Evaluative methods of the forest naturalness
Abstract
Present study discusses several evaluative methods of forest naturalness developed in Central-Europe. Scaling of the interpretation range of naturalness-artificialness differs at most of the authors, as scales are based on either naturalness or authenticity or both of them. There are two fundamental types of the examination of forest naturalness: 1. analysis resting on the human impact, which is the same as hemeroby-conception, 2. comparison to a standard forest-image. After presenting the advantages and the disadvantages of these methods, a survey of the Hungarian, Austrian, German and Swiss forest naturalness studies is detailed.
References
Agócs, J. (1995): A degradáltság mérési lehetőségei. - Erdészeti Lapok 130: 51-52.
Ammer, U. & Utschick, H. (1984): Gutachten zur Waldpflegeplanung im Nationalpark Bayrischer Wald auf der Grundlage einer ökologischen Wertanalyse. - Nationalpark Bayerischer Wald 10: 1-95.
Anon (2002): Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I-II. - Akadémiai Kiadó, Budapest.
Arbeitskreis Forstliche Landespflege (1996): Waldlebensräume in Deutschland. Ein Leitfaden zur Erfassung und Beurteilung von Waldbiotopen. - Ecomed, Landsberg.
Bartha, D. (1992): A magyarországi dendroflóra tagjainak florisztikai, cönológiai, ökológiai és természetvédelmi mutatói. -Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 38-39: 13-32.
Bartha, D. (1994): A magyarországi erdők degradáltsága. - Erdészeti Lapok 129: 366-367.
Bartha, D. (1995): Még mindig a degradáltságról. - Erdészeti Lapok 130: 53.
Bartha, D. (2004): Die Natumähe der Wälder - Bewertung auf Bestandesebene. - Alig. Forst und Jagdzeitung 175: 8-13.
Bartha, D. (2004): Az erdők természetességének és eredetiségének értelmezése. - Természetvédelmi Közlemények (megj. alatt)
Bartha, D., Bölöni, J., Odor, P., Standovár, T., Szmorad, F. & Tímár, G. (2003): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata. - Erdészeti Lapok 138: 73-75.
Bartha, D., Szmorad, F. & Tímár, G. (1998): A magyarországi erdők természetességének erdőrészlet szintű értékelési lehetősége. - Erdészeti Lapok 133: 74-77.
Bernátsky, J. (1904): Anordnung der Formationen nach ihrer Beeinflussung seitens der menschlichen Kultur und der Weidetiere. - Engler’s Bot. Jb. 94: 1-8.
Blume, P. & Sukopp, H. (1976): Ökologische Bedeutung anthropogener Bodenveränderungen. - Schriftenreihe für Vegetationskunde 10: 7-89.
Bondor, A. & Halász, G. (1998): Természetközeli erdeink és lehetséges bővítésük. - In: Sólymos, R. (szerk.): Természetközeli erdő- és vadgazdaság, környezetbarát fagazdaság. (Tanulmánykötet.) - MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Bizottsága, Budapest, pp. 11-19.
Brassel, P. & Lischke, H. (2001): Swiss National Forest Invertory: Methods and Models o f the Second Assessment. - WSL Swiss Federal Research Institute, Birmensdorf.
Dierschke, H. (1984): Natürlichkeitsgrade von Pflanzengesellschaften unter besonderer Berücksichtigung der Vegetation. - Phytocoenologia 12: 173-184.
Dudley, N. (1996): Authenticity as a means of measuring forest quality. - Biodiversity Letters 3: 6-9.
Ellenberg, H. (1963): Vegetation Mitteleuropas mit den Alpen in kausaler, dynamischer und historischer Sicht. - Ulmer Verlag, Stuttgart.
Falinski, J. B. (1969): Groupements autogénes et anthropogénes. Epreuve de la défmition et de la classification. - Ekol. Polska B 15: 173-182.
Falinski, J. B. (1975): Anthropogenic changes of the vegetation of Poland. - Phytocoenosis 4: 97-116.
Falinski, J. B. (1986): Vegetation dynamics in temperate lowland primeval forests. Ecological studies in Bialowieza forest. - Dordrecht - Boston - Lancaster.
Falinski, J. B. (1998): Maps of anthropogenic transformation of plant cover (maps of synanthropization). - Phytocoenosis 10, Supplementum Cartographiae Geobotanicae 9: 15-54.
Frank, N. & Bartha, D. (1997): A magyarországi erdők értékelése a hemeróbia-fokozatok segítségével. - In: IV. Magyar Ökológus Kongresszus. Előadások és Poszterek összefoglalói, Pécs, p. 64.
Gehu, J. M. & Gehu, J. (1979): Essai d’évoluation phytocoenotique de l’artifícialisation des paysages. - Séminaire de Phytosociol. Appliquée, pp. 95-118.
Glavac, V. (1996): Vegetationsökologie. - Gustav Fischer Verlag, Stuttgart.
Grabherr, G. (1997): Naturschutzfachliche Bewertung der Natürlichkeit österreichischer Wälder. - Österr. Forstzeitung 1/1997: 11-12.
Grabherr, G., Koch, G., Kirchmeir, H. & Reiter, K. (1996): Wie natürlich ist der Österreichische Wald? - Ergebnispräsentation eines "Man and the Biosphere" -Projektes. - Symposiumsmappe. Forstliche Bundesversuchsanstalt, Wien.
Grabherr, G., Koch, G., Kirchmeir, H. & Reiter, K. (1998a): Hemerobie österreichischer Waldöko-Systeme. - Veröffentlichungen des Österreichischen MaB-Programms, Band 17. - Universitätsverlag Wagner, Innsbruck, p. 493.
Grabherr, G., Koch, G., Kirchmeir, H.; Reiter, K. (1995): Hemerobie Österreichischer Waldökosysteme - Vorstellung eines Forschungsvorhabens im Rahmen des Österreichischen Beitrages zum MAB-Programm der UNESCO. - Zeitschrift f. Ökologie u. Naturschutz 4: 131-136.
Grabherr, G., Koch, G., Kircmeir, H. & Reiter, K. (1997): Natumähe Österreichischer Wälder - Bildatlas. Sonderdruck zu Österr. Forstzeitung 97/1: 1-39.
Grabherr, G.; Koch, G. & Kirchmeir, H. (1998b): Natumähe Österreichischer Wälder. Bildatlas. - Sonderdruck Österr. Fors/zeitung 1/97: 39 . S.
Hornstein, F. von (1950): Theorie und Anwendung der Waldgeschichte. - Forstwissenschaftliches Centralblatt 21: 163-177.
Hornstein, F. von (1954): Vom Sinn der Waldgeschichte. -Angew. Pßanzensoz. 2: 685-707.
Jalas, J. (1955): Hemerobe und hemerochore Pflanzenarten - Ein terminologischer Reformversuch. -ActaSoc. Pro Fauna et Flora Fenn. 72: 1-15.
Jerome, R. (1995): Degradáltak erdeink? - Erdészeti Lapok 130: 50.
Knapp, R. (1971): Einführung in die Pflanzensoziologie. - Ulmer - Stuttgart.
Koch, G. & Grabherr, G. (1998): Wie natürlich ist der Wald in Österreich? Klassifikation nach Hemerobiestufen. - Her. d. Reinh.-Tüxen-Ges. 10: 43-59.
Koch, G. & Kirchmeir, H. (1997): Methodik der Hemerobiebewertung. - Österr. Forstzeitung 1/1997: 24-26.
Koch, G. Kirchmeir, H. Reiter, K. & Grabherr, G. (1997): Wie natürlich ist Österreichs Wald? Ergebnisse und Trends. - Österr. Forstzeitung 97/1: 5-8.
Koloszár, J. (1995): Valóban ennyire degradáltak erdeink? - Erdészeti Lapok 130: 48.
Koloszár, J. (2004): A természetvédelem erdészeti koncepciójáról. - ErdészetiLapok 139: 42-43.
Kovács-Láng E. & Török, K. (szerk.)(1997): Degradációt okozó tényezők és degradációs jelenségek a társulásokban. In: Növénytársulások, társuláskomplexek és élőhelymozaikok. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer III. - MTA ÖBKI-MTM, Vácrátót - Budapest, pp. 79-83.
Kowarik, I. (1988): Zum menschlichen Einfluß auf Flora und Vegetation. - Schriftenreihe Fachber. Landschaftsentwicklung TU Berlin 56: 1-280.
Long, G. (1974): Diagnostic phyto-écologique et aménagement du territoire. - Paris.
Madas, K. (1997): Fejlesztési lehetőségek a körzeti erdőtervezésben. - Erdészeti Lapok 132: 383-384.
Mátyás, Cs. (1996): Erdészeti ökológia. - Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Mátyás, Cs. (1998): Alapelvek és szempontok a hazai erdők természetességének megítéléséhez. - Erdészeti Lapok 133: 282-284.
Mertz, P. (2000): Die Bewertung von Pflanzengesellschaften. In: Pflanzengesellschaften Mitteleuropas und der Alpen. - ECOMED Verlagsgesellschaft, Landsberg.
Miyawaki, K. & Fujiwara, C. (1975): Ein Versuch zur Kartierung des Natürlichkeitsgrades der Vegetation und Anwendungsmöglichkeiten dieser Karte für den Umwelt und Naturschutz am Beispiel der Stadt Fujisawa. - Phytocoenologia 34: 430-437.
Neuhäusl, R. (1975): Kartierung der potentiell natürlichen Vegetation in der Kulturlandschaft. - Preslia 47: 117-128.
Neuhäusl, R. (1980): Chemischer Zustand der Atmosphäre in Industriegebiten und die natürliche Vegetation. -Acta Bot. Acad. Sei. Hung. 26: 139-142.
Olaczek, R. (1982): Synanthropization of phytocoenoses. - Memorabilia Zool. 37: 93-112.
Pápai, G. (1995): VT xN ? - Erdészeti Lapok 130: 53.
Peterken, G. F. (1996): Natural Woodland. Ecology and Conservation in Northern Temperate Regions. - University Press, Cambridge.
Pfadenhauer, J. (1976): Arten- und Biotopschutz fur Pflanzen - ein landeskulturelles Problem. - Landschaft + Stadt 8: 37-44.
Remmert, H. (1976): Ökologie. - Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, New York.
Schirmer, C. (1992): Verfahren und Ergebnisse der Waldbiotopbewertung. - Alig. Forst Zeitschrift 1/1992: 38-41.
Schirmer, C. (1999). Überlegungen zur Natumähebeurteilung heutiger Wälder. - Alig. Forst u. Jagdzeitung 170: 11-18.
Schlüter, H. (1984): Kennzeichnung und Bewertung des Natürlichkeitsgrades der Vegetation. - Acta Bot. Slov. Acad. Sei. Slovacae, Ser. A. 1: 277-283.
Schlüter, H. (1985): Kartographische Darstellung und Interpretation des Natürlichkeitsgrades der Vegetation in verschiedenen Maßstabsbereichen. - In: Fortschritte in der geographischen Kartographie. - Wisenschaftliche Abhandl. Geogr. Ges. DDR, Bd. 18., Leipzig, pp. 105-116.
Schlüter, H. (1992): Vegetationsökologische Analyse der Flächennutzungsmosaike Nordostdeutschlands. Natürlichkeitsgrad der Vegetation in den neuen Bundesländern. - Naturschutz und Landschaftsplanung 5: 173-180.
Seibert, P. (1980): Ökologische Bewertung von homogenen Landschaftsteilen, Ökosystemen und Pflanzengesellschaften. -Bér. Akad. Natursch. Landschaftspß. 4: 10-23.
Seregélyes, T. & S. Csomós, A. (1995): Hogyan készítsünk vegetációtérképeket. - Tilia 1: 158-169.
Sódor, M. & Madas, K. (1998): Az erdők természetességének értékelése az erdőtervezés során. - In: Solymos R. (szerk.): Természetközeli erdő- és vadgazdaság, környezetbarát fagazdaság. - MTA, Budapest, pp. 20-41.
Solymos, R. (2000): Erdőfelújítás és - nevelés a természetközeli erdőgazdálkodásban. - Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.
Solymos, R. (2001): A természetközeli erdő és a természetközeli erdőgazdálkodás helye és szerepe Magyarország erdőstratégiájában. - Kézirat, Szentendre, p. 19.
Solymos, R. (szerk.) (1998a): Természetközeli erdő- és vadgazdaság, környezetbarát fagazdaság. (Tanulmánykötet.) - MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Bizottsága, Budapest.
Steinmeyer, A. (2003): Verfahren der Natumähebestimmung in Brandenburg. - AFZ/Der Wald 3: 143-145.
Sukopp, H. (1969): Der Einfluß des Menschen auf die Vegetation. - Vegetatio 17: 360-371.
Sukopp, H. (1972): Wandel von Flora und Vegetation in Mitteleuropa unter dem Einfluß des Menschen. - Ber. üb. Landwirtschaft 50: 112-139.
Szmorad, F. (1999): Ismét az erdők természetességi állapotának értékeléséről. -ErdészetiLapok 134: 7-9.
Szodfridt, I. (1995): Hallgattassák meg a termőhely is. - Erdészeti Lapok 130: 49-50.
Szodfridt, I. (1998): A természetességi mutatóról. - Erdészeti Lapok 133: 210-211.
Thomasius, H. (1992) Prinzipien eines ökologisch orientierten Waldbaus. - Forstw. Clb. 111: 141-155.
Tóth, B. (2004): Mi az erdő és mi a faültetvény 1 - Erdészeti Lapok 139: 51-52.
Tüxen, J. (1968): Zur Vegetationsgeschichte nw-deutscher Fliesentypen unter menschlichem Einßuß. - In: Tüxen, R. (Hrsg.): Pflanzensoziologie und Landschaftsökologie. - Ber. Internat. Symp. IW Stolzenau/Weser, Den Haag, pp. 123-133.
Tüxen, R. (1956): Die heutige potentielle natürliche Vegetation als Gegenstand der Vegetationskartierung. - Angewandte Pflanzensoziologie 13: 5—42.
Uotila, A.; Kouki, J.; Kontkanen, H. & Pulkkinen, P. (2002): Assessing the naturalness of boreal forests in eastern Fennoscandia. - Forest Ecology and Management 161: 257-277.
Volk, H. & Haas, T. (1990): Waldbiotopkartierung und Waldbiotopbewertung. Allgemeine Grundlagen und Ergebnisse. - Mitteilungen der FVA Bad.-Wiirtt., Heft 150, p. 51.
Waldenspuhl, T. (1991): Waldbiotopkartierungsverfahren in der Bundesrepublik Deutschland. - Diss. Schriftenr. d. In st.f Landespflege d. Universität Freiburg, Heft 17., p. 261.
Westhoff, V. (1951): De beteknis van natuurgebieden voor wetenschap en praktijk. - Contact- Comm. Natuur- en Landschapsbescherming 3: 11-17.
