Páfrányok a budai vár falain

  • Czúcz Bálint Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Absztrakt

Régóta ismert jelenség, hogy egyes páfrányok gyakran megtelepednek mesterséges élőhelyeken, mint pl. kutakban vagy kőfalakon (Boros 1930, Degen 1925, Győrffy 1929). E fajok eredetileg sziklás talajú erdők vagy csupasz kőfelszínek pionír növényei, így nem meglepő, hogy a hasonló feltételeket kínáló épített kőfelszíneken is megtalálják életfeltételeiket. Egyes építmények a páfrányok megtelepedésére alapvetően alkalmatlan környezetben is kedvező felszíni és mikroklimatikus viszonyokat teremtenek. Néhány faj számára hazánk erősen átalakított alföldi tájain ezek az élőhelyek jelentik az egyedüli fennmaradási lehetőséget (pl. a gímpáfrány az alföldi kutakban: Degen 1925, Győrffy 1929).

Hivatkozások

Boros, Á. (1930): A páfrányok alföldi előfordulásához. - Bot. Köziem. 27: 77-78.

Degen, Á. (1925): A Phyllitis Scolopendrium (L.) Newm. újabb termőhelye a Nagyalföldön. - Magyar Bot. Lapok 24: 107.

Győrffy, I. (1929): Harasztok Csanád és Csongrád vármegyéből.-Acta Bioi., Szeged 1(2): 192-197.

Szerdahelyi, T. (1984): Rare ferns of Hungary III. The establishment of fern species in a planted pine forest. - Studia bot. hung. 17: 15-22.

Szerdahelyi, T. & Pintér, I. (1996): The establishment o f fern species and subsequent changes in a planted pine forest in Hungary. - In: Camus, J. M., Gibby, M. & Johns, R. J. (eds): Pteridology in Perspective, Royal Botanic Gardens, Kew, pp. 673-674.

Vida, G. & Pintér, I. (1981): The rarest interspecific Polystichum hybrid, Polystichum lonchitiforme, found in Hungary. - Acta bot. hung. 27: 455—460.

Megjelent
2004-12-31