Élőhelypreferencia-vizsgálatok a magyarországi haragossikló-állományokon
Absztrakt
Az elmúlt hét évben 1998 és 2005 között több alkalommal, eddigi irodalmi adatok alapján nem ismert élőhelyekről sikerült a haragos sikló jelenlétét kimutatni. E fokozottan védett hüllőfajunk élőhelyeinek feltérképezése és a természetvédelem érdekeit figyelembe vevő hasznosítási, kezelési terveinek elkészítése egyre sürgetőbb feladattá vált, szerves részét képezi a faj megőrzési tervének. Jelen munkánk során megkíséreltük feltérképezni azokat a tájszerkezeti paramétereket, melyek előre jelezhetik a haragos sikló egy adott területen való előfordulását. Három jellemző tájszerkezeti paraméter esetén találtunk szignifikáns különbséget a faj által preferált és elkerült habitatok között. A vizsgált élőhelyen belül az egyes mintaterületek (1) lejtőszöge, (2) a fás- és lágyszárú vegetáció határvonala (a vegetációs szegélyhossz) és a (3) szabad talajfelszín befolyásolja döntően a faj előfordulását.
Hivatkozások
(23/2005.) (VIII. 31.) KvVM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról. - Magyar Közlöny 117: 6371-6404.
Bellaagh M., Bakó B. (2005): Fajmegőrzési tervek. Haragos sikló (Coluber caspius). KvVM TVH kézirat pp. 20.
Bellaagh, M., Korsós, Z. & Szelényi, G. (2007): A fokozottan védett haragos sikló (Hierophis caspius) új, Duna menti lelőhelyei Magyarországon. (New occurrences of the Caspian Whipsnake (Hierophis caspius) along the River Danube in Hungary.) - Állattani Közlemények 91(2): 139-144.
Bellaagh M., Újvári B., Bakó B., Korsós Z. (2000): Peremre szorult haragos siklók - V. Magyar Ökológus Kongresszus -Acta Bioi. Debr. Oecol. Hung., 11-193
Dely, O. Gy. (1978): Hüllők - Reptilia. — Fauna Hungáriáé, No. 130, 20 (4): 1-120.
Herczeg, G., Krecsák, L. & Marsi, Z. (2002): Új bizonyító adat a haragos sikló előfordulásáról Budapest belterületén a Sas-hegyről. - Folia historico-naturalia Musei Matrensis, 26: 341-344.
Korsós, Z. (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer Vili. Kétéltűek és hüllők. - Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 48 pp.
Korsós, Z., Mara, Gy. & Traser, Gy. (2002): A haragos sikló (Coluber caspius Gmelin, 1789) újabb előfordulása Magyarországon. — Folia historico-naturalia Musei Matraensis 26: 335-339.
Korsós Z., Bellaagh M., Krecsák L. (2004): Perempopulációk elszigetelődési folyamatainak taxonómiai, populációbiológiai és genetikai vizsgálata hüllőkön. Zárójelentés a T 30535 sz. OTKA pályázathoz. - Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, p.36
Rakonczay Z. (1990): Vörös Könyv - Akadémiai Kiadó, Budapest
