Geográfusok diploma után – egy online felmérés eredményei

  • Tamás Telbisz ELTE, TTK, FFI, Természetföldrajzi Tanszék, Budapest
  • Márton Berki ELTE, TTK, FFI, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék, Budapest
  • Gábor Tóth ELTE Savaria Egyetemi Központ Földrajz Tanszék, Szombathely
  • Tibor Lenner ELTE Savaria Egyetemi Központ Földrajz Tanszék, Szombathely
  • Gábor Kovács ELTE Savaria Egyetemi Központ Földrajz Tanszék, Szombathely
  • Erika Bácskainé Pristyák NYE Turizmus és Földrajztudományi Intézet, Nyíregyháza
  • László Sütő EKE Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Eger
  • Erika Homoki EKE Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Eger
  • György Kajati EKE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Eger
  • Beáta Siskáné Szilasi ME Társadalomföldrajz Tanszék, Miskolc
  • Gábor Pirisi PTE Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék, Pécs
  • Szabolcs Fábián PTE Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék, Pécs
  • György Sipos SZT E Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged
Kulcsszavak: földrajzoktatás, egyetem, kompetencia, munkahely, online felmérés

Absztrakt

A geográfus / földrajz képzés hallgatói létszáma mintegy 8-10 év óta folyamatos csökkenést mutat Magyarországon. Ez beleillik a 2005 óta tartó általános hallgatói létszámcsökkenésbe. Jelen vizsgálat során célunk az volt, hogy egy olyan országos felmérést készítsünk a végzett geográfus / földrajz szakos hallgatók megkérdezésével, ami megmutatja az elhelyezkedési lehetőségeket, és hogy az egyetemen szerzett tudásból és kompetenciából mit mennyire tartanak értékesnek a volt hallgatók. Az online felmérés kidolgozásában és elindításában valamennyi magyarországi földrajz képzési hely képviselői részt vettek. A kérdőívet 589 fő töltötte ki. A felmérés igazolta, hogy a végzett geográfusok / földrajzosok munkahelyei és munkakörei rendkívül heterogén képet mutatnak, melyből önállóan csak a területfejlesztés és az oktatás emelkedik ki, miközben jelentős részt képviselnek a földrajzhoz csak lazábban kötődő munkahelyek. Az elméleti tudást elsősorban az akadémiai szférában maradók és az oktatásban dolgozók tudják hasznosítani. A válaszolók mintegy fele a magánszférában helyezkedett el. Számukra elsősorban a gyakorlati és szakmai képességek, mint például a (geo)informatikai tudás, a térképekkel kapcsolatos ismeretek, a terepi tapasztalatok, a jelentés készítési gyakorlat, a csapatmunkában való dolgozás jelentenek előnyt, így a nem tanári és nem kutatói irányok esetén ezek további erősítése a geográfus / földrajzos felsőoktatás fontos feladata. A képzési és kimeneti követelmények lazításával a tantervek rugalmasabbá tétele, adott esetben az egyénhez igazodó specializáció segítése fontos szempontok kell, hogy legyenek az oktatás tervezett javításában.

Megjelent
2020-01-27
Rovat
Értekezések