Egy földikutya-befogás tapasztalatai Baján: Javaslatok földikutya-állományfelmérések módszertanának továbbfejlesztésére

  • Schneider Viktor Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
  • Moldován Orsolya Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; Debreceni Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola
  • Czabán Dávid Magyar Természettudományi Múzeum
  • Németh Attila Debreceni Egyetem, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék; Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Kulcsszavak: Nannospalax montanosyrmiensis, állományfelmérés, monitorozás, egyedszámbecslés, módszertan, éves aktivitás

Absztrakt

A földikutyák nem csupán Magyarország legveszélyeztetettebb emlősállatai közé tartoznak, de állományváltozásaik nyomon követése is kifejezetten nehéz feladat. Egy hazai természetvédelmi beavatkozás során, amelynek célja a délvidéki földikutya új állományának létrehozása volt, olyan tapasztalatokra sikerült szert tenni, amelyek hozzájárulhatnak az állományfelmérési módszerek továbbfejlesztéséhez is. A tapasztalatok szerint az állományfelmérések során a túrásokat készítő állat fajának helytelen meghatározásához vezethet, ha csupán a túrások morfológiai bélyegeire hagyatkozunk. A járatrendszer megnyitásával, a járatok jellemzői alapján sokkal pontosabban lehet azonosítani a túrások tulajdonosát. Az őszi időszakban pedig – a tapasztalatok szerint – a földikutyák sokkal kevésbé aktívak, mint tavasszal. Főleg hímek esetében fordulhat elő, hogy ősszel egyáltalán nem készítenek friss túrásokat. Az állományfelméréseket ezért célszerűbb a tavaszi időszakra tenni. Javaslataink segíthetnek hozzájárulni egy egységes és az eddigieknél pontosabb földikutya-monitorozási módszertan kidolgozásához.

Hivatkozások

Csorba, G., Krivek, G., Sendula, T., Homonnay Z. G., Hegyeli, Zs., Sugár, Sz., Farkas, J., Stojnić N., Németh, A. (2015): How scientific research can change conservation priorities? – A review of decade-long research on blind mole rats (Rodentia: Spalacinae) in the Carpathian Basin. Therya, 6: 103–121. https://doi.org/10.12933/therya-15-245

Gorbunova, V., Seluanov, A., Zhang, Z., Gladyshev, V. N., Vijg, J. (2014): Comparative genetics of longevity and cancer: insights from long-lived rodents. Nature Reviews Genetics, 15(8): 531–540. https://doi.org/10.1038/nrg3728

Horváth R., Bihari Z., Németh A., Csorba G. (2007): Nyugati földikutya In: Bihari, Z., Csorba, G., Heltai, M. (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, pp: 157–159.

Moldován, O. (2014): Az erdélyi földikutya Nannospalax (leucodon) transsylvanicus új populációjának létrehozása és az első év tapasztalatai. MSc Diplomadolgozat, Debreceni Egyetem, Debrecen, 44 p.

Moldován, O., Schneider, V., Szél, L., Németh, A. (2021): Ajánlások földikutya-állományok egyedszámváltozásának egységes nyomon követeséhez. Természetvédelmi Közlemények 27: 18–35. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2021.27.18

Németh, A. (2011): A kárpát-medencei földikutyák (Rodentia: Spalacinae) rendszertana, elterjedése és természetvédelmi helyzete. Doktori értekezés, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 136 p.

Németh A. Czabán D., Csorba G., Farkas J. (2007): Egy fokozottan védett emlős, a nyugati földikutya (Spalax leucodon) csapdázásának lehetőségei. Természetvédelmi Közlemények (13): 439–444.

Németh, A., Csorba, G., Farkas, J., Krnács, Gy., Molnár, A., Boldogh, G., Szelényi, B. (2013a): VM Fajmegőrzési tervek: Kárpát-medencei Nyugati földikutya kisfajok (Nannospalax [superspecies leucodon]). – VM Környezetügyért Felelős Államtitkárság, Budapest, 68 p. https://doi.org/10.13140/RG.2.2.25180.59529

Németh, A., Molnár, A., Szél, L., Horváth, T., Demeter, L., Csorba, G. (2013b): Hogyan telepítsünk át földikutyát? Módszertani megfontolások szélsőségesen talajlakó rágcsálók megmentéséhez. Természetvédelmi Közlemények 19: 15–33.

Németh, A., Csorba, G., Laczkó, L., Mizsei, E., Bereczki, J., Pásztor J. A., Petró P., Sramkó, G. (2020a): Multi-locus genetic identification of a newly discovered population reveals a deep genetic divergence in European blind mole rats (Rodentia: Spalacidae: Nannospalax). Annales Zoologici Fennici 57: 89–98.

Németh, A., Moldován, O., Szél, L. (2020b): Mindig útban? – Városias környezetben fennmaradt földikutya-állományok megőrzésének kihívásai Magyarországon. Természetvédelmi Közlemények 26: 52–69. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2020.26.52

Ruzsa, J., Schneider, V., Farkas, J., Németh A. (2020): A magyarországi földikutya-áttelepítések értékelése. Természetvédelmi Közlemények 26: 70–92. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2020.26.70

Schneider, V., Ruzsa, J., Czabán, D., Németh A. (2019): Egy földikutya-áttelepítés tanulságai. Természetvédelmi Közlemények 25: 14–33. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2019.25.14

Sramkó, G. (2019): Délvidéki földikutya-állományok (Nannospalax montanosyrmiensis) filogeográfiai és populációgenetikai szerkezetének feltárása, genetikai állapotának értékelése céljából de novo SSR fejlesztés az új generációs módszerekkel. Kutatási jelentés, Mikepércs, 24 p.

Vásárhelyi, I. (1926): Adatok a földikutya (Spalax hungaricus hungaricus Nhrg.) életmódjának ismeretéhez. Állattani Közlemények 23(3–4): 169–226.

Vásárhelyi, I. (1930): A vakondok vára és a kószapocok fészke. Állattani Közlemények 27: 173–181.

Vidacs, J. A., Farkas, J., Németh, A. (2013): Konvergenciák, divergenciák és adaptáció a talajlakó életmódot folytató emlősöknél. Állattani Közlemények 98: 21–46.

Megjelent
2022-12-14
Rovat
Gyakorlati természetvédelmi tapasztalatok