Equality of Opportunity, Sustainable Development, and the Role of Civil Society in Higher Education
Ethical and Socio-Philosophical Approaches in International and Hungarian Contexts
Abstract
Access to and participation in higher education is of fundamental importance in European societies, as it directly affects social mobility, democratic participation, and economic development. This study examines the situation of students with disabilities by considering the socio-philosophical and ethical dimensions of equality of opportunity and fairness. It highlights that the tension between merit-based selection and promoting equal opportunities can only be resolved if higher education institutions create genuinely inclusive environments that go beyond the minimum legal requirements. The principle of social justice, which supports the institutional implementation of equality of opportunity, is closely linked to the United Nations Sustainable Development Goals (SDG 4 – Quality Education SDG 10 – Reduced Inequalities). Promoting equality and inclusion in higher education is not only a moral and legal obligation but also a prerequisite forsus tainable social development, which in the long term contributes to economic stability and increased innovation capacity. The role of civil society organizations, particularly within the nonprofit sector, in advancing equality of opportunity in higher education is becoming increasingly significant at the global level. International examples, such as the European Disability Forum and Inclusion International, demonstrate that the active participation of these organizations is indispensable for advocacy, dissemination of best practices, and support for disadvantaged students. In the Hungarian context, the equality objectives of higher education are codified in the 2011 National Higher Education Act (Nftv.), which affirms the rights of students with disabilities to a supported educational environment. The Office of the Commissioner for Educational Rights, along with domestic organizations representing the interests of people with disabilities, such as MEOSZ (National Federation of Associations of Persons with Physical Disabilities) and SINOSZ (National Federation of the Deaf and Hard of Hearing), are also key actors in promoting inclusive education. Hungarian civil society organizations support the participation of young people with disabilities in higher education through projects, awareness-raising campaigns, mentoring programs, and accessibility initiatives. Nevertheless, significant challenges remain in practical implementation, particularly regarding accessible infrastructure, funding of support services, and fostering inclusive mindsets within university communities.
References
Alliance for Inclusive Education. (2021). Changing the culture of disability inclusion in higher education: A report by ALLFIE. https://www.allfie.org.uk/resources/publications/
Autonómia Alapítvány. (2016). Civil társadalmi jelentés a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégiáról (pp. 1–80). Autonómia Alapítvány. https://autonomia.hu/wp-content/uploads/2016/04/civil-society-monitoring-report_hu.pdf
Berényi, Z., & Berkovits, I. (2020). Esélyegyenlőség a magyar felsőoktatásban: kihívások és lehetőségek (pp. 25–50). Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Bourdieu, P. (1986). The forms of capital. In J. Richardson (Ed.), Handbook of theory and research for the sociology of education (pp. 241–258). Greenwood.
Brennan, J., & Naidoo, R. (2008). Higher education and the achievement (and/or prevention) of equity and social justice. Higher Education, 56(3), 287–302. https://doi.org/10.1007/s10734-008-9127-3
Bundesministerium für Bildung und Forschung. (2023). Deutschlandstipendium program report 2023 (p. 7). BMBF. https://www.bmbf.de/deutschlandstipendiumbericht2023.pdf
CIVICA Alliance. (2023). Annual cooperation report 2023 (pp. 8–12). CIVICA Alliance. https://civica.eu/publications
CIVICUS. (2024). State of civil society report 2024. CIVICUS. https://www.civicus.org
European Commission. (2020). EU gender equality strategy 2020–2025. https://doi.org/10.2777/50027
Emberi Erőforrások Minisztériuma. (2020). Különleges bánásmód (VI. évf., 4. szám: Roma szakkollégiumok, 47–48. o.).
Emberi Erőforrások Minisztériuma. (2022). Útravaló Ösztöndíjprogram – Út a diplomához: Beszámoló a 2021/2022 tanévről (p. 8). EMMI.
Eötvös Loránd Tudományegyetem. (2024, augusztus 29). Új Nemzeti Kiválóság Program intézményi záró konferencia programfüzet 2023/2024 tanév (p. 2). https://www.elte.hu/dstore/document/12553/ÚNKP%20Programfüzet_2023-2024.pdf
Eurydice. (2022). Reformok és szakpolitikai fejlemények a felsőoktatásban Magyarországon. Eurydice Network. https://eurydice.eacea.ec.europa.eu/hu/national-education-systems/hungary/reformok-es-szakpolitikai-fejlemenyek-felsooktatasban
European Anti-Poverty Network. (2022). Building inclusive education systems — European experiences and policy recommendations. https://www.eapn.eu/wp-content/uploads/2022/04/Building-Inclusive-Education-Systems_EAPN-Report-2022.pdf
European Commission/Eurydice. (2023). Structural indicators for monitoring education and training systems in Europe – 2023. https://doi.org/10.2797/829723
European Commission. (2020). A Union of Equality: Gender Equality Strategy 2020–2025 (COM/2020/152 final). https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52020DC0152
EACEA/Eurydice. (2022). Towards equity and inclusion in higher education in Europe. Publications Office of the European Union. https://doi.org/10.2797/631280
EUA. (2018). Diversity, equity and inclusion in European higher education institutions. European University Association. https://www.eua.eu/resources/publications/828:diversity,-equity-and-inclusion-in-european-higher-education-institutions.html
European Commission. (2023a). Erasmus+ Civil Society Cooperation annual statistics 2023. Directorate-General for Education, Youth, Sport and Culture. https://ec.europa.eu/erasmus-plus/about/statistics_en
European Commission. (2023b). She Figures 2023: Gender in research and innovation. Publications Office of the European Union. https://doi.org/10.2777/440070
European Disability Forum. (2019). Inclusion of persons with disabilities in education and employment in the EU. https://www.edf-feph.org
European Economic and Social Committee. (2018). National developments from a civil society perspective 2018–2024. EESC.
European Students’ Union. (2023). Inclusion in European higher education: Annual report 2023 (p. 14). ESU. https://esu-online.org/publications
European Students’ Union. (2024a). Annual report 2024: Promoting inclusion and equity in higher education. ESU. https://www.esu-online.org/publications/annual-report-2024/
European Students’ Union. (2024b). Equality and inclusion in European higher education: ESU position paper 2024 (pp. 5–15). ESU. https://esu-online.org/position-papers/
European Union Agency for Fundamental Rights. (2023). Fundamental rights report 2023. Publications Office of the European Union.
EUA. (2018). Diversity, equity and inclusion in European higher education institutions. European University Association. https://www.eua.eu/resources/publications/828:diversity,-equity-and-inclusion-in-european-higher-education-institutions.html
Fogyatékos Hallgatók Nemzeti Információs Központja. (2022). Fogyatékossággal élő hallgatók helyzete a felsőoktatásban. FHNIK.
Hajdu, T., Kertesi, G., & Kézdi, G. (2016). A roma fiatalok esélyei és az iskolarendszer egyenlőtlensége (Budapest Working Papers on the Labour Market, 2016/3). MTA KRTK Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont. http://www.kre.hu/kiadv/real/34703/bwp1603.pdf
HECSOs – Higher Education institutions and Civil Society Organisations together for community engagement. (2023). Project page. EU Erasmus+. https://hecsos.eu/project/
KézenFogva Alapítvány. (2024, április 14.). Érzékenyítő továbbképzési program indul Dunaharasztiban [Hírközlés]. https://kezenfogva.hu
Kováts, A. (2018). Esélyegyenlőség a magyar felsőoktatásban: problémák és megoldások. Educatio, 27(4), 587–601.
Közélet Iskolája. (2024). Beszámoló a Közélet Iskolája 2024. évi tevékenységéről és eredményeiről. https://kozeletiskolaja.hu/post/beszamolo-a-kozelet-iskolaja-2024-evi-tevekenysegerol-es-eredmenyeiről/
Központi Statisztikai Hivatal. (2023). Felsőoktatási statisztikák 2022: Nem szerinti arány képzési területeken. KSH. https://www.ksh.hu
Lannert, J. (2015). A hátrányos helyzetű diákok helyzete és esélyei a magyar oktatási rendszerben (pp. 15–40). Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. https://oki.hu
Magyar Helsinki Bizottság. (2016). Az akadálymentes hozzáférés helyzete a magyar felsőoktatásban. Autonómia Alapítvány. https://helsinki.hu
Magyarország. (2011). 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (§108). Nemzeti Jogszabálytár. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100204.TV
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége. (2021). Akadályok felsőfokon: A fogyatékossággal élő emberek felsőoktatási részvétele Magyarországon (p. 36). MEOSZ. https://www.meosz.hu/wp-content/uploads/2021/06/MEOSZ_Felsooktatasi-tanulmany-egyesitett-v.pdf
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége. (2023). Képzések, tanácsadás és érzékenyítő programok az akadálymentesítésért és befogadó egyetemi környezetért. MEOSZ. https://www.meosz.hu
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. (2023, augusztus 30). Új Nemzeti Kiválóság Program 2023/2024. tanév – döntési lista és támogatási összesítés. NKFIH. https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/nkfi-alap/unkp-23-tamogatott-intezmenyek
Nussbaum, M. C. (2006). Frontiers of justice: Disability, nationality, species membership. Harvard University Press.
Nussbaum, M. C. (2011). Women and human development: The capabilities approach. Cambridge University Press.
OECD. (2023a). Education at a glance 2023: OECD indicators. OECD Publishing. https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/publications/reports/2023/09/education-at-a-glance-2023_581c9602/e13bef63-en.pdf
OECD. (2023b). Equity and inclusion in education: Finding strength through diversity. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/e9072e21-en
Varga, A. (2022). Társadalmi felelősségvállalás, avagy az esélyteremtő értékteremtés. Civil Szemle, 19(4), 23–40.
Varga, A. (2023). A törékeny bizalom – Egyenlők között egyenlőtlenek: Esélyegyenlőségi kérdések a társadalom és a felsőoktatás rendszerében. Civil Szemle, 20(Special Issue 6), 141–161.
Varga, A. (2024). Alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények Magyarországon: Digitalizáció, fenntarthatóság és esélyegyenlőség a nonprofit szervezetek szerepvállalásának sajátosságai. Civil Szemle, 21(5), 27–46. https://doi.org/10.62560/CSZ.2024.05.2
Walker, M. (2006). Higher education pedagogies: A capabilities approach. Society for Research into Higher Education – Open University Press.
