A Peszéri-erdő egyes ökológiai állapotjellemzőinek és ökoszisztéma-szolgáltatásainak megítélése a főbb érintett csoportok körében
Absztrakt
Kutatásunkban a Peszéri-erdő egyes kompozicionális, strukturális és funkcionális ökológiai állapotjellemzőinek és ökoszisztéma-szolgáltatásainak megítélését vizsgáltuk a vizsgálati területtel közvetlen kapcsolatban álló érintett csoportok körében. A felméréshez interjúzást és kétkörös kérdőívezést alkalmaztunk. Kutatásunk eredményeképpen összeállt a Peszéri-erdő 220 elemből álló értékleltára (180 ökológiai állapotjellemző, valamint 40 ökoszisztéma-szolgáltatás). Emellett feltártuk az ismerethiányos, a minden érintett csoport számára fontosnak tartott, valamint az eltérően értékelt elemeket, amelyekből példákat hozunk. Az ismerethiányos elemek tekintetében a tudásátadás és képzés lehet célravezető, a minden csoport által fontosnak tartott elemekre együttműködés építhető, az eltérően értékelt elemeknél pedig a mögöttük meghúzódó okok felderítése és további diskurzus segítheti leginkább a megőrzést. Az érintett csoportok preferenciáinak feltárása a természetvédelmi projektek előkészítéséhez is hasznos információkkal szolgálhat, s növelheti a tervezett beavatkozások eredményességét.
Hivatkozások
Bartha, D. (2005): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata. MTA Doktori Értekezés, Sopron, 281 p.
Benkhard, B., Csákvári, E. (2019): A kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások a gyalogos természetjárás szempontjából, Budapest környéki hegységeinkben. In: Fazekas, I., Lázár, I. (szerk.): Tájak működése és arculata. MTA DTB Földtudományi Szakbizottság, Debrecen, pp. 169–176.
Bonsu, N. O., Dhubháin, Á, N., O’Connor, D. (2019): Understanding forest resource conflicts in Ireland: A case study approach. Land Use Policy 80: 287–297. https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2015.11.009
Cui, F., Wang, B., Zhang, Q., Tang, H., De Maeyer, Ph., Hamdi, R., Dai, L. (2021): Climate change versus land-use change—What affects the ecosystem services more in the forest-steppe ecotone? Science of the Total Environment 759: 143525. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.143525
Czúcz, B., Keith, H., Driver, A., Jackson, B., Nicholson, E., & Maes, J. (2021). A common typology for ecosystem characteristics and ecosystem condition variables. One Ecosystem 6: e58218. https://doi.org/10/gjsn2c
Demeter, L., Molnár, Á. P., Öllerer, K., Csóka, Gy., Kiš, A., Vadász, Cs., Horváth, F., Molnár, Zs. (2021): Rethinking the natural regeneration failure of pedunculate oak: The pathogen mildew hypothesis. Biological Conservation 253: 108928. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2020.108928
Dövényi, Z. (2010): Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 878 p.
Eranus, E., Láng, S., Máth, A., Rácz, A. (2005): A kérdőíves adatfelvételezés újabb módszerei: telefonos, számítógéppel támogatott (CAPI, CATI) és internetes adatgyűjtés. In: Letenyei, L. (szerk.): Településkutatás, Szöveggyűjtemény. L'Harmattan Kiadó, Budapest, pp. 545 –590.
Erdős, L., Ambarli D., Anenkhonov, O. A., Bátori, Z., Cserhalmi, D., Kiss, M., Kröel-Dulay, Gy., Liu, H., Magnes, M., Molnár, Zs., Naqinezhad A., Semenishchenkov, Y. A., Tölgyesi, Cs., Török, P. (2018): The edge of two worlds: A new review and synthesis on Eurasian forest-steppes. Applied Vegetation Science 21: 345–362. https://doi.org/10.1111/avsc.12382
Fabók, V. (2022): Kapcsolati értékek értelmezése környezeti igazságossági keretben egy természetvédelmi konfliktus példáján. Doktori értekezés, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő, 166 p.
Fabók, V., Kovács, E. (2019): A biológiai sokféleséggel kapcsolatos nézőpontok vizsgálata Q-módszerrel. Szociológiai Szemle 29: 68–93. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2019.2.4
Forgó, F. (2016): A pilisi térség ismertsége Magyarországon és a térség szerepe a hazai turizmusban. E-CONOM 5: 80–93. https://doi.org/10.17836/EC.2016.1.080
Grilli, G., Nikodinoska, N., Paletto, A., De Meo, I. (2015): Stakeholders' preferences and economic value of forest ecosystem services: An example of the Italian Alps. Baltic Forestry 21: 298–307.
Haraszti, L., Vadász, Cs., Andrési, D., Malatinszky, Á. (2021): A kocsányos tölgy természetes megmaradó újulatának tömegességi viszonyai a Felső-Kiskunságban. Erdészeti Lapok 156: 98–101.
Haines-Young, R, Potschin, M. B. (2018): Common International Classification of Ecosystem Services (CICES) V5.1 and Guidance on the Application of the Revised Structure. Fabis Consulting Ltd. https://www.cices.eu
Havel, A., Saláta D., Halász, G., Orosz, Gy., Tormáné Kovács, E. (2022): A kirándulás mint kulturális ökoszisztéma-szolgáltatás a Börzsönybe látogatók körében végzett kérdőíves felmérés alapján. Természetvédelmi Közlemények 28: 48–73. https://doi.org/tvk-jnatconserv.2022.28.48
Héra G., Ligeti, Gy. (2005): Módszertan – A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Kiadó, Budapest, 371 p.
Joshi, G., Negi, G. C. S. (2011): Quantification and valuation of forest ecosystem services in the western Himalayan region of India. International Journal of Biodiversity Science, Ecosystem Services & Management 7: 2–11. https://doi.org/10.1080/21513732.2011.598134
Kalóczkai, Á. (2018): Az ökoszisztéma szolgáltatások szerepe a természet értékének mérésében és a tájhasználati konfliktusok kezelésében. Doktori értekezés, Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő, 171 p. https://doi.org/10.14751/SZIE.2018.022
Kelemen, E. (2013): Az ökoszisztéma szolgáltatások közösségi részvételen alapuló, ökológiai közgazdaságtani értékelése. Doktori értekezés, Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő, 190 p. https://doi.org/10.14751/SZIE.2014.017
Kovács, E., Fabók, V., Kalóczkai, Á., Hansen, H. P. (2016a): Towards understanding and resolving the conflict related to the Eastern Imperial Eagle (Aquila heliaca) conservation with participatory management planning. Land Use Policy 54: 158–168. https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2016.02.011
Kovács, E., Harangozó, G., Marjainé Szerényi, Zs., Csépányi, P. (2015): Az erdők által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások és értékelésük alapjai. Erdészeti Lapok 150: 164–166.
Kovács, E., Kiss, G., Kelemen, E., Fabók, V., Kalóczkai, Á., Mihók, B., Pataki, Gy., Balázs, B., Bela, Gy., Megyesi, B., Margóczi, K. (2016b): Natura 2000 fenntartási tervek részvételi folyamatainak értékelése. Természetvédelmi Közlemények 22: 112–130. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2016.22.112
Kovács, E., Kelemen, E., Czúcz, B. (2014): A természettől a jóllétig: az ökoszisztéma szolgáltatások természet- és társadalomtudományi meghatározottsága. In: Kelemen, E., Pataki, Gy. (szerk.): Ökoszisztéma szolgáltatások a természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Gödöllő – Budapest, pp. 15–34.
Kovács E., Pataki Gy., Kelemen E., Kalóczkai Á. (2011): Az ökoszisztéma szolgáltatások fogalma a társadalomkutató szemszögéből. Magyar Tudomány 7: 780–787.
Mihók, B., Kiss, G., Kovács, E., Margóczi, K., Fabók, V., Kalóczkai, Á. (2016): Ki mondja meg, mi a fontos? – Részvétel és természetvédelem. Természetvédelmi Közlemények 22: 131–154. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2016.22.131
Molnár, Á., Demeter, L., Fülöp, B., Csicsek, G., Nyári, L., Vadász-Besnyői, V., Koncz, P., Deák, M., Bódis, J., Sisák, I., Lestyán, Cs., Vadász, Cs. (2017): Az észak-kiskunsági meszes homoki erdőssztyepp-komplex recens vegetációdinamikája. In: Mizsei, E., Szepesváry, Cs. (szerk.): XI. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia „Sikerek és tanulságok a természetvédelemben” Absztraktkötet. pp. 112–113.
Pataki, Gy., Kelemen, E., Balázs, B., Matolay, R., Bela, Gy., Fabók, V., Kalóczkai, Á., Kohlheb, N., Kovács, E., Kovács Krasznai, E., Mertens, C. (2014): Amiről az őrségi és vendvidéki erdő mesél… avagy változó értékek a változó tájban. In: Kelemen, E., Pataki, Gy. (szerk.): Ökoszisztéma szolgáltatások a természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet; Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Gödöllő – Budapest, pp. 77–93.
Patton, M. Q. (2002): Qualitative Research and Evaluation Methods. Sage Publications, London, 598 p.
Santos-Martín, F., Kelemen, E., García-Llorente, M., Jacobs, S., Oteros-Rozas, E., Barton, D. N., Palomo, I., Hevia, V., Martín-López, B. (2017): 4.2. Socio-cultural valuation approaches. In: Burkhard, B., Maes, J. (eds.): Mapping Ecosystem Services. Pensoft Publishers, Sofia, pp. 102–112.
Sutherland, W. J., Pullin, A. S., Dolman, P. M., Knight, T. M. (2004): The need for evidence-based conservation. Trends in Ecology and Evolution 19: 305–308. https://doi.org/10.1016/j.tree.2004.03.018
Tanács, E., Bede-Fazekas, Á., Standovár, T., Pásztor, L., Szitár, K., Csecserits, A., Kiss, M., Vári, Á. (2021): Az általános ökoszisztéma-állapot indikátorok térképezésének módszertana. A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU biológiai sokféleség stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok projekt, Ökoszisztéma-szolgáltatások projektelem. Agrárminisztérium, Budapest, 154 p. https://doi.org/10.34811/osz.allapot.modszer.tanulmany
United Nations et al. (2021). System of Environmental-Economic Accounting – Ecosystem Accounting (SEEA EA). White cover publication, pre-edited text subject to official editing. https://seea.un.org/ecosystem-accounting
Zahvoyska, L., Bas, T. (2013): Stakeholders’ Perceptions of Mountain Forest Ecosystem Services: The Ukrainian Carpathians Case Study. In: Kozak, J., Ostapowicz, K., Bytnerowicz, A., Wyżga, B. (eds.): The Carpathians: Integrating Nature and Society Towards Sustainability. Environmental Science and Engineering. Springer, Berlin, Heidelberg, pp. 353–367. https://doi.org/10.1007/978-3-642-12725-0_25
http1: http://oakeylife.hu/
