A kulturálisan kötött kifejezések osztályozási és azonosítási nehézségei
Absztrakt
Bár a kulturálisan kötött kifejezések kutatása rendkívül népszerű témává vált a fordítástudományban, a gyakorlatban ez igen bonyolult feladatnak bizonyul a számos terminológiai és definíciós eltérés miatt, amelyek kategorizálá- si és azonosítási nehézségekhez vezetnek. Jelen tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen előnyei és hiányosságai vannak az eddigi besorolási rendsze- reknek, továbbá milyen problémákkal néznek szembe a fordításkutatók a kultúra- specifikus kifejezések kategorizálása és azonosítása során. Ezen kérdések alapján a tanulmány célja néhány ismertebb osztályozás feltérképezése és összehasonlítása, valamint saját, a Vlahov és Florin (1980), Newmark (1988), Nedergaard-Larsen (1993), Pedersen (2011) és különösképpen Heltai (2018) klasszifikációján alapuló osztályozási rendszerem bemutatása, amely három nagy kategóriát foglal magában: az extralingvális, azaz a nyelven kívüli valóságra utaló kulturálisan kötött kifeje- zéseket, az intralingvális, a nyelven belüli kulturálisan kötött kifejezéseket, vala- mint a tulajdonneveket mint különálló kategóriát.
