Kisiskolások szokásainak és egészségtudatának feltérképezése a közétkeztetés tükrében

Absztrakt

Napjainkban az egészségközpontú étkezés és a közétkeztetés kulcsfontosságú téma, hiszen a gyermekek táplálkozási szokásai jelenlegi egészségük mellett hosszútávon is meghatározzák életminőségüket. Azok a diákok, akik már fiatalon elsajátítják a megfelelő táplálkozással összefüggő tudásuk, fokozott valószínűséggel alakítják ki és tartják fenn az optimális életmódot, amely elősegíti hosszú távú jóllétüket.

Középpontban a 4. és 5. évfolyamosok nézőpontja és táplálkozási ismeretük áll. Célunk megvizsgálni, hogy a közétkeztetés elhagyása és aktuális egészségtudatosságuk hogyan befolyásolja étkezési szokásaikat, életminőségüket, valamint ezekre milyen hatással vannak a különböző szociodemográfiai tényezők.

Szülői és iskolai beleegyezést követően egy 28 kérdéses kérdőív segítségével gyűjtöttünk adatokat. Összesen 1028 diákot vizsgáltunk, melyből 993 érvényes kitöltés gyűlt össze. Demográfiai és életmódbeli témák mellett feltérképeztük véleményüket a menzával kapcsolatban, emellett a Magyar Okostányér ajánlás alapján értékeltük az étkezési ismereteiket is. Az összegyűjtött adatokat Fisher-féle khi-négyzet próbával és bináris többszörös logisztikus regresszióval elemeztük a Stata 17 szoftver használatával. A multikollinearitás ellenőrzésére variancia inflációs tényezőt alkalmaztunk, az illeszkedés jóságának vizsgálatára pedig Hosmer-Lemeshow tesztet használtunk.

Eltéréseket találtunk az iskolai menza ízével kapcsolatban, hiszen egyes intézményben 66,7% kedveli a felszolgált ételeket, ám más iskolákban ez az arány fordítva található, ahol akár a diákok 70%-a nem kedveli az iskolai ételt. Ezenkívül megállapítottuk, hogy az 5. osztályos tanulók jelentősen kedvezőbben értékelték az ételek ízét (EH: 2.11 95% [MT 1.11-4.02]). Az is megfigyelhető, hogy a lakóhely kapcsolatban áll a reggeli kihagyásával, mivel a vidékről iskolába járó diákok jelentősen ritkábban reggeliztek (EH: 2.49 [95% MT 1.26–4.90]). Lényeges tényező a gyermekek tudása is az optimális táplálkozással kapcsolatban, amely szintén vegyes eredményeket produkált. Mindössze a résztvevők 41,8%-a válaszolt helyesen több mint öt kérdésre az Okostányér irányelvei alapján összeállított kérdésekre. Azok viszont, akik táplálkozásukban tudatosabbak, kevésbé preferálták a menzai ételek ízét.

Kutatásunk eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a menza minőségének fejlesztése, a reggelizési rutinok célzott beavatkozásokkal történő javítása, illetve a szülői egészségmagatartás javítása kulcsfontosságú lehet a gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megalapozásában és hosszú távú fenntartásában.