Kortárs egészségfejlesztési programok gyermekek és fiatalok körében a hazai és a nemzetközi szakirodalom tükrében

Szisztematikus áttekintés

Absztrakt

Bevezetés: A gyermekek, fiatalok körében megvalósuló kortárs egészségfejlesztő programokra egyre nagyobb az igény, és ezzel együtt növekvő népszerűséget mutatnak mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban. Szakirodalom-kutatásunk célja a kortárs egészségfejlesztéssel foglalkozó tanulmányok és programok feltérképezése, valamint bemutatása előre meghatározott szempontrendszer alapján. Tudomásunk szerint jelen tanulmány az eddig közölt legszélesebb szakirodalmi áttekintésen alapuló kritikai elemzés.

Módszertan: Kutatócsoportunk 87, előzetesen kiválasztott, a témához kapcsolódó angol, német és magyar nyelvű tudományos folyóiratban (pl. Health Education Research, Journal of Adolescent Health, Egészségfejlesztés, Lege Artis Medicinae, Orvosi Hetilap, Új Diéta), valamint a PubMed és a ScienceDirect adatbázisokban a „kortársoktatás”, illetve az „egészségfejlesztés” és/vagy „fiatalok/gyermekek” kulcsszavak alapján építette fel a szakirodalmi adatbázist (mindösszesen 101 folyóirat alapján az 1986 és 2017 közötti időszakra kiterjedően). Összesen 173 tanulmányt dolgoztunk fel előre meghatározott szempontok alapján, melyet az elemzés egy pontján kiegészítettünk 21 hazai, tudományos lapban nem publikált, fiatalok, gyermekek körében megvalósuló kortárs egészségfejlesztési program vizsgálatával.

Eredmények: Szakirodalom-kutatásunk tapasztalatait összegezve, a kortársoktatás fogalmi keretei rendkívül széles spektrumot ölelnek fel mind a téma, a kortársoktatók, a célcsoport, a megvalósítás keretei, mind pedig az alkalmazott pedagógiai módszertant illetően. A feldolgozott tanulmányok legnagyobb hiányosságának egyrészt az alkalmazott pedagógiai módszertan pontos leírása, másrészt az egészségfejlesztési programok valid, tudományos hatékonyságmérése bizonyult. A magyar kortárs egészségnevelő kezdeményezések különösen nagy hátrányban vannak a precíz eredményességmérés szempontjából.

Következtetések: Az ifjúsági egészségfejlesztési programokban fokozott és kiemelt hangsúlyt szükséges fektetni az alkalmazott pedagógiai módszerek pontos ismertetésére, valamint a program precíz, tudományos hatékonyságmérésére, különösen a hazai programok esetében.