The National Character of Hungarian Culture
Challanges in the New Media Space
Abstract
Globalisation and the explosive development of communication technologies have posed unprecedented challenges to states responsible for preserving and maintaining cultural heritage. In the age of digital content production, state cultural institutions that assume the trinity of value preservation, value creation and value transfer, and therefore fulfil a public service role, have become crucial. It is the responsibility of these organisations to preserve the national character of culture in the face of the negative effects of globalisation and to create a 21st century version of culture that meets the requirements of the new media space and social networks.
References
Aczél Petra. 2014. „Az Új.” In Se vele, se nélküle? Tanulmányok a médiáról, ed. Lányi András and László Miklós, 15–29. Budapest: Complex Kiadó.
Andok Mónika. 2016. Digitális média és mindennapi élet. Budapest: L’Harmattan Könyvkiadó.
Antal Zsolt. 2011. Közszolgálati média Európában – Az állami részvétel koncepciói a tájékoztatásban. Szeged: Gerhardus Kiadó.
Antal Zsolt. 2017. „Közszolgálati kommunikáció, közbizalom és médiaszabályozás.” In In Medias Res 2: 319–338.
Balázs Géza. 2003. „Az új média retorikája.” Vigilia 1: 12–18.
Barabási Albert-László. 2022. Behálózva. Budapest: Libri Könyvkiadó Kft.
Barna Gábor. 2011. Kultúra és identitás. Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. Viewed on 15 February 2022. https://mek.oszk.hu/10900/10902/10902.pdf
Bayer József. 2002. Globális média, globális kultúra. Magyar Tudomány 6: 748–761.
Belenioti, Zoe-Charis and Vassiliadis, Chris A. 2017. “Branding in the New Museum Era.” In Strategic innovative marketing, ed. Kavoura, Androniki-Sakas, P. Damianos and Tomaras, Petros, 115–121. Athens: Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-33865-1_14
Cascone, Sarah. 2020. “The British Museum Has Put 300,000 Images of Its Most Famous Artworks Online So You Can Play Around With Them.” Viewed on 18 October 2022. https://news.artnet.com/art-world/british-museum-makes-collection-available-online-1850229
Castells, Manuel (2005–2007 [1996–1998]). Az információ kora. Gazdaság, társadalom és kultúra I–III. Budapest: Gondolat Kiadó – Infonia Alapítvány.
Christensen, Christian. 2013. “@Sweden: Curating a Nation on Twitter.” In Popular Communication: The International Journal of Media and Culture 11(1): Geopolitics and the Popular, 33–46. London: Intellect Ltd. https://doi.org/10.1080/15405702.2013.751855
Csepeli György. 1987. A szociálpszichológia vázlata. Budapest: Múzsák Közművelődési Kiadó.
Egedy Gergely. 1998. „Konzervativizmus és nemzettudat.” Magyar Szemle 7, 7–8: 135–162.
Fekete Péter. 2020. „Büszkék lehetünk az életünk minden mozgásterét befedő és meghatározó magyar kultúrára.” Magyar Hírlap. Viewed on 18 October 2022. https://www.magyarhirlap.hu/kultura/20200122-buszkek-lehetunk-az-eletunk-minden-mozgasteret-befedo-es-meghatarozo-magyar-kulturara
Hansen, Allen C. 1984. USIA, Public Diplomacy in the Computer Age. New York: Praeger Publishers Division.
Hoffmann, Helen. 2015. “Digital public diplomacy on Twitter? The case of @ sweden.” International Journal of Diplomacy and Economy 2, 4: 278–298. https://doi.org/10.1504/IJDIPE.2015.073931
Káel Csaba. 2021. „Élmény! Minden tekintetben. Kulturális FMCG, avagy fast moving cultural goods.” Valóság: Társadalomtudományi Közlöny LXIV: 96–101.
Kucsera Tamás Gergely. 2021. „Globalizált média, mediatizált kultúra.” Valóság: Társadalomtudományi Közlöny LXIV: 90–94.
Löfgren, Emma. 2016. “That epic time Denmark and Sweden got into a Twitter war.” Viewed on 11 February 2022. https://www.thelocal.se/20160707/that-time-swedenand-denmark-got-into-a-twitter-war/
Lukácsy György. 2019. „A Nemzeti mindenkié program is bemutatkozott a Magyar Művészeti Akadémia nagy sikerű konferenciáján.” Viewed on 10 October 2022. https://nemzetiszinhaz.hu/hirek/2019/04/a-nemzeti-mindenkie-program-is-bemutatkozott-a-magyar-muveszeti-akademia-nagy-sikeru-konferenciajan
McQuail, Denis. 2003. A tömegkommunikáció elmélete. Budapest: Osiris Kiadó.
Morvay Szabolcs. 2019. „Európa Kulturális Fővárosa projekt: A veszprémi, győri és debreceni pályázatok összehasonlító elemzése.” Polgári Szemle 15, 4–6: 321–339. https://doi.org/10.24307/psz.2019.1221
Nemesi Attila László. 2015. „A nyelv a nyilvánosságban: versengő és társdiskurzusok.” Replika 6: 97–111. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2015.3.300
Petrovics Gabriella. 2022. „Az összetartozás esszenciája Hamlettől Bartókig.” Magyar Nemzet. https://magyarnemzet.hu/kultura/2022/04/az-osszetartozas-esszenciaja-hamlettol-bartokig Viewed on 10 October 2022.
Poszler György. 2000. Európai egység és szociális gondolat. Vigilia 10: 722–730.
Rogers, Everett M. 1962. Diffusion of Innovations. Glencoe: Free Press.
Schumpeter, Joseph A. 1980. A gazdasági fejlődés elmélete. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Simon-Nagy Lilla. 2012. Nyilvános diplomácia. Budapesti Corvinus Egyetem. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/705/1/Simon_Nagy_Lilla.pdf Viewed on 29 May 2022.
Suzuki, Tadashi. 2022. „Van még remény a valódi globális kommunikációra.” Viewed on 10 October 2022. https://nemzetiszinhaz.hu/magazin/2022/10/van-meg-remenya-valodi-globalis-kommunikaciora
Szörényi András. 2010. „A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században.” Külügyi Szemle 4: 137–157.
Toor, Amar. 2017. “It’s a weird time to be in charge of Sweden’s Twitter account.” Viewed on 11 February 2022. https://www.theverge.com/2017/2/20/14670612/sweden-twitter-fake-terrorist-attack-president-trump-tweets
Tóth Loretta. 2022. Az udvariatlanság pragmatikája – Diplomácia 280 karakterben: a nemzetközi kapcsolatok alakulása a twiplomácia aranykorában. PhD dolgozat. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem.
Vidnyánszky Attila. 2018. „Nemzeti – a nemzet színháza. Nemzeti Színház vezérigazgatói pályázat.” Viewed on 10 October 2022. https://nemzetiszinhaz.hu/uploads/files/pdf/Vidnyanszky_Attila_vezerigazgatoi_palyazat.pdf
Virilio, Paul. 1991/2003. Háború és televízió. Budapest: Magus Design Stúdió Kft.
Virilio, Paul. 1998/2002. Az információs bomba. Budapest: Magus Design Stúdió Kft.
Virilio, Paul and Lotriger, Sylvére. 1993. Tiszta háború. Budapest: Balassi Kiadó.
Virilio, Paul. 2018. „Ellenállókká kell válni.” Interview with J.A. Tillmann. Szcenárium 6, 8: 22–33.
