Civilians for digitalization
the role of civil society organizations in the development of digital competencies: programs, target groups and methods
Abstract
Developing digital competences at all levels of education is key to developing 21st century skills. However, in addition to formal education systems/institutions, civil society organisations also play an important role in digital literacy and skills development. The aim of this study is to examine the contribution of educational programmes provided by NGOs to the development of digital literacy. The analysis also aims to explore the diversity, effectiveness and impact of digital literacy programmes offered by NGOs on the digital skills of participants. It will also look at the ways in which these programmes complement the formal education system and promote social inclusion and equal opportunities. The study is planned in three main units. The first will provide an overview of the theoretical background and the importance of digital literacy in our society, and will describe international and national efforts to develop digital literacy. The second unit focuses on the types of digital literacy programmes offered by NGOs, who their target groups are and what methods they use to teach them. While in the third part, the results of the analysis are summarised and suggestions are made for improving cooperation between NGOs and formal educational institutions. One of the main conclusions of the study is that CSOs can adopt more flexible, personalised and innovative teaching methods than traditional education systems, and thus make a significant contribution to the spread of digital literacy. In addition, the role of NGOs is particularly important - and has been demonstrated by international examples - in reaching and supporting disadvantaged groups, which plays a significant role in reducing the digital divide.
References
Bacsa-Bán, A. (2020). Multimédia a Dunaújvárosi Egyetemen. XXVI. Multimédia az oktatásban nemzetközi konferencia (2020. június 11–12.), plenáris előadások (2020. június 11.)
Bacsa-Bán, A., & Cserné Pekkel, M. (2023). A pedagógusképzés alternatív útjai, egy civil szerveződés jó példája. Civil Szemle 20(7) Különszám, 123-137.
Balázs, L. (2019). Civil szervezetek és vezetői sajátosságok: vizsgálati lehetőségek szervezetpszichológiai megközelítésből. Civil Szemle 16(4), 25–41.
Baller, S., Dutta, S., & Lanvin, B. (2016). The Global Information Technology Report 2016: Innovating in the Digital Economy. World Economic Forum. https://www.weforum.org/reports/the-global-information-technology-report-2016
Bartal, O. & Rajcsányi-Molnár, M. (2020). A XXI. századi tanár és a mobileszközök. Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 10(4), 53-66.
Bonfadelli, H. (2002). The Internet and Knowledge Gaps: A Theoretical and Empirical Investigation. European Journal of Communication, 17(1), 65-84. https://doi.org/10.1177/0267323102017001607
Castells, M. (1996). The rise of the network society. Blackwell Publishers.
DJP (2016). Digitális Jólét Program. Digitalis Jolet ProgramErstad, O. (2005). Digital kompetanse i skolen (Digital literacy in the school). Oslo: University Press.European Commission (2018). Digital Competence Framework for Citizens. European Commission
European Commission (2020). Digital Education Action Plan 2021-2027. European Commission
European Commission. (2016). A New Skills Agenda for Europe. https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1223
Eynon, R., & Geniets, A. (2015). The digital skills paradox: How do digitally excluded youth develop skills to use the internet?. Learning, Media and Technology, 40(3), 342-359.
Eynon, R., & Malmberg, L.-E. (2011). Understanding the Online Learner: Characteristics and Challenges of Students in Higher Education. Computers & Education, 56(3), 423-433. https://doi.org/10.1016/j.compedu.2010.09.020
Hargittai, E. (2002). Second-level digital divide: Differences in people's online skills. First Monday, 7(4).
Helsper, E. J., & Reisdorf, B. C. (2017). The emergence of a “digital underclass” in Great Britain and Sweden: Changing reasons for digital exclusion. New Media & Society, 19(8), 1253-1270.
Keszi-Szeremlei, A.& Kőkuti, T. & Balázs, L. (2023). Digitális (készség) fejlesztés - Az Európai Unió digitális elvárásai, állami és civil szereplők a Nemzeti Digitális megvalósításában, Civil Szemle 20(7) Különszám,139-157.
Kovács, Sz. & Wenting, S. (2020). Footprint of women in the Hungarian STEM-landscape: Gaps and links. In: András, István; Rajcsányi-Molnár, Mónika (szerk.) East-West Cohesion IV.: Strategical study volumes Subotica, Szerbia: Cikos Stampa (2020) 264 p. pp. 129-142.
Kőkuti, T. (2015). Hallgatói jövőorientáció mint versenyképes attitűd. In: András, István; Rajcsányi-Molnár, Mónika; Németh, István (szerk.) Nyelvi terek. Dunaújváros, DUF Press. 269 p. pp. 183-194.
Kőkuti, T. (2022). Társadalmi hatások és MI! In: Obádovics, Csilla; Resperger, Richárd; Széles, Zsuzsanna (szerk.) Pandémia – Fenntartható gazdálkodás – Környezettudatosság. Sopron, Soproni Egyetemi Kiadó. 485 p. pp. 312-324.
Maczó, E. (2023). A digitális oktatásban felhalmozott hátrányok és kompenzálási lehetőségei hátrányos helyzetű csoportoknál. Civil Szemle 20 (6) Különszám, 91-106.
OECD (2019). Skills Outlook 2019: Thriving in a Digital World. OECD Publishing. OECD
Rajcsányi-Molnár, M. & Balázs, L. & András, I. & Czifra, S. (2024a). Competition as an Effective Motivational Tool in Online Education. In: Anikó, Szakál (szerk.) IEEE 11th International Conference on Computational Cybernetics and Cyber-Medical Systems: ICCC 2024: Proceedings. Budapest, Magyarország, 83-88.
Rajcsányi-Molnár, M. (2019). MaTech: Digitális eszközhasználaton alapuló kreatív matematika verseny szervezése középiskolás tanulóknak. In: Fodorné T.K. (szerk.): Felsőoktatási innovációk a tanulás korában: a digitalizáció, képességfejlesztés és a hálózatosodás kihívásai. MELLearN Egyesület, Pécs, 19-32.
Rajcsányi-Molnár, M. & Balázs, L. & András, I. (2024b) Online Leadership Training in Higher Education Environment. Acta Polytechnica Hungarica 21(1). 39-52.
Selwyn, N. (2004). Reconsidering political and popular understandings of the digital divide. New Media & Society, 6(3), 341-362. https://doi.org/10.1177/1461444804042519
Szűts, Z., & Szűts-Novák, R. (2023). A social media és az okoseszközök kommunikáció jellemzőinek hatása a pedagógiára: Elméleti alapvetés a kommunikációs és a neveléstudomány kapcsolatáról. Magyar Nyelvőr, 147(5), 565–582.
Szűts-Novák, R. & Szűts, Z. (2019). A tanári kompetenciák néhány kérdése Imre Sándor pedagógiai rendszerében. Különleges Bánásmód 5 (2), 55-62.
Van Dijk, J. (2020). The Digital Divide. Polity Press.
Varga, Anita. (2023). A szervezeti kultúra versus esélyegyenlőség. Civil Szemle, 20(7) Különszám, 61–75.
Varga, Anita. (2022). Társadalmi felelősségvállalás avagy az esélyteremtő értékteremtés. Civil Szemle, 19(4), 23–40.
Warschauer, M. (2003). Technology and Social Inclusion: Rethinking the Digital Divide. MIT Press.
Hivatkozások
All Digital (2021): About U s. All D igital
Code.org (2020): Hour of Code. Code.org
Google (2021): Grow with Google. Grow with Google
TechSoup (2021): Women in Tech. TechSoup
