A Büntetés-végrehajtási Szervezet reintegrációs tevékenységei a Szegedi Fegyház és Börtön gyakorlatának tükrében
Absztrakt
A Szegedi Fegyház és Börtön az elítéltek reintegrációja kapcsán merít az intézet szakmai múltja során hasznosult tapasztalatokból, ezért a büntetések végrehajtásakor az elvárt egyéni aktivitást mutató, és a reintegrációs célok elérésében önként együttműködő fogvatartottakat ösztönzően támogatja. A klasszikus reintegrációs célú tevékenységek mellett – alapfokú iskolai oktatás, szakirányú képzés, munkáltatás, terápiás foglalkoztatás – a Szegedi Fegyház és Börtönben évszázados hagyománya van a művelődési és szabadidős programokon való részvételnek. A Szegedi Fegyház és Börtön a Büntetés-végrehajtási Szervezet reintegrációs programjait az elítéltek elvárt egyéni aktivitását figyelembe véve, az ítéletben kiszabott joghátrány érvényesítése során, a hátráltató tényezők lehetőség szerinti kizárásával, a társadalmilag elfogadott pozitív értékek közvetítésével valósítja meg. A hazai bv. intézetek között a Szegedi Fegyház és Börtön elsőként vezette be a hosszú időre ítélt elítéltek főiskolai és egyetemi oktatását, több olyan reintegrációs célú foglalkozást honosított meg, melyek ösztönzően hatottak a hosszú időre ítéltek kezelési koncepciójának kidolgozásakor.
Hivatkozások
Albert Fruzsina (szerk.): Életkeretek a börtönön innen és túl. Szubjektív reszocializációs esélyek. Szociológiai Tanulmányok 2015/2.
Albert Fruzsina – Bíró Emese: A sikeres reintegráció. Albert Fruzsina (szerk.): Életkeretek a börtönön innen és túl. Szubjektív reszocializációs esélyek. Szociológiai Tanulmányok 2015/2.
An Environmental Approach to Positive Emotion: Flowers. Evolutionary Psychology (2005)
Antalóczy Péter (2014): A vallás szerepe a fogvatartottak reszocializációjában. Börtönügyi Szemle 2014/4.
Balázs Péter (2017): Reintegrációs tevékenység, oktatás, felzárkóztatás, börtönszínház. Börtönügyi Szemle 2017/1.
Bíró Emese (2015): A fogvatartottak családi kapcsolatainak szerepe a bűnelkövetésben, a börtönélményben és a reintegrációban. Albert Fruzsina (szerk.): Életkeretek a börtönön innen és túl. Szubjektív reszocializációs esélyek. Szociológiai Tanulmányok 2015/2.
Bolgár Judit (2018): A reintegráció fogalmi megközelítése a deviancia jelentéstartalmán keresztül. Börtönügyi Szemle 2018/1.
Csukai Magdolna (2014): A börtönoktatás mint a reszocializáció eszköze. Börtönügyi Szemle 2014/4.
Fűzi Beatrix: Neveléstan. Online: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_nevelestan/tananyag/JEGYZET-19-3.3._A_csaladi_es_iskolai_nev.html (Letöltve: 2019. 04. 9.)
Juhász Zsuzsanna (2016a): Művészei programok és művészetterápia börtönkörnyezetben. Börtönügyi Szemle 2016/4.
Juhász Zsuzsanna (2016b): Börtön és sport. Börtönügyi Szemle 2016/3.
Kassai Attila (2008): A szakképzés speciális pedagógiai kérdései börtönkörülmények között. Egy kérdő-íves felmérés tapasztalatai. Börtönügyi Szemle 2008/3.
Miklósi Márta (2016): A büntetés-végrehajtási szervezet reintegrációs tevékenységeinek új rendszere. 2016/5.
Vári Krisztina Ágnes (2018): Az intézeti vallásgyakorlás szerepe a reintegrációs folyamatokban. Börtönügyi Szemle 2018/3.
