A magatartástudomány helye és a kompetenciafejlesztés lehetőségei a rendészeti felsőoktatásban
Absztrakt
Cél: Tanulmányunk célja bemutatni, hogy a rendészeti felsőoktatásban a kompetenciafejlesztésen alapuló képzés fejlődésének milyen főbb állomásai voltak. Humánspecifikus szempontokból érintjük a választott témát: kitérünk a magatartástudomány feladataira, jelentőségére, szerepére a rendészeti képzésben, és jó gyakorlatokkal rámutatunk a kompetenciafejlesztés lehetséges útjaira.
Módszertan: Dokumentumelemzés és tíz félig strukturált oktatói interjú, valamint óramegfigyelések segítségével megvizsgáltuk, hogy a kompetenciafejlesztéssel kapcsolatban milyen jó gyakorlatok léteznek a rendészeti felsőoktatásban.
Megállapítások: Vizsgálódásunk alapján egyértelműen megfogalmazható, hogy a kompetenciafejlesztés iránti törekvések a rendészeti felsőoktatásban már a 2000-es évek elejétől tetten érhetők. Az Európai Felsőoktatási Térséghez való kapcsolódást követően az ez iránti igény egyre inkább felerősödött, melynek eredményeként egyrészt a tantervekben is megjelennek a kompetenciafejlesztésre irányuló módszertani megközelítések, másrészt az interjúk során is egyértelművé vált, hogy az oktatók igyekeznek ugyan reagálni a megváltozott igényekre, ugyanakkor nehézségként fogalmazták meg a pedagógiai tudás hiányát, a megváltozott hallgatói populációra jellemző specifikumokhoz való igazodást. A jó gyakorlatok elemzése során arra a következtetésre jutottunk, hogy azokban az interaktivitás, a tapasztalati tanulás közös elemként jelenik meg.
Érték: Vizsgálódásunkkal arra kívánunk rámutatni, hogy a rendészeti felsőoktatással szembeni elvárásokra miként reagál a képzés, milyen eredményeket értünk el idáig, illetve melyek azok a kihívások, fejlesztendő területek, amelyekre még megoldandó feladatként kell tekintenünk.
Hivatkozások
Amberg E. & Molnár K. (2021). A jogi tárgyak (digitális) oktatás-módszertani kihívásai/lehetőségei a rendőrtisztképzésben. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Rendészet a rendkívüli helyzetekben. Húszéves a Szent László napi konferencia (pp. 216–222). MRT Határrendészeti Tagozat, MHT Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport.
Bajnok A. & Fekete M. (2021). Kompetenciafejlesztés a rendészeti képzésben: egy jó gyakorlat bemutatása. In Molnár Gy. & Tóth E. (Szerk.), A neveléstudomány válaszai a jövő kihívásaira: XXI. Országos Neveléstudományi Konferencia Szeged (p. 380). MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, SZTE BTK Neveléstudományi Intézet.
Birzer, M. L. & Tannehill, R. (2001). A More Effective Training Approach for Contemporary Policing. Police Quarterly, 4(2), 233–252. https://doi.org/10.1177/109861101129197815
Bodnár É. & Sass J. (2021). A rugalmasság mint felerősödött oktatói kompetenciaigény. In Simonics I., Holik I. & Tomory I. (Szerk.), Módszertani újítások és kutatások a szakképzés és a felsőoktatás területén (pp. 6–22). Óbudai Egyetem.
Breci, M.G. (1994). Higher Education for Law Enforcement: The Minnesora Model. The FBI Law Enforcement Bulletin.
Caro, A. C. (2011). Predicting State Police Officer Performance in the Field Training Officer Program: What Can We Learn from the Cadet’s Performance in the Training Academy? American Journal of Criminal Justice, (36), 357–370. https://doi.org/10.1007/s12103-011-9122-6
Charmaz, K. (2006). Constructing Grounded Theory. A Practical Guide Through Qualitative Analysis. Sage.
Christián L., Erdős Á. & Magasvári A. (2021). Képzési innováció a magyar rendészeti felsőoktatásban. In Czene-Polgár V., Csaba Z., Szabó A. & Zsámbokiné Ficskovszky Á. (Szerk.), Tradíció, tudomány, minőség: 30 éves a Vám- és Pénzügyőri Tanszék (pp. 62–77). MRT Vámés Pénzügyőri Tagozata. https://doi.org/10.37372/mrttvpt.2021.2.2
Fekete M. (2019a). A magatartástudomány helye és szerepe a nemzetközi rendészeti képzésben. In Hegedűs J. (Szerk.), A magatartástudomány helye és szerepe a rendészeti képzésben (pp. 19–31). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Fekete M. (2019b). A magatartástudomány helye és szerepe a hazai rendészeti képzésben. In Hegedűs J. (Szerk.), A magatartástudomány helye és szerepe a rendészeti képzésben (pp. 32–45). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Finszter G. (2013). A rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Gáspár M. & Molnár K. (2015). Korrupcióellenesség és integritás a rendészeti tisztképzésben. In Dargay E. & Juhász L. M. (Szerk.), Antikorrupció és integritás (pp. 163–173). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Goldstein, H., Monti, P., Sardino, T. & Green, D. (1977). Police Crisis Intervention. Behaviordelia.
Hegedűs J. (2019). Szemléletformálás a rendészeti képzésben. In Hegedűs J. (Szerk.), A magatartástudomány helye és szerepe a rendészeti képzésben (pp. 5–18). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Hegedűs J., Matlári A. & Barnucz N. (2022). Kihívások a pandémia idején a rendészeti felsőoktatásban. In Kattein-Pornói R., Mrázik J. & Pogátsnik M. (Szerk.), Tanuló társadalom: Oktatáskutatás járvány idején (pp. 79–88). Debreceni Egyetemi Kiadó, HERA.
Kálmán O. (2009). A hallgatók tanulási sajátosságai és ezek változása. Eötvös Lóránd Tudományegyetem.
Kálmán O. (2019). Oktatói kompetenciák – ahogyan azt a hazai oktatók látják. Pedagógusképzés, 18(1-2), 14–42. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2019.1-2.01
Knausz I. (2009). A kompetencia szerkezete és a kompetencia-alapú oktatás. Iskolakultúra, 19(7-8), 71–83.
Knowles, M. (1990). The Adult Learner: A Neglected Species. Gulf.
Kopp M. (2003). Magatartástudomány és orvoslás a XXI. században. Magyar Tudomány, 48(11), 1352–1363.
Korpics M. & Méhes T. (2021). Paradigma- vagy kultúraváltás? Kreatív Tanulási Program a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. In Peres Zs. & Pál G. (Szerk.), Ünnepi tanulmányok a 80 éves Tamás András tiszteletére. Semper ad perfectum (pp. 427–437). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Krémer F. & Molnár K. (2010). A szociális kompetenciák szerepe a mester szintű rendészeti képzésben. Rendvédelmi Füzetek, (2), 21–32.
Krémer F. & Molnár K. (2011). A szociális kompetenciák szerepe a rendészeti szakmai gondolkodás formálásában. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Közlemények XII. (pp. 229–241). Magyar Hadtudományi Társaság.
Malét-Szabó E., Balázs K., Kurucz Gy. & Münnich Á. (2021). Kompetenciarendszerek kialakítási és mérési módszertana a belügyi alkalmasságvizsgálati rendszerben. Belügyi Szemle, 69(8), 1361–1383. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.8.4
Malét-Szabó, E., Hegyi, H., Hegedűs, J., Szeles, E. & Ivaskevics, K. (2018). Rendőri alapkompetenciák az egységes közszolgálati alapkompetenciák tükrében. Rendőri Tanulmányok, (1), 15–74.
McDermott, P.J. & Hulse, D. (2012). Focus on Training. Interpersonal Skills Training in Police Academy Curriculum. Federal Bureau of Investigation, 81(2), 16–20.
Molnár (Café) K. (2021). Police Café módszertani kézikönyv. (k.n.)
Molnár K. (2019b). Kompetenciafejlesztés mesterfokon – tízéves a rendészeti mesterképzés. In Hegedűs J. (Szerk.), A magatartástudomány helye és szerepe a rendészeti képzésben (pp. 102–114). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Molnár K. & Papp D. (2021). Pandora szelencéje és karkötője – avagy a boldogsággal támogatott tanulás. In Szarka E. (Szerk.), Pozitív Pedagógia és Nevelés Konferencia Kötet II. (pp. 212–225). Jobb veled a világ Alapítvány.
Molnár K. & Uricska E. (2019). A Café módszer alkalmazásának tapasztalatai a rendészeti felsőoktatásban. Magyar Rendészet, 19(4), 69–80. https://doi.org/10.32577/mr.2019.4.5
Molnár K. & Uricska E. (2021). Tanulás 4D-ben. Diskurzus a digitális didaktikai diverzitásról. In Istók B. & Simon Sz. (Szerk.), Online oktatás – kontaktoktatás. Edukációs folyamatok és a Covid19 (pp. 124–138). SJE TKK.
Molnár K. & Zsolt P. (2022). Egy alkalmi tanárpáros a hallgatói visszajelzések tükrében. In Fodorné Tóth K. & Németh B. (Szerk.), LLL 4.0 – Hogyan alakítja át a digitalizáció az LLL stratégiákat? (pp. 339–365). Budapesti Metropolitan Egyetem, MELLearN.
Molnár K. (2007). Rendészeti kommunikáció vezetőknek. MA tananyag. Rendőrtiszti Főiskola.
Molnár K. (2013). A társadalomtudomány(i) tanszék két évtizede a rendészeti felsőoktatásban. In Molnár K. (Szerk.), Társadalom – demokrácia – szolidaritás. Tanulmánykötet Kozáry Andrea tiszteletére (pp. 269–275). L’Harmattan Kiadó.
Molnár K. (2016). A kommunikáció szerepe a rendészeti munkában. A kommunikációs készségek fejlesztési lehetőségei a rendészeti képzésben. Határrendészeti Tanulmányok, (1), 51–54.
Molnár K. (2019a). A motiválás módszertani lehetőségei a felsőfokú rendészeti képzésben. In Hegedűs J. (Szerk.), A magatartástudomány helye és szerepe a rendészeti képzésben (pp. 89–101). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Molnár K. (2020). Fiatal rendészettudomány – Fiatal kutatók? In Marton Zs., Németh K., Pelesz P. & Péter E. (Szerk.), IV. Turizmus és biztonság nemzetközi tudományos konferencia. Tanulmánykötet. (pp. 55–63). Pannon Egyetem.
Molnár K. (2021). 4D Diskurzus a digitális didaktikai diverzitásról. Beszélgetőkönyv. (k.n.)
Pine, C. & McGoldrick, P. M. (2000). Application of Behavioural Sciences Teaching by UK Dental Undergraduates. Eur. J. Dent. Educ., (4), 49–56. https://doi.org/10.1034/j.1600-0579.2000.040201.x
Weimer, M. (2002). Learner-centered teaching. Jossey-Bass.
Weimer, M. (2013). Learner-Centered Teaching: Five Key Changes to Practice. Jossey-Bass.
.png)
