Civilek a digitalizációért
civil szervezetek szerepe a digitális kompetenciák fejlesztésében: programok, célcsoportok és módszerek
Absztrakt
A digitális kompetenciák fejlesztése az oktatás minden szintjén kulcsfontosságú a 21. századi készségek kialakításában. Azonban a formális oktatási rendszerek/intézmények mellett a civil szervezetek is jelentős szerepet játszanak a digitális írástudás terjesztésében és a digitális készségek fejlesztésében. A tanulmány célja, hogy civil szervezetek által nyújtott oktatási programokat vizsgáljon meg abból a szempontból, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a digitális kompetenciák fejlesztéséhez. Az elemzés további célja, hogy feltárja a civil szervezetek által kínált digitalizációra irányuló programok sokféleségét, hatékonyságát és a résztvevők digitális készségeire gyakorolt hatását. Emellett arra is választ keres, hogy ezek a programok milyen módon egészítik ki a formális oktatási rendszert, és hogyan segítik elő a társadalmi befogadást és teremtik meg az esélyegyenlőség lehetőségét. A tanulmány tervezetten három fő egységből áll. Az elsőben áttekintjük a digitális kompetenciák elméleti hátterét és jelentőségét társadalmunkban, valamint a digitális írástudás fejlesztésére irányuló nemzetközi és hazai törekvéseket ismertetjük. A második egység fókuszában az áll, hogy milyen típusú digitális készségfejlesztő programokat kínálnak a civil szervezetek, kik a célcsoportjaik, és milyen módszereket alkalmaznak a tanítás során. Míg a harmadik részben az elemzés eredményeit összegezzük és javaslatokat fogalmazunk meg a civil szervezetek és a formális oktatási intézmények közötti együttműködés javítására. A tanulmány egyik fő következtetése az lehet, hogy a civil szervezetek rugalmasabb, személyre szabottabb és innovatívabb oktatási módszereket képesek alkalmazni a hagyományos oktatási rendszereknél, s ezáltal jelentős mértékben hozzájárulnak a digitális írástudás elterjesztéséhez. Mindezek mellett a civil szervezetek szerepe különösen fontos - és nemzetközi példák által igazolt – a hátrányos helyzetű csoportok elérése és támogatása terén, amely jelentős szerepet játszik a digitális szakadék csökkentésében.
Hivatkozások
Bacsa-Bán, A. (2020). Multimédia a Dunaújvárosi Egyetemen. XXVI. Multimédia az oktatásban nemzetközi konferencia (2020. június 11–12.), plenáris előadások (2020. június 11.)
Bacsa-Bán, A., & Cserné Pekkel, M. (2023). A pedagógusképzés alternatív útjai, egy civil szerveződés jó példája. Civil Szemle 20(7) Különszám, 123-137.
Balázs, L. (2019). Civil szervezetek és vezetői sajátosságok: vizsgálati lehetőségek szervezetpszichológiai megközelítésből. Civil Szemle 16(4), 25–41.
Baller, S., Dutta, S., & Lanvin, B. (2016). The Global Information Technology Report 2016: Innovating in the Digital Economy. World Economic Forum. https://www.weforum.org/reports/the-global-information-technology-report-2016
Bartal, O. & Rajcsányi-Molnár, M. (2020). A XXI. századi tanár és a mobileszközök. Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 10(4), 53-66.
Bonfadelli, H. (2002). The Internet and Knowledge Gaps: A Theoretical and Empirical Investigation. European Journal of Communication, 17(1), 65-84. https://doi.org/10.1177/0267323102017001607
Castells, M. (1996). The rise of the network society. Blackwell Publishers.
DJP (2016). Digitális Jólét Program. Digitalis Jolet ProgramErstad, O. (2005). Digital kompetanse i skolen (Digital literacy in the school). Oslo: University Press.European Commission (2018). Digital Competence Framework for Citizens. European Commission
European Commission (2020). Digital Education Action Plan 2021-2027. European Commission
European Commission. (2016). A New Skills Agenda for Europe. https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1223
Eynon, R., & Geniets, A. (2015). The digital skills paradox: How do digitally excluded youth develop skills to use the internet?. Learning, Media and Technology, 40(3), 342-359.
Eynon, R., & Malmberg, L.-E. (2011). Understanding the Online Learner: Characteristics and Challenges of Students in Higher Education. Computers & Education, 56(3), 423-433. https://doi.org/10.1016/j.compedu.2010.09.020
Hargittai, E. (2002). Second-level digital divide: Differences in people's online skills. First Monday, 7(4).
Helsper, E. J., & Reisdorf, B. C. (2017). The emergence of a “digital underclass” in Great Britain and Sweden: Changing reasons for digital exclusion. New Media & Society, 19(8), 1253-1270.
Keszi-Szeremlei, A.& Kőkuti, T. & Balázs, L. (2023). Digitális (készség) fejlesztés - Az Európai Unió digitális elvárásai, állami és civil szereplők a Nemzeti Digitális megvalósításában, Civil Szemle 20(7) Különszám,139-157.
Kovács, Sz. & Wenting, S. (2020). Footprint of women in the Hungarian STEM-landscape: Gaps and links. In: András, István; Rajcsányi-Molnár, Mónika (szerk.) East-West Cohesion IV.: Strategical study volumes Subotica, Szerbia: Cikos Stampa (2020) 264 p. pp. 129-142.
Kőkuti, T. (2015). Hallgatói jövőorientáció mint versenyképes attitűd. In: András, István; Rajcsányi-Molnár, Mónika; Németh, István (szerk.) Nyelvi terek. Dunaújváros, DUF Press. 269 p. pp. 183-194.
Kőkuti, T. (2022). Társadalmi hatások és MI! In: Obádovics, Csilla; Resperger, Richárd; Széles, Zsuzsanna (szerk.) Pandémia – Fenntartható gazdálkodás – Környezettudatosság. Sopron, Soproni Egyetemi Kiadó. 485 p. pp. 312-324.
Maczó, E. (2023). A digitális oktatásban felhalmozott hátrányok és kompenzálási lehetőségei hátrányos helyzetű csoportoknál. Civil Szemle 20 (6) Különszám, 91-106.
OECD (2019). Skills Outlook 2019: Thriving in a Digital World. OECD Publishing. OECD
Rajcsányi-Molnár, M. & Balázs, L. & András, I. & Czifra, S. (2024a). Competition as an Effective Motivational Tool in Online Education. In: Anikó, Szakál (szerk.) IEEE 11th International Conference on Computational Cybernetics and Cyber-Medical Systems: ICCC 2024: Proceedings. Budapest, Magyarország, 83-88.
Rajcsányi-Molnár, M. (2019). MaTech: Digitális eszközhasználaton alapuló kreatív matematika verseny szervezése középiskolás tanulóknak. In: Fodorné T.K. (szerk.): Felsőoktatási innovációk a tanulás korában: a digitalizáció, képességfejlesztés és a hálózatosodás kihívásai. MELLearN Egyesület, Pécs, 19-32.
Rajcsányi-Molnár, M. & Balázs, L. & András, I. (2024b) Online Leadership Training in Higher Education Environment. Acta Polytechnica Hungarica 21(1). 39-52.
Selwyn, N. (2004). Reconsidering political and popular understandings of the digital divide. New Media & Society, 6(3), 341-362. https://doi.org/10.1177/1461444804042519
Szűts, Z., & Szűts-Novák, R. (2023). A social media és az okoseszközök kommunikáció jellemzőinek hatása a pedagógiára: Elméleti alapvetés a kommunikációs és a neveléstudomány kapcsolatáról. Magyar Nyelvőr, 147(5), 565–582.
Szűts-Novák, R. & Szűts, Z. (2019). A tanári kompetenciák néhány kérdése Imre Sándor pedagógiai rendszerében. Különleges Bánásmód 5 (2), 55-62.
Van Dijk, J. (2020). The Digital Divide. Polity Press.
Varga, Anita. (2023). A szervezeti kultúra versus esélyegyenlőség. Civil Szemle, 20(7) Különszám, 61–75.
Varga, Anita. (2022). Társadalmi felelősségvállalás avagy az esélyteremtő értékteremtés. Civil Szemle, 19(4), 23–40.
Warschauer, M. (2003). Technology and Social Inclusion: Rethinking the Digital Divide. MIT Press.
Hivatkozások
All Digital (2021): About U s. All D igital
Code.org (2020): Hour of Code. Code.org
Google (2021): Grow with Google. Grow with Google
TechSoup (2021): Women in Tech. TechSoup
