A hazai felnőtt lakosság parodontális állapota epidemiológiai felmérés alapján

Szerzők

  • Judit Borbély Semmelweis Egyetem, Fogpótlástani Klinika
  • István Gera Semmelweis Egyetem, Parodontológiai Klinika
  • Pál Fejérdy Semmelweis Egyetem, Fogpótlástani Klinika
  • Borbála Soós Semmelweis Egyetem, Fogpótlástani Klinika
  • Melinda Madléna Semmelweis Egyetem, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika
  • Péter Hermann Semmelweis Egyetem, Fogpótlástani Klinika

Kulcsszavak:

országos epidemiológiai vizsgálat, fogágybetegség, CPI-index, prevenciós program

Absztrakt

A Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinika országos reprezentatív vizsgálat során mérte fel, milyen a hazai lakosság szájüregi egészségi állapota az EU-csatlakozás idején. Jelen közlemény célja bemutatni a hazai lakosság parodontális állapotát és ismertetni a fogágybetegség előfordulásában nem, életkor és régiók szerint mutatkozó eltéréseket. Közel két évig tartó, az ország valamennyi régióját felölelő, a WHO ajánlásának megfelelő módszer és diagnosztikai kritériumok szerint végzett vizsgálatban 4606 önkéntes beleegyező nyilatkozatot aláíró személy adatai kerültek feldolgozásra.
A Community Periodontal Index (CPI) segítségével 4153 páciens (2585 nő és 1568 férfi) parodontiumának állapotát jellemző tasakmélység, fogkő és szondázás utáni vérzés került rögzítésre. Elektronikus kérdőíven kerültek jelölésre
a páciensek nemére, életkorára, regionális hovatartozására vonatkozó adatok. A felmérés szerint minden korosztály-ban a rossz szájhigiénét jelző CPI 2-es érték fordult elő a leggyakrabban. A férfiak esetében rosszabb parodontális állapot volt jellemző. A CPI 3 és 4 érték gyakrabban fordult elő, mint nőknél. A fogágybetegségek előfordulása a régiók között is különbséget mutatott, a főváros és környékén a lakosság 16%-ának, míg Közép- és Dél-Dunántúlon mindössze 5–8%-ának volt teljesen egészséges a parodontiuma. A vizsgálat felhívja a figyelmet a hazai lakosság kedvezőtlen parodontális állapotára és arra, hogy a magyar lakosság orális egészségi állapotának javítása érdekében több prevenciós programra és a rendszeres fogászati vizsgálatot elősegítő intézkedésekre lenne szükség. A kapott eredmények a jövőben fontos referenciapontként, a parodontális státusz longitudinális vizsgálatának mérőpontjaként szerepelhetnek.

Letöltések

Megjelent

2011-03-15

Hogyan kell idézni

Borbély, J., Gera, I., Fejérdy, P., Soós, B., Madléna, M., & Hermann, P. (2011). A hazai felnőtt lakosság parodontális állapota epidemiológiai felmérés alapján. Fogorvosi Szemle, 104(1), 3–8. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle/article/view/5480

Folyóirat szám

Rovat

Eredeti cikk (original article)