Az egész részei, avagy tudományterületek kapcsolódása a természetvédelmi biológiában az I. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia tanulságai alapján

  • Lendvai Ádám Zoltán ELTE Etológia Tanszék; SZIE Ökológiai Tanszék
  • Szentirmai István ELTE Etológia Tanszék; SZIE Ökológiai Tanszék

Absztrakt

Hol tart ma a természetvédelmi biológia Magyarországon? Mennyire érvényesül hazánkban a tudományág interdiszciplináris jellege? Hogyan kapcsolódik egymáshoz az elmélet és a gyakorlat? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ az I. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencián (MTBK) bemutatott közel 200 előadás és poszter elemzésével. Ehhez a bemutatott munkákat témájuk, vizsgálati alanyuk rendszertani hovatartozása és a tárgyalt természetvédelmi problémát kiváltó okok alapján kategorizáltuk. Az eredményekből szembetűnő a monitorozási munkák (42%) hangsúlyos volta, ami jelentős előrelépés az öt évvel ezelőtti állapothoz képest. A változáshoz valószínűleg nagyban hozzájárult az 1998-ban beindított Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, amely nemcsak ösztönözte az ilyen jellegű vizsgálatokat, de egységes keretet is biztosított számukra. Bár a bemutatott munkák között jelentős arányban (25%) szerepeltek kutatások, ezeknek csak kis hányada kapcsolódott konkrét természetvédelmi beavatkozások előkészítéséhez vagy hatásának tanulmányozásához. Az elmélet és a gyakorlat közötti szorosabb összefonódást véleményünk szerint az I. MTBK-hoz hasonló fórumok, az alkalmazott természetvédelmi biológiai kutatások támogatottságának növelése és egy, a kutatásokat irányító intézmény létrehozása segíthetné elő leginkább. Elemzésünk azt is kimutatta, hogy a hazai természetvédelmi biológusok a növény- és állatfajok széles skálájával foglalkoznak munkáikban, amely szintén előrelépés a virágos növények és a gerinces állatok korábbi túlhangsúlyozásához képest. A bemutatott munkák számos, a védett élőlényeket veszélyeztető tényezőre hívták fel a figyelmet, amelyek között a leggyakoribbak a káros emberi beavatkozások, a leromló élőhelyek és a mezőgazdaság voltak. Összességében elmondhatjuk, hogy a magyar természetvédelmi biológia jó úton jár. Ugyanakkor az elméleti kutatások és a gyakorlati alkalmazások közötti együttműködés további javítására van szükség ahhoz, hogy ez a tudományterület a biodiverzitás megőrzésének igazán hatékony eszköze lehessen.

Hivatkozások

Ángyán, J., Fésűs, I., Podmaniczky, L. & Tar, F. (1999): Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program - FVM, Budapest

Báldi, A. (1998): A konzervációbiológia meghatározása publikált cikkek elemzése alapján és javaslatok hazai kutatásokra. - Természetvédelmi Közlemények 7: 6-17.

Congdon, J. D. & Dunham, A. E. (1994): Delayed sexual maturity and demographics of blanding turtles (Emydoidea blandingii) - implications for conservation and management of long-lived organisms. - Conservation Biology 7(4): 826-833.

Heppell, S. S., Limpus, C. J., Crouse, D. T., Frazer, N. B. & Crowder, L. B. (1996): Population model analysis for the loggerhead sea turtle, Caretta caretta, in Queensland. - Wildlife Research 23(2): 143-159.

Kenett, R., Yunupingu, D., Wununmurra, B., Mununguritj, N. & Marika, R. (1994): Sea turtle conservation and the Yolngu people of North East Amhem Land, Australia. - In: Meffe, G. K. & Carroll, C. R. (eds): Principles of conservation biology. Sinauer Associates, Sunderland, MA.

Lengyel, S., Szentirmai, I., Báldi, A., Horváth, M. & Lendvai, Á. Z. (2002): Az I. Magyar Természetvédelmi Biológiai konferencia Program és Absztrakt kötete. - MBT, Sopron

Margóczi, K., Báldi, A., Dévai, G. & Horváth, F. (1997): A természetvédelmi ökológia kutatási prioritásai. - Természetvédelmi Közlemények 5-6: 5-16.

Meffe, G. K. & Carroll, C. R. (1994): Principles of conservation biology. - Sinauer Associates, Sunderland, MA.

Mihók, B. & Standovár, T. (2001): Együttműködés a természetvédelemben - egy országos felmérés eredményei. - Természetvédelmi Közlemények 9: 15-30.

Pressey, R. L. (1994): Ad hoc reservations: forward or backward steps in developing representative reserve systems? - Conservation Biology 8: 662-668.

Root, T. L., Price, J. T, Hall, K. R., Schneider, S. H., Rosenzweig, C. & Pounds, J. A. (2003): Fingerprints of global warming on wild animals and plants. - Nature 421: 57-60.

Standovár, T. (2001): A természetvédelmi biológia helyzete Magyarországon egy országos felmérés alapján. - Természetvédelmi Közlemények 9: 1-14.

Standovár, T. & Primack, R. (2001): A természetvédelmi biológia alapjai. - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Winkler, D. W., Dunn, P. O. & McCulloch, C. E. (2002): Predicting the effect of climate change on avian life-history traits. - Proceedings of the National Academy of Science USA, 99:13595-13599.

WRI (World Resources Institute) (1994): World Resources 1994-1995: A Guide to the Global Environment. - Oxford University Press, New York.

Megjelent
2004-12-31