Fordítási normák és fordítási eljárások magyar‒angol szakfordításban

Absztrakt

A jelen tanulmány első része a fordítási normák és a fordítási műveletek általános kérdéseit foglalja össze, különös tekintettel a fordítóképzésre. Mint ismeretes, a fordítás normavezérelt tevékenység, ami azt jelenti, hogy a fordító általában azokat a megoldásokat választja, amelyek megfelelnek a fordítási normáknak. A fordítási normák követése fakultatív fordítási műveletekben (normakövető műveletekben) nyilvánul meg. A normakövető műveletekkel a fordító a tágabb értelemben vett fordítási normáknak való megfelelést biztosítja: alkalmazkodik a célnyelv nyelvhasználati és szövegkonvencióihoz, továbbá bizonyos forrásnyelvi elemek szokásos és elvárt fordítási módjához. A fordítási normák – különösen irodalmi fordításban – idővel változhatnak. A tanulmány kitér (magyarról angolra fordított irodalmi művek alapján) a fordítási normák változásaira is. A tanulmány második része gyakorlati jellegű. Bemutat néhány olyan nyelvhasználati és szövegnormát, amelyeket a magyarról angolra történő szakfordításban célszerű követni, és amelyekre a szakfordítóképzés során érdemes a figyelmet felhívni.