Haric ez defter as a tool for administering abandoned settlements in the Sancak of Szeged and the regime of unregistered settlements on the Ottoman–Hungarian frontier
Abstract
The study explores the haric ez defter (“outside the register”) category, a specific yet under-researched administrative term in sixteenth-century Ottoman governance. Drawing primarily on the tax registers of the sanjak of Szeged and the subprovinces of the Hungarian–Ottoman frontier, the research demonstrates how the Ottoman administration exploited these “unregistered” estates to integrate deserted, ruined, or newly conquered territories. Through the examples of the resettlement of Kiskunhalas and the Bácska region, the authors prove that the haric ez defter category was not merely a formal administrative remark, but served as a deliberate tool for colonization, and enabled the sanjakbeyis to grant unregistered settlements directly to their own entourage. Finally, the study examines the administrative abuses associated with this category and the central government’s efforts to stabilize fiscal control by incorporating these “invisible” revenues into the imperial has-estates.
References
numaralı mühimme defteri (978–979/1570–1572). Özet–transkripsiyon ve indeks. İstanbul, 1996.
Baş, Göksel, Redefining Ottoman Military Power: Ottoman Timariot Army and Military Dynamics in the Ottoman–Hungarian Frontier. Archivum Ottomanicum 41 (2024) 5–48.
Dávid Géza, A Szerémi szandzsák bégjei a 16‒17. században. Keletkutatás 2023. ősz, 113–126. https://doi.org/10.24391/KELETKUT.2023.2.113
Dávid Géza, Szigetvár 16. századi bégjei. In: Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. Szerk. Szita László. Pécs, 1993, 159–192.
Dávid Géza–Fodor Pál, „Ez az ügy fölöttébb fontos.” A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559–1560, 1564–1565). Budapest, 2009.
Fekete Lajos, Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest, 1943.
Fodor Pál, Turbék. Szulejmán szultán szigetvári Türbevárosa a 16–17. századi oszmán–török forrásokban. (Szigetvár-könyvek, 1.) Budapest, 2020.
Fóti Miklós, Ali szegedi szandzsákbég azonosítása, életpályája és birtoklástörténete (1567–1595). Történelmi Szemle 65 (2023) 353–366.
Fóti Miklós, Egy szokatlan demográfiai jelenség és háttere a Szegedi szandzsák területéről: Mikla puszta hirtelen várossá válása 1578-ban. Történelmi Szemle 64 (2022) 403–416.
Fóti Miklós, Két végvidék szolgálatában. Szári Ali bég hódoltsági és kaukázusi karrierje. Századok 158 (2024) 145–164.
Fóti Miklós, Népességcsere és migráció Bács és Bodrog vármegyékben a 16. században. Történelmi Szemle 67 (2025) 241–282.
Fóti Miklós, Szeged 16. századi szandzsákbégjei. Aetas 38/4 (2023) 5–29. https://doi.org/10.14232/aetas.2023.4.5-29
Fóti, Miklós, The Mufassal Tahrir Defteri of the Sanjak of Segedin (1578). Text and Index. Budapest, 2023.
Fóti, Miklós–Demeter, Gábor, The Role of the Sanjak of Szendrő (Smederevo/Semendire) in the Establishment of Turkish Administration in the Southern Part of Hungary. In: Hungarian–Serbian Relations in the Early Modern Period, 1456–1791. Ed. by Molnár, Antal–Hornyák, Árpád. Budapest, 2026 (megjelenés alatt).
Fóti Miklós–Pánya István, Bodrog vármegye településhálózatának rekonstrukciója a török defterek alapján. A zombori és a bajai náhije települései 1578-ban. Budapest–Kecskemét, 2022.
Fóti Miklós–Pánya István, Bács vármegye településhálózatának rekonstrukciója a török defterek alapján. A bácsi és a titeli náhije települései 1578-ban. Budapest–Kecskemét (megjelenés alatt).
Fóti Miklós–Sz. Simon Éva, Balkáni népességelemek integrációja a hódoltságban: Vlahok a Szegedi és a Koppányi szandzsákban a 16. században. In: A rác/balkáni népesség településtörténete és anyagi kultúrája a hódoltságkori Dél-Dunántúlon / The Settlement History and Material Culture of the Rascians/People of Balkan Origin in South Transdanubia in the Ottoman Period. A Wosinsky Mór Múzeumban 2021. szeptember 21-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. K. Németh András–Máté Gábor. (Wosinsky Könyvek, 1.) Szekszárd, 2023, 159–185. https://doi.org/10.61832/wok1.2023.08
Fóti Miklós–Sz. Simon Éva, Kászim kethüdá, a kormányzat embere. Korall 96 (2024) 29–50.
Gerlach, Stephan, Az idősebb Stephan Gerlach naplója… In: Ungnád Dávid konstantinápolyi utazásai. Szerk., ford. Fenyvesi László–Kovács József László. Budapest, 1986.
Hegyi Klára, A Temesvári vilájet népessége és katonaparasztjai. Történelmi Szemle 47 (2005) 297–314.
Howard, Douglas A., From Manual to Literature: Two Texts on the Ottoman Timar System. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungariae 61/1–2 (2008) 87–99. https://doi.org/10.1556/AOrient.61.2008.1-2.9
Káldy-Nagy Gyula, A Szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben. (Dél-Alföldi Évszázadok, 24.) Szeged, 2008.
Káli Gábor Csaba, Bebek Ferenc és György. Két 16. századi főúr rövid életrajza. A Borsodi Tájház Közleményei 21/1–2 (2017) 20–73.
Kotzageorgis, Phokion P., Haric ez defter and Hali ane’l-reaya Villages in the Kaza of Dimetoka/Didymoteichon (Fifteenth-Seventeenth Centuries): A Methodological Approach. In: The Ottoman Empire, the Balkans, the Greek Lands. Toward a Social and Economic History. Ed. by Kolovos, Elias et al. Istanbul, 2010, 237–254. https://doi.org/10.31826/9781463225544-018
Pánya István–Fóti Miklós, Bodrog vármegye történeti földrajza. Cumania 31 (2026) (megjelenés alatt).
Sudár Balázs, Eflákok a mohácsi náhijében. In: A rác/balkáni népesség településtörténete és anyagi kultúrája a hódoltságkori Dél-Dunántúlon / The Settlement History and Material Culture of the Rascians/People of Balkan Origin in South Transdanubia in the Ottoman Period. A Wosinsky Mór Múzeumban 2021. szeptember 21-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. K. Németh András–Máté Gábor. (Wosinsky Könyvek, 1.) Szekszárd, 2023, 249–256. https://doi.org/10.61832/wok1.2023.12
Sz. Simon Éva, A hódoltatás stratégiája, avagy az Oszmán Birodalom magyarországi határainak vizsgálata az adóösszeírások tükrében. In: Élet a török hódoltságban. I. Válogatott tanulmányok (2013–2019). Szerk. Sudár Balázs. Pécs, 2022, 114–127.
Sz. Simon Éva, A hódoltságon kívüli „hódoltság”. Oszmán terjeszkedés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. század második felében. Budapest, 2014.
Sz. Simon Éva, Egy határvidéki szandzsák születése – Szigetvár. Az oszmán polgári és katonai igazgatás kiépülésének logikája a Szigetvári szandzsák birtokadományozásainak példáján keresztül. Történelmi Szemle 66 (2024) 221–242.
Sz. Simon Éva, Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. Századok 141 (2007) 1351–1406.
Sz. Simon, Éva, Kayıt dışı (hâric ez-defter) ve „gayrimeskûn” (hâli ez-raiyyet) yerlerin Osmanlı sınır boylarının şekillenmesinde etkisi / The Influence of Unregistered (Hâric ez-Defter) and Uninhabited (Hâli ez-Raiyyet) Places on the Formation of Ottoman Frontiers. Güneydoğu Avrupa Araştırmaları Dergisi / Journal for South-Eastern European Studies 24 (2017) 1–16.
Sz. Simon, Éva, New Findings on the Extent of the Early Estates of the Beylerbeyis of Buda and the Beys of Mohaç. In: Şerefe. Studies in Honour of Prof. Géza Dávid on His Seventieth Birthday. Ed. by Fodor, Pál–Kovács, Nándor E.–Péri, Benedek. Budapest, 2019, 139–157.
Szabó István, Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből. (A Magyar Nyelvtudomány Társaság Kiadványai, 86,) Budapest, 1954.
Szakály Ferenc, Kiskunhalas a török uralom alatt. In: Kiskunhalas története. I. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig. Szerk. Ö. Kovács József–Szakál Aurél. Kiskunhalas, 2000, 303–379.
Velics Antal–Kammerer Ernő, Magyarországi török kincstári defterek. II. 1540–1639. Budapest, 1890.
