A büntetéskiszabás fogalma: egy újabb jogértelmezési kérdés

Miklós Hollán

doi:10.69695/ias.2025.2.03

Hollán Miklós Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet; Nemzeti Közszolgálati Egyetem https://orcid.org/0000-0001-7422-7337

DOI: https://doi.org/10.69695/ias.2025.2.03

Kulcsszavak: büntetéskiszabás, enyhítő és súlyosító körülmények, előzetes fogvatartás beszámítása, szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, büntető jogszabályok értelmezése

Absztrakt

Habár a büntetéskiszabás fogalma a büntetőjogi szankciók tanának egyik alapkategóriája, annak bizonytalan határai számos esetben okoztak komplikációkat a Kúria, az Alkotmánybíróság, és az Emberi Jogok Európai Bíróság által eldöntött ügyekben. A tanulmány a német és a hazai szakirodalom áttekintésével bemutatja a büntetéskiszabás tágabb és szűkebb meghatározásait. Ezt meghaladva azonban a szerző kidolgozta a büntetéskiszabás formális és materiális fogalmát is. Ezek segítségévél pedig részletesen elmezi büntetőjogunk azon rendelkezéseit, amelyek a) a büntetéskiszabás fogalmába tartoznak, b) a kiszabott büntetésre vonatkoznak (vagy arra épülnek), illetve c) a büntetéskiszabás fogalmára épülnek. A kutatás legfontosabb tudományos eredménye annak kimutatása, hogy az utóbbi két típusú rendelkezés alkalmazásánál a büntetéskiszabás fogalma jogértelmezési kérdésként is jelentkezik és gyakorlati relevanciával bír.

Hivatkozások

Bárd, Károly – Györgyi, Kálmán: A pénzbüntetés kiszabása és a súlyosítási tilalom. Magyar Jog, 1980/3.

Bárd, Károly: A büntetőhatalom megosztásának buktatói. Értekezés a bírósági tárgyalás jövőjéről. Budapest, KJK, 1987.

Bruns, Hans Jürgen– Güntge, Georg-Friedrich: Das Recht der Strafzumessung. 3. kiad., Köln, Carl Heymans, 2019.

Földvári, József: Magyar büntetőjog. Általános rész. 4., átdolgozott kiadás. Budapest, Osiris, 1998.

Heller, Erik: A magyar büntetőjog általános tanai. 2. kiad., Budapest, 1945.

Hollán, Miklós: A büntetések. Alapvetés. In: Kis Norbert – Hollán Miklós (szerk.): Büntetőjog I. Általános rész. Alapismeretek a közigazgatási szakemberképzés számára. 2. kiad., Budapest–Pécs, Dialóg-Campus, 2013.

Jescheck, Hans-Heinrich – Weigend, Thomas: Lehrbuch des Strafrechts. Allgemeiner Teil. Duncker & Humblot, Berlin, 1996.

Maurach, Reinhart – Zipf, Heinz: Die Rechtsfolgen der Tat. In: Strafrecht. Allgemeiner Teil. Teilband 2: Erscheinungsformen de Verbrechens und Rechtsfolgen der Tat. Ein Lehrbuch (begründet von Reinhart Maurach, fortgeführt von Karl Heinz Gössel und Heinz Zipf). Heidelberg, C. F. Müller, 1978.

Mészáros, Ádám Zoltán: A bűncselekmény fogalmának alakulása. Bűnügyi Szemle, 2014/3.

Mészáros, Ádám: A bűncselekmény fogalmának alapkérdései. Budapest, OKRI, 2020.

Nagy, Ferenc: A bűncselekmény törvényi fogalmáról jogösszehasonlító kitekintéssel. Büntetőjogi Kodifikáció, 2001/1.

Nagy, Ferenc: A magyar büntetőjog általános része. Budapest, HVG-ORAC, 2008.

Nagy, Ferenc: Die deutsch-ungarischen strafrechtlichen Beziehungen in der Vergangenheit und Gegenwart. In: Krisztina Karsai (szerk.): Strafrechtlicher Lebensschutz in Ungarn und in Deutschland: Beiträge zur Strafrechtsvergleichung. Szeged, Pólay, 2008.

Nagy, Ferenc: Helyzetkép-vázlat a büntetőjogi dogmatikáról. Magyar Jog, 2007/5.

Tokaji, Géza: A bűncselekménytan alapjai a magyar büntetőjogban. Budapest, KJK, 1984.