KOMLÓ – A MECSEK KAPUJA? A KISVÁROSI ARCULATVÁLTÁS NEHÉZSÉGEI EGY EGYKORI BÁNYAVÁROS PÉLDÁJÁN

  • Péter Merza PTE KTK, Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet, Pécs
  • Gábor Pirisi PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézet, Pécs
  • Henriett Maráz PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola, Pécs
  • Norbert Pap PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézet, Pécs
Kulcsszavak: Komló, szénbányászat, újra márkázás, Komlosaurus, Komloverzum

Absztrakt

Komló egy kisváros a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra, alig több mint húszezer lakosú. A szénbányászat 19. századi megindulását követően kis hegyi faluból büszke szocialista várossá vált, fénykorát az 1970-es évek végén érte el. A város gazdasága szinte teljes egészében a szénbányászatra épült, amely az 1990-es években gyorsan hanyatlott, és végül a 2000-es évek elején teljesen megszűnt, maga után hagyva a munkanélküliséget, az elvándorlást és egy zsugorodó kisváros minden tünetét. Komló arculata helyrehozhatatlan károkat szenvedett, és korábbi települési hagyományok nélkül nehéz visszatérni a hagyományos kisvárosi identitáshoz. Jelen tanulmány Komlóra fókuszálva vizsgálja a kisvárosi imázs és márkaépítés kérdéseit, a rebranding lehetőségeit a posztindusztriális fejlődés kontextusában. A szerzők e konkrét esetet felhasználva mutatják be az ilyen kísérlet eddigi lépéseit és lehetséges eredményeit. A Komlóverzum Múzeum létrehozásával elindult egy olyan folyamat, amely a Mecsek szívében fekvő várost egy jövőbeli UNESCO Geopark központjává teheti.

Szerző életrajzok

Péter Merza, PTE KTK, Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet, Pécs

 

 

Gábor Pirisi, PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézet, Pécs

 

 

Henriett Maráz, PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola, Pécs

 

 

Norbert Pap, PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézet, Pécs

 

 

Megjelent
2025-04-21
Rovat
Értekezések