Community knowledge
The emerging perspectives of teaching media literacy and critical thinking with the involvement of civil organizations in higher education
Abstract
In the flood of information, opinions and theories amplified by the digital revolution, it is now essential to be able to distinguish facts from opinions, the meaningful and the meaningless, which also supports basic rights. Critical thinking is therefore one of the primary competencies that we can apply in our given media environment against the risks of confusion and representational distortion. This study discusses the work of civil organizations in this field and the possibilities of their adoption in adult education. It does this by presenting the results of an empirical research taking place in the fall of 2024 at the University of Dunaújváros.
References
Bacsa-Bán, A. (2020. június 11–12.). Multimédia a Dunaújvárosi Egyetemen. In XXVI. Multimédia az oktatásban nemzetközi konferencia, plenáris előadások (június 11.)
Bernhard-Skala, C., Bolten-Bühler, R., Koller, J., Rohs, M., & Wahl, J. (2021). Impuls für eine erwachsenenpädagogische Digitalisierungsforschung. In Christian Bernhard-Skala, Ricarda Bolten-Bodó, B. (2013). OPEN-SOURCE KULTÚRA. Typotex Kiadó.
EU (2009). A digitális környezethez igazodó médiaműveltség. Bizottság 2009/625/EK ajánlása. https://eur-lex.europa.eu/HU/legal-content/summary/media-literacy-in-the-digital-environment.html
Gyarmati, F. (2023): Iskolások a neten, avagy a közösségi terek vonzása és online magányossága. Új Médiakultúra Magazin, 2., (1.), pp. 40–47.
Jenkins, H. (2006): Convergence Culture: Where Old and New Media Collide. New York: New York University Press.
Jelentés (2016). Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-479/2016. számú ügyben. https://www.ajbh.hu/documents/10180/2500969/Jelent%25C3%25A9s+-a+m%25C3%25A9dia%25C3%25A9rt%25C3%25A9s-oktat%25C3%25A1s+helyzet%25C3%25A9r%25C5%2591l+497_2016/41838d72-616e-45bf-8b51-e744c4fa1b59?version=1.0
Juhász, S., Elekes, Z. & Gyurkovics, J. (2016). A tudáshálózatok időbeli változásának vizsgálati lehetőségei. Közgazdasági szemle, LXIII. évf., pp. 1375–1388.
Kormányrendelet (2024). A nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről. 245/2024. (VIII. 8.) https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2400245.kor
Kőkuti, T. (2020). Képzésmódszertani megfontolások vs. hallgatói attitűdvizsgálat. In: H., Varga Gyula (szerk.) Személyközi és médiakommunikációs tudatosság az iskolában Budapest, Magyarország : Hungarovox Kiadó. 304 p. pp. 290-303.
Kőkuti, T. (2021). Hallgatói munkaérték-preferenciák a digitális oktatási formák bevezetésének fázisában In: Balázs, László (szerk.) Digitális kommunikáció és tudatosság. Budapest, Magyarország : Hungarovox Kiadó. 228 p. pp. 65-77.
Livingstone, S.–Helsper, E. (2007): Gradations in digital inclusion: Children, young people and the digital divide. New Media & Society, 9., (4.), pp. 671–696.
Maksa, Gy. (2009). Tapasztalatok. Szíjártó Imre A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának módszertana című könyvéről. Médiakutató. https://mediakutato.hu/cikk/2009_01_tavasz/09_szijarto_imre_konyverol
MTA (2023). A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztálya Művészettörténeti Tudományos Bizottságának tiltakozása a művészettörténet tárgy megszüntetése ellen a gimnáziumi alaptantervben. 2023. December 20. https://mta.hu/ii-osztaly/tiltakozas-a-muveszettortenet-targy-megszuntetese-ellen-a-gimnaziumi-alaptantervben-113437?mibextid=xfxF2i
Nagy, K. (2017). A MÉDIAMŰVELTSÉG MÉDIAPOLITIKAI JELENTŐSÉGE ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETEI. Doktori értekezés. https://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/nagy-krisztina/nagy-krisztina-vedes-ertekezes.pdf
Nagy, K. (2018). Műveltség – média – szabályozás. A médiaműveltség médiapolitikai jelentősége és szabályozási keretei. Budapest: Gondolat Kiadó, MTA TK Jogtudományi Intézet.
NAT (2000). A nemzeti alaptanterv szerepe. Nemzeti Erőforrás Minisztérium.
http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/archivum/nemzeti-alaptanterv
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) (2020): Gyermekek a neten és digitális szülőség. Médiahasználat és a ttitűdök. https://nmhh.hu/dokumentum/224643/mediahasznalat2020rovid1109.pdf
O. Odorige, C. (2022) Sustaining the social sector. Social enzerprise and it’s challenges. In: Megújuló közgazdaságtan. DUE Press, Dunaújváros, pp. 101-108.
Süss, D., Lampert, C., & Trültzsch-Wijnen, C. W. (2018). Medienpädagogik (3 ed.). Springer VS.
Szíjártó, I. (2008). A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának módszertana. Pedellus Könyvkiadó.
Szőke-Milinte, E. (2023). Pedagógiai kommunikáció az információs társadalomban. Magyar Nyelvőr. 147. évfolyam, különszám: DIGITALIZÁCIÓ, PEDAGÓGIA, LINGVISZTIKA. 583–622., DOi: https://doi.org/10.38143/Nyr.2023.5.583
Szűts, Z. & Szűts-Novák, R. (2023). A social media és az okoseszközök kommunikáció jellemzőinek hatása a pedagógiára.: Elméleti alapvetés a kommunikációs és a neveléstudomány kapcsolatáról. Magyar Nyelvőr147(5), 565-582.
Szűts-Novák, R. & Szűts, Z. (2019). A tanári kompetenciák néhány kérdése Imre Sándor pedagógiai rendszerében. Különleges Bánásmód 5 (2), 55-62.
Internetes források
Bajka Gy. (2023): A kritika értéke. A médiakritika, mint a felnőttoktatás egyik célja.
https://epale.ec.europa.eu/hu/blog/kritika-erteke-mediakritika-mint-felnottoktatas-egyik-celja
EUR-Lex (2024): Civil társadalmi szervezet. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=LEGISSUM:civil_society_organisation
Neuberger E. (2020): Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól. !!444!!! https://444.hu/2020/01/13/most-megszuntetni-a-mediaismeret-tantargyat-olyan-mint-monszun-idejen-megszabadulni-az-esokabatoktol
Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) (2024): Tantárgy adatlapja. Médiajártásság. https://ppke.hu/tantargyak/mediajartassag-bmnkm11000m
Rohs, M. (2023): Keynote: Der Wert der Kritik. Medienkritik als Ziel von Erwachsenenbildung. “Fact or Fiction? Teaching Critical Media Literacy in Adult Education” Conference, EPALE and Erasmus+, Vienna, June 14, 2023.
