Újabb eredmények a Tihanyi-félsziget bogárfaunisztikai kutatásában

  • Szél Győző Magyar Természettudományi Múzeum Állattára
  • Kutasi Csaba Bakonyi T ermészettudományi Múzeum
  • Retezár Imre Független kutató

Absztrakt

A Tihanyi-félsziget a múlt században még szinte teljesen kopár, pontosabban erdőmentes vidék volt, ahol a legjellemzőbb növénytársulás a félig nyílt és a zárt gyep volt. Századunkban jelentős mértékű beerdősülésnek lehettünk tanúi. Míg a spontán szukcesszió bokorerdőket és cseres-tölgyeseket eredményezett, a mesterséges telepítés nyomán olykor tájidegen feketefenyvesek jöttek létre. A szukcesszió eredménye pl. az idős fákkal tarkított kutatóház környéki erdő, mely egy felhagyott fás legelő vagy a Levendulás környéke, ahol több tíz hektárnyi mandulás- levendulás erdősült be, így a jelenlegi Levendulás területe az eredetinek csupán töredéke.

Hivatkozások

Medvegy, M. (1987): A Bakony cincérei. - A Bakony Természettudományi Kutatásának Eredményei 19: 5-106.

Székessy, V. (1936): Adatok a Tihanyi félsziget xerotherm bogárfaunájának ismeretéhez. - Állatt. Közlem. 33: 149-157.

Székessy, V. (1943): A Tihanyi-félsziget bogárfaunája. - A Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái 15: 358-399.

Tóth, L. (1973): A Bakony hegység futóbogár-alkatú faunájának alapvetése (Coleoptera: Cicindelidae et Carabidae). - A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 12: 275-351.

Megjelent
2004-12-31