A kompetenciafejlesztés lehetőségei a rendészetben
Absztrakt
Tanulmányunkban arra vállalkoztunk, hogy a magyar rendészetben zajló kompetenciafejlesztés irányait, lehetőségeit, jó gyakorlatait megvizsgáljuk. Az utóbbi évtizedekben a rendészetben és ezzel párhuzamosan a rendészeti képzésben egyértelműen megjelent a kompetenciaalapú gondolkodás. Tudományos kutatásra alapulva meghatározásra kerültek a rendészeti vezetői kompetenciák (Malét-Szabó, 2013), és erre épülve kidolgozásra került az új rendészeti vezetőkiválasztási eljárás, valamint ehhez kapcsolódóan megújult a rendészeti
vezetőképzés. A kompetenciafejlesztés másik fő állomása, melyet tanulmányunkban ki szeretnénk emelni, az egységes közszolgálati alapkompetenciák meghatározása (Malét-Szabó et al., 2018), illetve ehhez kapcsolódóan a rendészeti irányítói- és tehetségkompetencia-profilok megalkotása volt. Jól látható, hogy egy komplex kompetenciaalapú kiválasztási és képzési rendszer került kidolgozásra a rendvédelem vonatkozásában, mely alapul szolgált a Kétlépcsős Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszernek (továbbiakban: KLIR). A bevezetésre került új alkalmassági rendszerben 1 fontos elem lett egyrészt a KOMP rendszer által támogatott kompetenciavizsgálat, másrészt pedig az egyéni kompetenciafejlesztési terv. Mindezek pedig óhatatlanul szükségessé teszik a képzési, továbbképzési rendszerünk kompetenciaalapúságának további erősítését.
Hivatkozások
Borszéki, J. (2021). Képzési és kimeneti követelmények (KKK), tanulási eredmény alapú tantervfejlesztés, 21. századi kompetenciák a rendészeti felsőoktatásban. Belügyi Szemle, 69(5), 751-780. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.5.3
Csaba Z., Dézsi Z., & Szabó A. (2020). Kompetenciaalapú vámügyi felsőoktatás az EU tagállamokban. In Csaba Z., & Szabó A. (Szerk.), Közös kihívások – egykor és most (pp. 35-52). Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozat. https://doi.org/10.37372/mrttvpt.2020.1.2
Gáspár L. (2002). Általános innovációelmélet. Magyar Innovációs Szövetség.
Fekete M. (2019a). A magatartástudomány helye és szerepe a nemzetközi rendészeti képzésben. In Hegedűs J. (Szerk.), A magatartástudomány helye és szerepe a rendészeti képzésben (pp. 19-31). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Fekete M. (2019b). A magatartástudomány helye és szerepe a hazai rendészeti képzésben. In Hegedűs J. (Szerk.), A magatartástudomány helye és szerepe a rendészeti képzésben (pp. 19- 32). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Fullan, M. (2001). Leading in a culture of change. Jossey-Bass.
Halász G. & Horváth L. (2020). Innováció az oktatásban. In Halász G., Fazekas Á. & Lukács T. (Szerk.), Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban. Akadémia Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634545613
Hegedűs J. & Fekete M. (2018). A rendészeti felsőoktatás pedagógiai megújulásának lehetőségei. In Dobák I. & Hautzinger Z. (Szerk.), Szakmaiság, szerénység, szorgalom: Ünnepi kötet a 65 éves Boda József tiszteletére (pp. 289-298). Dialóg Campus Kiadó.
Horváth L. (2017). Az oktatási innovációk születését és terjedését meghatározó feltételek bemutatása. Kézirat.
Malét-Szabó E. (2013). A belügyi vezető-kiválasztási rendszer tudományos megalapozása, avagy egy belügyi kutatás első eredményei. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Tanulmányok „A változó rendészet aktuális kihívásai” című tudományos konferenciáról (pp. 141-149). Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport. http://www.pecshor.hu/periodika/XIV/malet.pdf
Malét-Szabó E., Hegyi H., Hegedűs J., Szeles E. & Ivaskevics K. (2018). Rendőri alapkompetenciák az egységes közszolgálati alapkompetenciák tükrében, Rendőrségi Tanulmányok, 1(1), 15-74. http://www.bmtt.hu/rtt/assets/letolt/rt/201801/04_Szeles_Erika_Rendori_alapkompetenciak.pdf
Malét-Szabó E., Kurucz Gy., Balázs K. & Münnich Á. (2021) Kompetenciarendszerek kialakítási és mérési módszertana a belügyi alkalmasságvizsgálati rendszerben. Belügyi Szemle, 69(8), 1361-1383.
Molnár K. & Amberg E. (2004). Személyiségfejlesztő módszerek felhasználása a kommunikációban. Magyar Rendészet, 4(4), 133-147. https://doi.org/10.32577/mr.2020.4.8
Molnár K., & Krémer F. (2010). A szociális kompetenciák szerepe a mester szintű rendészeti képzésben. Rendvédelmi Füzetek, 11(2), 21-32.
Molnár K., & Krémer F. (2011). A szociális kompetenciák szerepe a rendészeti szakmai gondolkodás formálásában. In Gaál G. & Hautzinger Z. (Szerk.), Tanulmányok a „Rendészeti kutatások – a rendvédelem fejlesztése” című tudományos konferenciáról (pp. 229-241). Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport.
Münnich Á., Olajos T., & Péter-Szarka S. (2018). A rendészeti tehetség kompetencia alapú kritériumrendszerének, valamint a vonatkozó kompetenciaprofil-összefüggésrendszerek tudományos kutatáson alapuló meghatározása. Belügyminisztérium.
Oláh A. (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk mérésének módszerei. Trezor Kiadó.
Papp-Danka A. (2013). Tanulás és tanulásmódszertan az információs társadalomban. In Ollé J., Papp-Danka A., Lévai D., Tóth-Mózer S. & Virányi A. (Szerk.), Oktatásinformatikai módszerek: Tanítás és tanulás az információs társadalomban (pp. 57-76). ELTE Eötvös Kiadó.
Péter-Szarka S. (2015). Pozitív pszichológia a tehetséggondozásban. Magyar Pszichológiai
Szemle, 70(3), 633-647. https://doi.org/10.1556/0016.2015.70.3.8
Rádi O. (2017). A hatékony tanítás-tanulás értelmezése a kompetencia alapú oktatás (fejlesztés) elméletében és gyakorlatában. PhD disszertáció. ELTE PPK.
Reinhardt M. (2009). Miért hasznosak a pozitív érzelmek iskolai környezetben? Iskolakultúra, 19(9), 24-45.
Vass V. (2010). Kompetencia alapú felsőoktatás: mentsvár vagy börtön? In Dobó I., Perjés I. & Temesi J. (Szerk.), Korszerű felsőoktatási pedagógiai módszerek, törekvések: konferencia előadások. (pp. 9-21). Budapesti Corvinus Egyetem.
.png)
