Antropogén hatásoknak kitett dolomitgyepek fennmaradási esélyei
Absztrakt
Munkánk során különböző antropogén hatásoknak - legeltetés, taposás, ill. tüzérségi tevékenység - kitett két dolomitgyepben végeztünk cönológiai vizsgálatokat, 2 m x 2 m-es mintanégyzeteket használva. Mivel viszonylag érintetlen területek is rendelkezésünkre álltak, mintáinkat összehasonlítottuk az ökológiai mutatók, a cönotaxonok és a természetvédelmi értékek alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy a legeltetés sokkal inkább megviseli a dolomitgyepeket, mint a tüzérségi tevékenység. A két vizsgált asszociáció közül a Chrysopogono-Caricetum humilis lényegesen nagyobb mértékben degradálódott legeltetés hatására, mint a Stipo eriocauli-Festucetum pallentis társulás. A vizsgált tüzérségi terület nagy részét a természeteshez közel álló árvalányhajas dolomitgyep bontja, amelyben csak néhány négyzetméteres degradáltabb foltokat találtunk.
Hivatkozások
Borhidi, A. (1993): A magyar flóra szociális magatartásformái. - KTM Term. Hiv. és JPTE Kiadv., Pécs.
Braun-Blanquet, J. (1964): Pflanzensociologie II. - Springer-Verlag, Wien.
Bulla, B. (1964): Magyarország természeti földrajza. - Tankönyvkiadó, Budapest.
Fekete, G. (1964): A Bakony növénytakarója. A Bakony cönológiai-növényföldrajzi képe. - A Bakony természettudományi kutatásának eredményei I. Veszprém.
Fekete, G. & Zólyomi, B. (1966): Über die Vegetationszonen und pflanzengeographische Charakteristik des Bakony-Gebirges. - Ann. Mus. Nat. Hung. 58: 197-205.
Kovács, M. (1985): A Sár-hegy növénytársulásai. - Fol. hist. nat. Mus. Matr. 1: 47-62.
Mészáros, A. (1997): Adatok Várpalota környékének flórájához. - Kitaibelia 2(1): 51-55.
Rédl, R. (1942): A Bakony-hegység és környékének flórája . - A veszprémi Kegyesrendi Gimnázium kiadványa, Veszprém.
Simon, T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Soó, R. (1980): A magyar flóra és vegetáció rendszertani - növényföldrajzi kézikönyve. 6. köt. - Akadémai Kiadó, Budapest.
