A rheumatoid arthritis hatása a szájsebészeti és implantológiai ellátásban a szakirodalom alapján
DOI:
https://doi.org/10.33891/FSZ.110.1.3-6Kulcsszavak:
fogászati implantátumok, csontintegráció, rheumatoid arthritisAbsztrakt
A rheumatoid arthritis ismeretlen etiológiájú, krónikus gyulladás, amely az ízületet alkotó felszínek destrukciója mellett
súlyos csontpusztuláshoz vezethet. A csont regenerációját és átépülését az oszteoblaszt és oszteoklaszt sejtek közötti
összehangolt működés biztosítja, melyet citokinek által mediált bonyolult folyamatok szabályoznak. A proinflammatorikus
citokinek túlsúlya esetén a csont homeosztázisa felborul, és lebontó folyamatok kerülnek előtérbe. A rheumatoid arthritis
és a parodontitis között fennálló patobiokémiai hasonlóságról igen sok publikáció jelent meg, azonban a csontregenerációban
és az osszeointegrációban betöltött szerepével viszonylag kevés szerző foglalkozik. A nemzetközi irodalom
alapján a betegséggel összefüggésben lévő gyakori parodontitis, nyálszekréció csökkenés, az alkalmazott gyógyszerek,
valamint a csont regeneratív potenciáljának csökkenése miatt a rheumatoid arthritis a fogászati implantáció relatív
kontraindikációjának tekinthető. Irodalmi adatok alapján azonban, megfelelő preoperatív előkészítéssel (parodontális
státusz rendezése, antibiotikus védelem, rheumatológiai konzílium, gyógyszerelés módosítása) beavatkozásaink biztonsággal
elvégezhetők. A sikertelenség nagyobb kockázatáról és az alapbetegséggel való összefüggéséről, jelentőségéről
a pácienseket feltétlenül tájékoztatni kell.
