Az alaptörvényi köztestületek és az alapjogok kapcsolata
Absztrakt
Hazánk jogrendszerének nemzetközileg is unikális eleme, hogy az alkotmányozó hatalom két köztestületet, a Magyar Tudományos Akadémiát és a Magyar Művészeti Akadémiát konstitucionális szintre emelte. Ennek az akadémiai eszme vitathatatlan kulturális jelentőségén túl alkotmányjogi értelemben is kiemelt súlya van, amely a tudomány és a művészet szabadságának mint alapvető jogok tekintetében rajzolódik ki. Ebből kifolyólag a szóban forgó köztestületek közjogi jogállásának megragadásához nélkülözhetetlen e két alapjoggal való kapcsolatuknak a feltárása. Az alapjogi jogalanyiság és az akadémiai önigazgatás viszonya, az egyéni szabadság és az intézményi autonómia terjedelme, végső soron pedig az alkotmányos védelem jogállami szintje is csupán ennek függvényében határozható meg. A tanulmány keretében ezekre a kérdésekre keressük a választ a magyar alapjog-dogmatika mellett a hatályos tételes jogi szabályozás, valamint az Alkotmánybíróság gyakorlatának elemzésén keresztül.
Hivatkozások
Ádám, Antal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás. Budapest, Osiris, 1998.
Bottlik-Granyák, Lívia: A szervezetek alapjogi jogalanyisága. (Doktori értekezés tézisei.) Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 2024.
Breunung, Leonie – Nocke, Joachim: Die Kunst als Rechtsbegriff oder wer definiert die Kunst? In: Brigit Dankert – Lothar Zechlin (szerk.): Literatur vor dem Richter: Beiträge zur Literaturfreiheit und Zensur. Baden-Baden, Nomos Verlagsgesellschaft, 1988.
Chronowski, Nóra – Drinóczi, Tímea – Petrétei, József – Tilk, Péter – Zeller, Judit: Magyar alkotmányjog III. – Alapvető jogok. Budapest–Pécs, Dialóg Campus, 2008.
Cseporán, Zsolt – Kocsis, Miklós: Az Alkotmánybíróság határozata a Magyar Művészeti Akadémiáról: A művészet szabadsága és pluralitása. Jogesetek Magyarázata, 2014/4. 6.
Cseporán, Zsolt: 18/2014. (V. 30.) AB határozat – Magyar Művészeti Akadémia. In: Gárdos-Orosz Fruzsina – Zakariás Kinga: Az Alkotmánybíróság gyakorlata – Az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata 1990–2020. Második kötet. Budapest, Társadalomtudományi Kutatóközpont – HVG-ORAC, 2022.
Cseporán, Zsolt: A felsőoktatási autonómia újraértelmezése. Magyar Jog, 2025/2. https://doi.org/10.59851/mj.72.02.3
Cseporán, Zsolt: A Magyar Művészeti Akadémia közjogi státusza. Kodifikáció, 2017/2.
Cseporán, Zsolt: A művészet szabadságának szabályozási modellje az uniós és hazai jogban. In: Tilk Péter (szerk.): Az uniós jog és a magyar jogrendszer viszonya. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2016.
Cseporán, Zsolt: A művészet szabadságával élő személyek alapjogi helyzete Magyarországon. In: Kocsis Miklós –Tilk Péter (szerk.): A művészet szabadsága – alkotmányjogi megközelítésben. Pécs, Kodifikátor Alapítvány, 2013.
Cseporán, Zsolt: A művészeti élet alkotmányjogi keretei Magyarországon. Budapest, L’Harmattan, 2022.
Cseporán, Zsolt: A művészeti élet és a tudomány szabadsága. In: Jakab András – Könczöl Miklós – Menyhárd Attila – Sulyok Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia. 2023. http://ijoten.hu/szocikk/a-muveszeti-elet-es-a-tudomany-szabadsaga
Cseporán, Zsolt: Az állami semlegesség és a művészeti élet sokszínűségének egyensúlya. In: Farkas Attila – Kovács, Dávid (szerk.) Eszmetörténeti lehetőségek. Budapest, Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2022.
Drinóczi, Tímea – Petrétei, József: Az alkotmányelmélet és az alkotmánytan helye a társadalomtudományok rendszerében. Jura, 2018/1.
Fazekas, Marianna: A köztestületek szabályozásának egyes kérdései. Budapest, Rejtjel, 2008.
Fazekas, Marianna: Új határok a köztestületek köz- és magánjogi szabályozásában. In: Csefkó Ferenc (szerk.): Ünnepi kötet Ivancsics Imre egyetemi docens, decan emeritus 70. születésnapjára. (Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata) Pécs, 2008.
Gergely, Jenő (szerk.): Autonómiák Magyarországon 1848–2000. Budapest, L’Harmattan, 2005.
Grófi Klebelsberg Kuno politikai hitvallása. Budapest, Athenaeum, 1935.
Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila: Az emberi jogok rendszere. In: Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (szerk.): Az emberi jogok. Budapest, Osiris, 2003.
Isensee, Josef: Anwendung der Grundrechte auf juristische Personen. In: Josef Isensee – Paul Kirchhof (szerk.): Handbuch des Staatsrechts der Bundesrepublik Deutschland. Band IX. Allgemeine Grundrechtslehre. Heidelberg, C.F. Müller Verlag, 2011.
Jellinek, Georg: System der subjektiven öffentlichen Rechte, Tübingen, J. C. B. Mohr, 1905.
Jestaedt, Matthias: Der Beitrag der modernen Verfassungstheorie zu einer geglückten Verfassunggebung. In: Arno Scherzberg – Osman Can – Ílyas Doğan (szerk.): Verfassungstheorie und Verfassungsgebung. Berlin, Lit Verlag, 2012.
Katz, Alfred: Staatsrecht. Heidelberg, C. F. Müller, 1994.
Kis, János: Az állam semlegessége. In: Az állam semlegessége – Kis János válogatott művei. Pozsony, Kalligram, 2015.
Kocsis, Miklós: A felsőoktatási autonómia elmélete és gyakorlata Magyarországon. Doktori értekezés. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 2010.
Kocsis, Miklós: A felsőoktatási autonómia közjogi keretei Magyarországon. Budapest, Topbalaton, 2011.
Kocsis, Miklós: A tudomány szabadságának új konstitucionális keretei. Közjogi Szemle, 2011/4.
Kucsera, Tamás Gergely: Összegzés a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia közel két esztendejéről. Magyar Művészet, 2013/1.
Lamm, Vanda – Peschka, Vilmos (szerk.): Jogi lexikon. Budapest, KJK-KERSZÖV, 1999.
Majtényi, Balázs: Jogképesség. In: Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja. III. kötet. Budapest, Századvég, 2009.
Patyi, András – Varga, Zs. András: Általános közigazgatási jog (az Alaptörvény rendszerében). Budapest–Pécs, Dialóg Campus, 2013.
Patyi, András: Egyes önkormányzati alapjogok viszonylagossága. Magyar Közigazgatás, 1998/9.
Petrétei, József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Budapest–Pécs, Dialóg Campus, 2011.
Petrétei, József: Magyarország alkotmányjoga I. Alapvetés, alkotmányos intézmények. Pécs, Kodifikátor Alapítvány, 2016.
Rüfner, Wolfgang: Grundrechtsträger. In: Josef Isensee – Paul Kirchhof (szerk.): Handbuch des Staatsrechts der Bundesrepublik Deutschland. Band IX. Allgemeine Grundrechtslehre. Heidelberg, C.F. Müller, 2011.
Sári, János: Jogképesség. In: Báldy Péter (szerk.): Az Alkotmány magyarázata. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 2003.
Somody, Bernadette – Sári, János: Alapjogok – Alkotmánytan II. Budapest, Osiris, 2008.
Szabó, Miklós: A jogdogmatika jogformáló szerepéről. In: Bódig Mátyás – Ződi Zsolt (szerk.): A jogtudomány helye, szerepe és haszna – Tudománymódszertani és tudományelméleti írások. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete – Opten Informatikai Kft., 2016.
Szente, Zoltán: Érvelés és értelmezés az alkotmányjogban. Budapest–Pécs, Dialóg Campus, 2013.
Szilágyi, Péter: Jogi alaptan. Budapest, ELTE Eötvös, 2011.
Tilk, Péter: A művészet szabadságának szabályozási modellje az Alaptörvényben. In: Kocsis Miklós –Tilk Péter (szerk.): A művészet szabadsága – alkotmányjogi megközelítésben. Pécs, Kodifikátor Alapítvány, 2013.
Tóth, J. Zoltán: A jogtudományi tevékenység és a jogdogmatika. In: Tóth J. Zoltán (szerk.): Jogalkotástan – Jogdogmatikai és jogszabályszerkesztési ismeretek. Budapest, Dialóg Campus, 2019.
van der Burg, Wibren – Brom, Frans W. A.: In Defense of State Neutrality. In: Klaus Peter Rippe (szerk.): Angewandte Ethik in der pluralischen Gesellschaft. Freiburg, Freiburger Universitätsverlag, 1999.
Copyright (c) 2025 Cseporán Zsolt
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
