Szempontok a hagymaburok (Liparis loeselii) magyarországi élőhelyeinek természetvédelmi szempontú kezeléséhez

Zoltán Illyés; András Attila Takács; Gábor Takács; Péter Kiss

Illyés Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai Intézet, Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék
Takács András Attila Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park
Kiss Péter Duna-Ipoly Nemzeti Park

Kulcsszavak: Liparis loeselii, természetvédelmi kezelés, szimbionta gomba, in situ csíráztatás

Absztrakt

A hazánkban fokozottan védett hagymaburok (Liparis loeselii (L.) Rich) európai élőhelyei hideg mikroklímájú meszes és tözeges láprétek, de hazánkban főleg úszólápokon fordul elő. A vizsgált orchidea csírázásához és növekedéséhez szükséges szabad tőzegfelszínek a lápi élőhelyek szukcessziójának egy köztes stádiumában jelennek meg. Bár természetes zavarással (pl. disznócsapások a Velencei-tó úszólápjain) kialakulhatnak más szukcessziós stádiumban is alkalmas mikroélöhelyek a faj számára, a Magyarországon igen kevés helyen megmaradt lápi élőhelyek diverzitásának megőrzése érdekében szükséges ezen élőhelyek természetvédelmi kezelése, vagyis a lápi élőhelyek szukcessziójának lelassítása, megállítása. A faj összes hazai kezelt és nem kezelt élőhelyének cönológiai összehasonlítása mellett kísérletet tettünk potenciális hagymaburok szimbionta gombák jelenlétének kimutatására in situ csíráztatás módszerrel. Kísérleteinkben a hagymaburok szimbiontáit csak azokon az élőhelyeken tudtuk kimutatni, ahol jelenleg is megtalálhatók a vizsgált orchidea egyedei. Ez az eredmény felhívja a figyelmet az élőhelyek mikroflórájának fontosságára, mely így a cönológiai változások mellett fontos paraméterré válik a természetvédelmi kezelések tervezésekor és értékelésekor.

Hivatkozások

Albert, L., Zöld-Balogh, Á., Babos, M. & Bratek, Z. (2004): A Kárpát-medence úszólápjainak jellemző kalapos gombái. - Mikol. Közlem. Clusiana, 43: 61-74.

Balogh, M., Bratek, Z., Illyés, Z. & Zöld-Balogh, Á. (2002): A Liparis loeselii (L.) Rich, tömeges előfordulása a Velencei-tavon. - Kitaibelia, 7: 247.

Bratek, Z., Illyés, Z., Szegő, D. & Vértényi, G. (2001): Az orchidea-típusú mikorrhiza képződésének és működésének egyes kérdései. - Bot. Közlem., 88: 185-193.

Bratek, Z. & Zöld-Balogh, A. (2002): Diszkomicéták hazai úszólápokról. - Mikol. Közlem. Clusiana, 41: 53-62.

Illyés, Z. (2004): Védett és fokozottan védett növényfajok térképezése különös tekintettel a Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Területre. - Kutatási jelentés, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, mscr., 47 pp.

Illyés, Z. (2005): „Phragmitetum communis növénytárulás cönológiai felvételezése és a Liparis loeselii Ráckevei-Soroksári Dunaágban található állományainak felmérése” c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr., 17 pp.

Illyés, Z., Tóth, B., Tóth, E., Pétsch, N. & Németh, Sz. (2006): Nagy murvalevelű Liparis loeselii (L.) Rich, egyedek a faj egy új hazai lelőhelyén, a Ráckevei- (Soroksári-) Dunaágon. - Bot. Közlem. 92: 69-75.

Klapp, E. in Ellenberg (1956): Grundlagen der Vegetationsgliederung. I. teil: Aufgaben und Methoden der Vegetationskunde. Stuttgart, p. 23.

Reszler, G. (1997): Hagymaburok (Liparis loeselii (L.) Rich.) a Soroksári Dunán. - Kitaibelia, 7: 147.

Takács, A. A. (2005): A hagymaburok fajmegőrzési terve. KVVM, Budapest, mscr., 125 pp.

Vackova. D., Balogh, M., Bratek, Z., Takács, A. A., Vlcko, J. & Zöld-Balogh, Á. (2002): A Liparis loeselii (L.) Rich, újrafelfedezése a Velencei-tavon. — Kitaibelia, 7: 279.

(23/2005.) (VIII. 31.) KvVM rendelet „A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról”