Antropogén eredetű beavatkozások és terhelések hatása a veresegyházi Malom-tó úszólápi és parti vegetációjára
Absztrakt
A tanulmány célja irodalmi adatok és saját terepi kutatás alapján annak bemutatása, hogy az emberi tevékenység és tájhasználat milyen hatással volt a veresegyházi Malom- tó vegetációjára és flórájára. A Malom-tavon az eutrofizáció kedvezőtlenül hatott a vízminőségre és rajta keresztül a tó vegetációjára, illetve flórájára. A rendszeres „algavirágzások”, az alacsony nitrogénigényű növényfajok és a hínámövényzet kipusztulása, a magas nitrogénigényű növények megtelepedése, a tiszta vizet kívánó indikátomövények eltűnése és az úszólápok elnádasodása mind az eutrofizáció következményei. Egyes helyeken a nádpusztulás jelei is mutatkoznak. A 20. század második felében a tó feletti patakszakaszon további horgásztavakat alakítottak ki. A munkálatok során nagy mennyiségű nádast, úszólápot, hínámövényzetet és tőzeget termeltek ki. A házak emésztőgödreiből, a műtrágyázásból és a horgászatból eredő vízszennyezés az említett beavatkozásokkal együttesen eredményezték a Malom-tó nagymértékű eutrofizációját.
Hivatkozások
Balogh, M. (1983): A Velencei-tó nyugati medencéjének úszólápjai és hatásuk a tó vízminőségére. - Kandidátusi értekezés, MTA, VITUK1, 110 pp.
Balogh, M. & Zöld-Balogh, A. (1993): Ökológiai vizsgálatok a veresegyházi tavakon. - Demokrata Újság, Veresegyház, X-XI: 8-9, XII: 8.
Borhidi, A. (1995): Borhidi-féle relatív ökológiai indikátor értékek. - In: Horváth, F., Dobolyi, Z. K., Morschhauser, T., Lőkös, L., Karas, L. & Szerdahelyi, T.: FLÓRA adatbázis 1.2. Taxonlista és attribútum-állomány. MTA ÖBKI és MTM Növénytára, Vácrátót, pp. 56-60.
Boros, A. (1916-1954): Útinapló. - MTM Tudománytörténeti Gyűjtemény, Budapest.
Boros, Á. (1925): Az úszólápok. - Term.Tud. Közl. p. 203.
Boros, A. (1927): A veresegyházi tó növényzete. - Bot. Köziem. 24: 73-74.
Boros, A. (1935): Menyanthes trifoliata mint drogszolgáltató növény Magyarországon. - Kísérl. Közlem. 38: 3—4.
Horváth, L. (1995): Veresegyház története 1945-ig I. - Veresegyház Nagyközség Polgármesteri Hivatala, 267 pp.
Kovács, M. (1980): Veresegyházi-tó védetté nyilvánításának javaslata. - Országos Természetvédelmi Tanács 19.002 (156/1980).
Palik, P. (1934): Adatok a veresegyházi-tó algaflórájához. - Index Horti Bot. Univ. Budapest, pp. 3-27.
Rosivall, E. (2000): Veresegyház település- és idegenforgalmi fejlesztésének koncepciója. - Szakdolgozat, Szent István Egyetem, Tájépítészeti-, védelmi- és fejlesztési Kar, 94 pp.
Simon, T. (1994): A magyarországi edényes flóra határozója. - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 892 pp.
Tatár, S. (2001): Botanikai és ökológiai vizsgálatok a veresegyházi Malom-tó úszólápjain. - Szakdolgozat, ELTE TTK, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, 65 pp.
Tatár, S. (2002): A veresegyházi regionális szennyvízkezelés környezetvédelmi felülvizsgálata: a szennyvíztisztítási tevékenység élővilágra gyakorolt hatása. - Tanulmány, Human Media Kft, pp. 3-4.
Tatár, S. (2003): Botanikai vizsgálatok a veresegyházi Malom-tó úszólápjain. - Bot. Köziem. 89: 141-160.
Tatár, S. & Krenedits S. (2001): A veresegyházi tavak története és élővilága. - Tavirózsa Környezetés Természetvédő Egyesület, Veresegyház, 69 pp.
Zólyomi B. (1950): Tanulmányutak. Veresegyházi tó. Phytocoenologiai módszer elsajátítása. - In:
Zólyomi, B. & Soó, R. (szerk.): Phytocoenologiai módszertani gyakorlatok. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 181-182.
A Pest Megyei Tanács 1/1985. számú rendelete a természetvédelmi értékek védetté nyilvánításáról. 1. a. Veresegyházi úszószigetek. Pest Megyei Tanács Közlönye 1985, pp. 3-4.
Felszíni víz vizsgálati eredmények (veresegyházi strand). ÁNTSZ Pest Megyei Intézete, Laboratóriumi Osztály, 1985-1999.
