Veszélyeztetett Orthoptera populációk mozgásmintázatának vizsgálati lehetőségei a rövidszámyú rétisáska (Euchorthippus declivus) nyomán
Absztrakt
A veszélyeztetett egyenesszámyú (Orthoptera) populációk védelmének megszervezéséhez fontos ismernünk a védendő fajok mozgásmintázatát, az általuk „bejárt” terület nagyságát zavartalan élőhelyen és menekülés közben egyaránt. E probléma vizsgálati lehetőségeit teszteltük egy gyakoribb Orthoptera (Caelifera, Acrididae) faj, a rövidszámyú rétisáska
(Euchorthippus declivus) bugaci populációjában. Vizsgálatainkat háromféle módszerrel végeztük: (1) jelölés-visszafogással követtük nyomon az állatok mozgását zavartalan gyepben, (2) napi aktivitásvizsgálattal figyeltük a mozgás intenzitásának változását egy napon belül, (3) menekülésre kényszerítve tanulmányoztuk az így megtett út távolságát. Munkánk során 924 egyed adatait dolgoztuk fel, tanulmányoztuk a nemek közötti különbségeket is. A jelölés után 6 órával 53,8%-os visszafogás mellett az egyedek 78,6%-át a megjelölt helyen fogtuk vissza. A nemek közötti migrációs különbségek kimutathatóak voltak, a hímek nagyobb területet jártak be, aktívabbak voltak a nőstényeknél. Egy napon belül a mozgási aktivitásuk különbözött, 14 órakor tették meg a legnagyobb utat, átlagosan 98 cm-t. Meneküléskor egyenletes (28—48 cm-es) ugrásokkal, 10 ugrással átlagosan 223 cm utat tettek meg. Mindezek alapján a vizsgált faj minimális élőhelyigénye pontosabban meghatározható az élőhelyét érő zavaró hatások következménye jobban előre jelezhetővé válik, mely a veszélyeztetett populációk védelme érdekében nélkülözhetetlen.
Hivatkozások
Altmoos, M. (2000): Habitat, Mobilität und Schutz der Heuschrecken Sphingonotus coerulans (L., 1767) und Oedipoda caerulescens (L., 1758) in unrekultivierten Folgelandschaften des Braunkohlentagebaus im Südraum Leipzig. - Articulata 15: 65-85.
Buchweitz, M. & Walter, R. (1992): Individualmarkierung von Heuschrecken - ein Erfahrungsbericht. - Articulata 7: 55-61.
Hartmann, H. & Reich, M. (1998): Populationsstruktur und Mobilität von Bryodema tuberculata (Fabricius, 1775) in der Stora Alvaret (Öland, Sweden). - Articulata 13: 109-119.
Hubbel, S. P. & Foster, R. B. (1986): Biology, chance, history and structure o f tropical rain forest tree communities. - In: Diamond, J. & Case, T. J. (eds): Community ecology. Harper and Row, New York, pp. 285-299.
Jansen, B. & Reich, M. (1998): Zur populationsstruktur und Mobilität von Psophus stridulus in einer alpinen Wildflusslandschaft. - Articulata 13: 121-125.
Margóczi, K. & Kelemen, J. (1997): A természetvédelem gyakorlata. - Egyetemi jegyzet, JATE, Szeged.
Nagy, B. (1992): Role of activity pattem in colonization by Orthoptera. - Proceedings of the 4th ECE/XUI. SIEEC, Gödöllő, pp. 351-363.
Pápai, J. & Krausz, K. (1998): Mozgásmintázat vizsgálata egyenesszámyú rovarokon. - Szegedi Ökológiai Napok, Szeged, p. 54.
Seber, G. A. (1973): The estimation of animal abundance and related parameters. - Griffin, London.
Southwood, T. R. E. (1978): Ecological methods with particular reference to the study of insect populations. - Chapmann and Hall, London.
Szövényi, G. (1999): A magyar tarsza (Isophya costata, Brunner von Wattenwyl, 1878, Orthoptera, Tettigoniidae) ritkaságának okai, különös tekintettel mobilitási képességeire. - Diplomamunka, ELTE, Budapest.
