The Relationship of Constitutional Public Bodies and Fundamental Rights
Abstract
An internationally unique element of Hungary’s legal system is that the constitutional power raised two public bodies, the Hungarian Academy of Sciences and the Hungarian Academy of Arts, to constitutional level. In addition to the indisputable cultural importance of the academic idea, this also has a special weight in terms of constitutional law, which emerges in terms of the freedom of science and art as fundamental rights. As a result, in order to understand the legal status of the public bodies in question, it is essential to explore their relationship with these two fundamental rights. The relationship between fundamental legal entity and academic self-administration, the extent of individual freedom and institutional autonomy, and ultimately the level of constitutional protection under the rule of law can only be determined depending on this. The answers to these questions are being sought in the framework of this study through the analysis of the Hungarian fundamental law dogmatics, the legal regulations in force, and the practice of the Constitutional Court.
References
Ádám, Antal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás. Budapest, Osiris, 1998.
Bottlik-Granyák, Lívia: A szervezetek alapjogi jogalanyisága. (Doktori értekezés tézisei.) Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 2024.
Breunung, Leonie – Nocke, Joachim: Die Kunst als Rechtsbegriff oder wer definiert die Kunst? In: Brigit Dankert – Lothar Zechlin (szerk.): Literatur vor dem Richter: Beiträge zur Literaturfreiheit und Zensur. Baden-Baden, Nomos Verlagsgesellschaft, 1988.
Chronowski, Nóra – Drinóczi, Tímea – Petrétei, József – Tilk, Péter – Zeller, Judit: Magyar alkotmányjog III. – Alapvető jogok. Budapest–Pécs, Dialóg Campus, 2008.
Cseporán, Zsolt – Kocsis, Miklós: Az Alkotmánybíróság határozata a Magyar Művészeti Akadémiáról: A művészet szabadsága és pluralitása. Jogesetek Magyarázata, 2014/4. 6.
Cseporán, Zsolt: 18/2014. (V. 30.) AB határozat – Magyar Művészeti Akadémia. In: Gárdos-Orosz Fruzsina – Zakariás Kinga: Az Alkotmánybíróság gyakorlata – Az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata 1990–2020. Második kötet. Budapest, Társadalomtudományi Kutatóközpont – HVG-ORAC, 2022.
Cseporán, Zsolt: A felsőoktatási autonómia újraértelmezése. Magyar Jog, 2025/2. https://doi.org/10.59851/mj.72.02.3
Cseporán, Zsolt: A Magyar Művészeti Akadémia közjogi státusza. Kodifikáció, 2017/2.
Cseporán, Zsolt: A művészet szabadságának szabályozási modellje az uniós és hazai jogban. In: Tilk Péter (szerk.): Az uniós jog és a magyar jogrendszer viszonya. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2016.
Cseporán, Zsolt: A művészet szabadságával élő személyek alapjogi helyzete Magyarországon. In: Kocsis Miklós –Tilk Péter (szerk.): A művészet szabadsága – alkotmányjogi megközelítésben. Pécs, Kodifikátor Alapítvány, 2013.
Cseporán, Zsolt: A művészeti élet alkotmányjogi keretei Magyarországon. Budapest, L’Harmattan, 2022.
Cseporán, Zsolt: A művészeti élet és a tudomány szabadsága. In: Jakab András – Könczöl Miklós – Menyhárd Attila – Sulyok Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia. 2023. http://ijoten.hu/szocikk/a-muveszeti-elet-es-a-tudomany-szabadsaga
Cseporán, Zsolt: Az állami semlegesség és a művészeti élet sokszínűségének egyensúlya. In: Farkas Attila – Kovács, Dávid (szerk.) Eszmetörténeti lehetőségek. Budapest, Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2022.
Drinóczi, Tímea – Petrétei, József: Az alkotmányelmélet és az alkotmánytan helye a társadalomtudományok rendszerében. Jura, 2018/1.
Fazekas, Marianna: A köztestületek szabályozásának egyes kérdései. Budapest, Rejtjel, 2008.
Fazekas, Marianna: Új határok a köztestületek köz- és magánjogi szabályozásában. In: Csefkó Ferenc (szerk.): Ünnepi kötet Ivancsics Imre egyetemi docens, decan emeritus 70. születésnapjára. (Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata) Pécs, 2008.
Gergely, Jenő (szerk.): Autonómiák Magyarországon 1848–2000. Budapest, L’Harmattan, 2005.
Grófi Klebelsberg Kuno politikai hitvallása. Budapest, Athenaeum, 1935.
Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila: Az emberi jogok rendszere. In: Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (szerk.): Az emberi jogok. Budapest, Osiris, 2003.
Isensee, Josef: Anwendung der Grundrechte auf juristische Personen. In: Josef Isensee – Paul Kirchhof (szerk.): Handbuch des Staatsrechts der Bundesrepublik Deutschland. Band IX. Allgemeine Grundrechtslehre. Heidelberg, C.F. Müller Verlag, 2011.
Jellinek, Georg: System der subjektiven öffentlichen Rechte, Tübingen, J. C. B. Mohr, 1905.
Jestaedt, Matthias: Der Beitrag der modernen Verfassungstheorie zu einer geglückten Verfassunggebung. In: Arno Scherzberg – Osman Can – Ílyas Doğan (szerk.): Verfassungstheorie und Verfassungsgebung. Berlin, Lit Verlag, 2012.
Katz, Alfred: Staatsrecht. Heidelberg, C. F. Müller, 1994.
Kis, János: Az állam semlegessége. In: Az állam semlegessége – Kis János válogatott művei. Pozsony, Kalligram, 2015.
Kocsis, Miklós: A felsőoktatási autonómia elmélete és gyakorlata Magyarországon. Doktori értekezés. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 2010.
Kocsis, Miklós: A felsőoktatási autonómia közjogi keretei Magyarországon. Budapest, Topbalaton, 2011.
Kocsis, Miklós: A tudomány szabadságának új konstitucionális keretei. Közjogi Szemle, 2011/4.
Kucsera, Tamás Gergely: Összegzés a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia közel két esztendejéről. Magyar Művészet, 2013/1.
Lamm, Vanda – Peschka, Vilmos (szerk.): Jogi lexikon. Budapest, KJK-KERSZÖV, 1999.
Majtényi, Balázs: Jogképesség. In: Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja. III. kötet. Budapest, Századvég, 2009.
Patyi, András – Varga, Zs. András: Általános közigazgatási jog (az Alaptörvény rendszerében). Budapest–Pécs, Dialóg Campus, 2013.
Patyi, András: Egyes önkormányzati alapjogok viszonylagossága. Magyar Közigazgatás, 1998/9.
Petrétei, József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Budapest–Pécs, Dialóg Campus, 2011.
Petrétei, József: Magyarország alkotmányjoga I. Alapvetés, alkotmányos intézmények. Pécs, Kodifikátor Alapítvány, 2016.
Rüfner, Wolfgang: Grundrechtsträger. In: Josef Isensee – Paul Kirchhof (szerk.): Handbuch des Staatsrechts der Bundesrepublik Deutschland. Band IX. Allgemeine Grundrechtslehre. Heidelberg, C.F. Müller, 2011.
Sári, János: Jogképesség. In: Báldy Péter (szerk.): Az Alkotmány magyarázata. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 2003.
Somody, Bernadette – Sári, János: Alapjogok – Alkotmánytan II. Budapest, Osiris, 2008.
Szabó, Miklós: A jogdogmatika jogformáló szerepéről. In: Bódig Mátyás – Ződi Zsolt (szerk.): A jogtudomány helye, szerepe és haszna – Tudománymódszertani és tudományelméleti írások. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete – Opten Informatikai Kft., 2016.
Szente, Zoltán: Érvelés és értelmezés az alkotmányjogban. Budapest–Pécs, Dialóg Campus, 2013.
Szilágyi, Péter: Jogi alaptan. Budapest, ELTE Eötvös, 2011.
Tilk, Péter: A művészet szabadságának szabályozási modellje az Alaptörvényben. In: Kocsis Miklós –Tilk Péter (szerk.): A művészet szabadsága – alkotmányjogi megközelítésben. Pécs, Kodifikátor Alapítvány, 2013.
Tóth, J. Zoltán: A jogtudományi tevékenység és a jogdogmatika. In: Tóth J. Zoltán (szerk.): Jogalkotástan – Jogdogmatikai és jogszabályszerkesztési ismeretek. Budapest, Dialóg Campus, 2019.
van der Burg, Wibren – Brom, Frans W. A.: In Defense of State Neutrality. In: Klaus Peter Rippe (szerk.): Angewandte Ethik in der pluralischen Gesellschaft. Freiburg, Freiburger Universitätsverlag, 1999.
Copyright (c) 2025 Zsolt Cseporán
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
