Tájhasználati érdekek és ellenérdekek az Alföldön – a természetvédelem, a mezőgazdaság és a turizmus kapcsolata a Kiskunsági Nemzeti Park példáján

Absztrakt

A természet védelme és az élőhelyek biodiverzitásának megőrzése napjainkban világszerte fontos alapelveknek számítanak. E célok megvalósítását nemzetközi egyezmények, jogszabályok és intézmények biztosítják. Ugyanakkor a védettséget élvező tájak használatában a mezőgazdaság és sok esetben a turizmus is érintett. Mindhárom ágazat fontos vidékfejlesztési kulcsterület, így együttműködésük meghatározhatja az egyes térségek környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságát. Munkánk célja e három szektor viszonyának tanulmányozása, amellyel elsősorban az alföldi környezeti változások társadalomföldrajzi szempontú értelmezését és a tájgazdálkodási tervezés szakpolitikai szintű összehangolását szeretnénk segíteni. Írásunkban − a Duna-Tisza közén működő Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) tanulmányozásával – a természetvédelem, az agrárgazdálkodás és az idegenforgalom együttműködését, illetve konfliktusait kívánjuk összegezni, az elmúlt évtizedekre visszatekintve. Ennek során dokumentumelemzésekre, mélyinterjúkra és GIS analízisre alapozva mutatjuk be, hogy a természetközeli állapotokat preferáló szemlélet és a gazdasági érdekek, a hazai kultúrtájak használatában milyen formában jelennek meg. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a központi és helyi elképzelések, bizonyos nemzetközi szabályozók – mint például az EU agrár- és vidékfejlesztési támogatási rendszere – a védett területeken zajló folyamatokat is befolyásolják. Az átfogó táji fenntarthatósági elvek és célok ugyan a jogszabályokban és a stratégiai dokumentumokban széleskörűen megjelennek, de a természetvédelem „mozgástere” mégis szűkül a mezőgazdasággal szemben, amely problematikus lehet a tájfragmentáció, a homogenizáció és biodiverzitás tekintetében. Az idegenforgalom “zavaró hatása” a KNP-ben kevésbé érzékelhető, ebben az esetben inkább a turizmus és a természetvédelem akadozó együttműködése jelenti a legfőbb gondot. Mindkét szektort nagy kihívás elé állítja az itteni értékek iránti érdeklődés tudatosabb kiaknázása és a védett területeken zajló látogatói tevékenységek szervezettebbé tétele.