A virtuális kutak módszerének alkalmazása vízbázist védő visszatöltés kialakítására kavicsbányák környezetében

Rózsa Csoma; Flóra Wágner

doi:10.59258/hk.15661

Csoma Rózsa Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
Wágner Flóra Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Kulcsszavak: Kavicsbányászat, visszatöltés, vízbázis, tartózkodási vagy elérési idő, védőidom, virtuális kutak

Absztrakt

Kavicsbányatavak felszínének párolgása általában a talajvízből pótlódik, mely a tó környezetében lecsökkenő talajvízszintet és megnövekvő áramlást eredményez. Ez a hatás elérheti a vízbázisok megállapított védőterületeit is. A védőidom határvonalait általában a termelő létesítményt elérő víz tartózkodási idejének segítségével jelöljük ki. Ha víztermelő létesítmény közelében a fedett felületből nyílt víz, azaz bányató lesz, a tartózkodási idő nyilván lecsökken. Ennek helyreállítására azonban megfelelően kialakított visszatöltés alkalmazható. Ehhez általában rendelkezésre is áll egyéb célokra fel nem használható meddő, mely a haszonanyagnál többnyire finomabb szemcséjű. Korábban bemutattunk egy egyszerű megoldást a visszatöltés jellemzőinek becslésére, mely azonban csak a termelő kutaktól távolabb, párhuzamosnak tekinthető áramlás esetén alkalmazható. Jelen munkában a talajvízhidraulikában ritkábban alkalmazott virtuális kutak módszerének segítségével mutatunk be eljárást, mellyel pontszerű vízkivételek környezetében is megfelelő és megbízható védőtöltés alakítható ki a bányászat miatt lecsökkent tartózkodási idő helyreállítására.

Szerző életrajzok

Csoma Rózsa, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

CSOMA RÓZSA okleveles építőmérnök (1985), PhD (2007. értekezés: Szabályos és szabálytalan alakú analitikus elemek a talajvízmozgás modellezésére) a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének egyetemi docense. Oktatott tárgyai az alap-, mester-, doktori és szakmérnöki képzésben a Hidraulika, Vízépítés, Felszín alatti vizek, valamint ezek speciális fejezetei (legtöbb tárgy angol, az alaptárgyak német nyelven is). Több, mint 110 diplomaterv konzulense. Kutatási területe a szivárgás- és talajvízhidraulika, valamint a műtárgyhidraulika terén áramlási és transzportfolyamatok félanalitikus és numerikus modellezése. 1983 óta tagja a Magyar Hidrológia Társaságnak (MHT), mely 2021-ben Pro Aqua díjban részesítette. Diplomatervezői az MHT diplomamunka pályázatán mintegy 10 díjat nyertek.

Wágner Flóra, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

WAGNER FLÓRA okleveles infrastruktúra-építőmérnök (2020), tervezőmérnök, doktorandusz a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékén. PhD kutatási témája a Vízfolyás-talajvíz kölcsönhatás vizsgálata belterületen. Az építőmérnöki képzésben a Hidrológia, Vízépítés, vízgazdálkodás, Felszín alatti vizek és Közlekedési földművek és víztelenítése tárgyak oktatásában vesz részt. 2017 óta az Magyar Hidrológiai Társaság tagja, a BME Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium Vízépítő Tagozatának senior tagja.

Hivatkozások

Altnőder A., Aujeszky G., Scheuer Gy. (1989). Dunaföldvár-déli országhatár közötti Duna-jobbparti partiszűrésű vízszerzés lehetőségei. Hidrológiai Közlöny 69. évf. 3. szám, pp. 159-167.

Aujeszky G., Petz R., Sajgó Zs., Scheuer Gy. (1990). Új partiszűrésű vízbázis a Duna bal partján Tassnál. Hidrológiai Közlöny 70. évf. 3. szám,, pp. 162-172.

Bear, J. (1972). Dynamics of Fluids in Porous Media. American Elsevier Publishing Company Inc. New York

Bear, J. (1979). Hydraulics of Groundwater. McGraw-Hill Inc. New-York.

Bogárdi J. (1979). Hidromechanika. Egyetemi jegyzet, J9-945. Tankönyvkiadó, Budapest.

Busch, K.F., Luckner, L. (1972). Geohydraulik. VEB Deutscher Verlag für Grundstoffindustrie, Leipzig.

Csiszár E. (2020). Kihívások a Tass, Gudmon-foki parti szűrésű regionális vízbázis üzemeltetésében. Hidrológiai Közlöny 100. évf. 1. szám, pp. 70–79.

Csoma R. (2023). A szivárgási tényező jelentősége kavicsbányatavak hatásvizsgálata esetén. Hidrológiai Közlöny 103. évf. 4. szám, pp. 52-62. https://doi.org/10.59258/hk.13174

Csoma R., Wagner F. (2021). A talajvízmozgás modellezése külműveléses kavicsbányák esetén. Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlés, p. 20.

Csoma R., Wagner F. (2022). Visszatöltési megoldások kavicsbányatavak kedvezőtlen hatásainak csökkentésére. Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlés, p. 21.

Csoma R., Wagner F. (2023). Kavicsbányászat és vízbázisvédelem érdekeinek összehangolása megfelelő védőtöltés kialakításával Magyar Hidrológiai Társaság XL. Országos Vándorgyűlés, p. 13.

Igrici-Kavics Kft. https://igricikavics.hu/hazai-kavicslelohelyek (Letöltés: 2023.)

Németh E. (1963). Hidromechanika. Egyetemi segédkönyv. Tankönyvkiadó, Budapest.

Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR). http://webgis.okir.hu/base/ (Letöltés: 2023)

TNO Hydrologisch Colloquium (1964). Steady Flow of Ground Water Towards Wells. The Hague.

/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről.

/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről.