Haric ez defter: A „defteren kívüli” települések igazgatásának jellegzetességei a Szegedi szandzsákban, valamint az oszmán–magyar határvidéken
Absztrakt
A tanulmány az oszmán közigazgatás egyik sajátos, ám eddig kevéssé vizsgált terminusát, a haric ez defter („defteren kívüli”) kifejezést vizsgálja a 16. századi hódoltsági gyakorlatban. Főleg a Szegedi szandzsák és a magyarországi hódoltsági határvidék összeírásaira és egyéb deftereire támaszkodva mutatja be, miként alkalmazta az oszmán adminisztráció a „defteren kívül” tartott birtokokat a néptelen, elpusztult, valamint az újonnan hódoltatott területek integrálása során. Kiskunhalas és a Bácska újratelepítésének példája bizonyítja, hogy a haric ez defter kategória nem csupán üres adminisztratív megjegyzés volt, hanem tudatos kolonizációs eszköz, illetve lehetővé tette a szandzsákbégek számára, hogy az összeírásokból hiányzó településeket saját kíséretük tagjai között osszák ki. Végezetül a cikk kitér az ilyen javadalmakkal való visszaélésekre és a központi kormányzat azon törekvéseire, melyek e „láthatatlan” jövedelmek szultáni hász-birtokba vonásával igyekeztek erősíteni a fiskális ellenőrzést.
Hivatkozások
numaralı mühimme defteri (978–979/1570–1572). Özet–transkripsiyon ve indeks. İstanbul, 1996.
Baş, Göksel, Redefining Ottoman Military Power: Ottoman Timariot Army and Military Dynamics in the Ottoman–Hungarian Frontier. Archivum Ottomanicum 41 (2024) 5–48.
Dávid Géza, A Szerémi szandzsák bégjei a 16‒17. században. Keletkutatás 2023. ősz, 113–126. https://doi.org/10.24391/KELETKUT.2023.2.113
Dávid Géza, Szigetvár 16. századi bégjei. In: Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. Szerk. Szita László. Pécs, 1993, 159–192.
Dávid Géza–Fodor Pál, „Ez az ügy fölöttébb fontos.” A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559–1560, 1564–1565). Budapest, 2009.
Fekete Lajos, Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest, 1943.
Fodor Pál, Turbék. Szulejmán szultán szigetvári Türbevárosa a 16–17. századi oszmán–török forrásokban. (Szigetvár-könyvek, 1.) Budapest, 2020.
Fóti Miklós, Ali szegedi szandzsákbég azonosítása, életpályája és birtoklástörténete (1567–1595). Történelmi Szemle 65 (2023) 353–366.
Fóti Miklós, Egy szokatlan demográfiai jelenség és háttere a Szegedi szandzsák területéről: Mikla puszta hirtelen várossá válása 1578-ban. Történelmi Szemle 64 (2022) 403–416.
Fóti Miklós, Két végvidék szolgálatában. Szári Ali bég hódoltsági és kaukázusi karrierje. Századok 158 (2024) 145–164.
Fóti Miklós, Népességcsere és migráció Bács és Bodrog vármegyékben a 16. században. Történelmi Szemle 67 (2025) 241–282.
Fóti Miklós, Szeged 16. századi szandzsákbégjei. Aetas 38/4 (2023) 5–29. https://doi.org/10.14232/aetas.2023.4.5-29
Fóti, Miklós, The Mufassal Tahrir Defteri of the Sanjak of Segedin (1578). Text and Index. Budapest, 2023.
Fóti, Miklós–Demeter, Gábor, The Role of the Sanjak of Szendrő (Smederevo/Semendire) in the Establishment of Turkish Administration in the Southern Part of Hungary. In: Hungarian–Serbian Relations in the Early Modern Period, 1456–1791. Ed. by Molnár, Antal–Hornyák, Árpád. Budapest, 2026 (megjelenés alatt).
Fóti Miklós–Pánya István, Bodrog vármegye településhálózatának rekonstrukciója a török defterek alapján. A zombori és a bajai náhije települései 1578-ban. Budapest–Kecskemét, 2022.
Fóti Miklós–Pánya István, Bács vármegye településhálózatának rekonstrukciója a török defterek alapján. A bácsi és a titeli náhije települései 1578-ban. Budapest–Kecskemét (megjelenés alatt).
Fóti Miklós–Sz. Simon Éva, Balkáni népességelemek integrációja a hódoltságban: Vlahok a Szegedi és a Koppányi szandzsákban a 16. században. In: A rác/balkáni népesség településtörténete és anyagi kultúrája a hódoltságkori Dél-Dunántúlon / The Settlement History and Material Culture of the Rascians/People of Balkan Origin in South Transdanubia in the Ottoman Period. A Wosinsky Mór Múzeumban 2021. szeptember 21-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. K. Németh András–Máté Gábor. (Wosinsky Könyvek, 1.) Szekszárd, 2023, 159–185. https://doi.org/10.61832/wok1.2023.08
Fóti Miklós–Sz. Simon Éva, Kászim kethüdá, a kormányzat embere. Korall 96 (2024) 29–50.
Gerlach, Stephan, Az idősebb Stephan Gerlach naplója… In: Ungnád Dávid konstantinápolyi utazásai. Szerk., ford. Fenyvesi László–Kovács József László. Budapest, 1986.
Hegyi Klára, A Temesvári vilájet népessége és katonaparasztjai. Történelmi Szemle 47 (2005) 297–314.
Howard, Douglas A., From Manual to Literature: Two Texts on the Ottoman Timar System. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungariae 61/1–2 (2008) 87–99. https://doi.org/10.1556/AOrient.61.2008.1-2.9
Káldy-Nagy Gyula, A Szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben. (Dél-Alföldi Évszázadok, 24.) Szeged, 2008.
Káli Gábor Csaba, Bebek Ferenc és György. Két 16. századi főúr rövid életrajza. A Borsodi Tájház Közleményei 21/1–2 (2017) 20–73.
Kotzageorgis, Phokion P., Haric ez defter and Hali ane’l-reaya Villages in the Kaza of Dimetoka/Didymoteichon (Fifteenth-Seventeenth Centuries): A Methodological Approach. In: The Ottoman Empire, the Balkans, the Greek Lands. Toward a Social and Economic History. Ed. by Kolovos, Elias et al. Istanbul, 2010, 237–254. https://doi.org/10.31826/9781463225544-018
Pánya István–Fóti Miklós, Bodrog vármegye történeti földrajza. Cumania 31 (2026) (megjelenés alatt).
Sudár Balázs, Eflákok a mohácsi náhijében. In: A rác/balkáni népesség településtörténete és anyagi kultúrája a hódoltságkori Dél-Dunántúlon / The Settlement History and Material Culture of the Rascians/People of Balkan Origin in South Transdanubia in the Ottoman Period. A Wosinsky Mór Múzeumban 2021. szeptember 21-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. K. Németh András–Máté Gábor. (Wosinsky Könyvek, 1.) Szekszárd, 2023, 249–256. https://doi.org/10.61832/wok1.2023.12
Sz. Simon Éva, A hódoltatás stratégiája, avagy az Oszmán Birodalom magyarországi határainak vizsgálata az adóösszeírások tükrében. In: Élet a török hódoltságban. I. Válogatott tanulmányok (2013–2019). Szerk. Sudár Balázs. Pécs, 2022, 114–127.
Sz. Simon Éva, A hódoltságon kívüli „hódoltság”. Oszmán terjeszkedés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. század második felében. Budapest, 2014.
Sz. Simon Éva, Egy határvidéki szandzsák születése – Szigetvár. Az oszmán polgári és katonai igazgatás kiépülésének logikája a Szigetvári szandzsák birtokadományozásainak példáján keresztül. Történelmi Szemle 66 (2024) 221–242.
Sz. Simon Éva, Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. Századok 141 (2007) 1351–1406.
Sz. Simon, Éva, Kayıt dışı (hâric ez-defter) ve „gayrimeskûn” (hâli ez-raiyyet) yerlerin Osmanlı sınır boylarının şekillenmesinde etkisi / The Influence of Unregistered (Hâric ez-Defter) and Uninhabited (Hâli ez-Raiyyet) Places on the Formation of Ottoman Frontiers. Güneydoğu Avrupa Araştırmaları Dergisi / Journal for South-Eastern European Studies 24 (2017) 1–16.
Sz. Simon, Éva, New Findings on the Extent of the Early Estates of the Beylerbeyis of Buda and the Beys of Mohaç. In: Şerefe. Studies in Honour of Prof. Géza Dávid on His Seventieth Birthday. Ed. by Fodor, Pál–Kovács, Nándor E.–Péri, Benedek. Budapest, 2019, 139–157.
Szabó István, Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből. (A Magyar Nyelvtudomány Társaság Kiadványai, 86,) Budapest, 1954.
Szakály Ferenc, Kiskunhalas a török uralom alatt. In: Kiskunhalas története. I. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig. Szerk. Ö. Kovács József–Szakál Aurél. Kiskunhalas, 2000, 303–379.
Velics Antal–Kammerer Ernő, Magyarországi török kincstári defterek. II. 1540–1639. Budapest, 1890.
