KOMLÓ – A MECSEK KAPUJA? A KISVÁROSI ARCULATVÁLTÁS NEHÉZSÉGEI EGY EGYKORI BÁNYAVÁROS PÉLDÁJÁN
DOI:
https://doi.org/10.32643/fk.148.4.6Kulcsszavak:
Komló, szénbányászat, újra márkázás, Komlosaurus, KomloverzumAbsztrakt
Komló egy kisváros a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra, alig több mint húszezer lakosú. A szénbányászat 19. századi megindulását követően kis hegyi faluból büszke szocialista várossá vált, fénykorát az 1970-es évek végén érte el. A város gazdasága szinte teljes egészében a szénbányászatra épült, amely az 1990-es években gyorsan hanyatlott, és végül a 2000-es évek elején teljesen megszűnt, maga után hagyva a munkanélküliséget, az elvándorlást és egy zsugorodó kisváros minden tünetét. Komló arculata helyrehozhatatlan károkat szenvedett, és korábbi települési hagyományok nélkül nehéz visszatérni a hagyományos kisvárosi identitáshoz. Jelen tanulmány Komlóra fókuszálva vizsgálja a kisvárosi imázs és márkaépítés kérdéseit, a rebranding lehetőségeit a posztindusztriális fejlődés kontextusában. A szerzők e konkrét esetet felhasználva mutatják be az ilyen kísérlet eddigi lépéseit és lehetséges eredményeit. A Komlóverzum Múzeum létrehozásával elindult egy olyan folyamat, amely a Mecsek szívében fekvő várost egy jövőbeli UNESCO Geopark központjává teheti.