Vízimadarak potenciális táplálékbázisáról szikes vizekben
Absztrakt
Az ezredfordulón, 2002-ben a HNP, a KNP és FHNP szikes vizeiben végeztünk gerinctelen makrofauna vizsgálatokat azzal a céllal, hogy felmérjük a parkok Európa szerte méltán híres vízimadár populációk számára rendelkezésre álló táplálékkínálatot. Kémiai adatainkból látható, hogy a vizek többsége az oligo-mezohalin sótartalom kategóriába tartozott. A szalinitás 0, 3-2, 2 között változott. A pH értékek ugyancsak magasak voltak. Az állatok közül a hemimetabol szervezeteket csak szórványosan találtuk a bentoszban. A fehér szikesek fenékfaunája az újabb felméréseink szerint is rendkívül szegényesnek adódott. Az iszapban csak gyűjtésenként egy-két árva és törpeszúnyogot valamint gyűrűsférget találtunk. Az állat guildek mennyiségi viszonyaira itt csak a százas nagyságrend volt a jellemző. A bentosszal szemben a metafiton szervezetek már nagy faj és egyedszámban találhatók a szikesekben. A szikesekre jellemző halofil fajok a bogarak, árvaszúnyogok és a katonalegyek közül kerültek ki. Az eredeti célkitűzésünknek megfelelően a tegzeseket is vizsgáltuk, melyeknek mindössze 5 faja került elő. Hortobágyi és kiskunsági szikesekből eddig 14 árvaszúnyog fajt mutattunk ki, melyek közül a Microchironomus tener volt a leggyakoribb, amely a kontinentális sós és a tengerparti brakk vizek jellemző állata. A fertői elárasztott tavak szélirányos részénél (koncentrált táplálkozóhely) a hullámzáshoz kapcsolódó ökológiai tényezők hatnak kiemelkedően. Nevezetesen a hullámzás által újraszuszpendált üledékben koncentrálódik szinte az egész tavi rovar biomassza, amit a madarak kitűnően hasznosítanak. Az árvaszúnyog lárvák gyűrű formában összecsavarodva együtt mozogtak a zaggyal, amit a szél turzásszerüen rakott le a parti részen. Ezeken a helyeken hatalmas állat biomassza gyűlt össze, míg a zavaros, fehér szikesek többi részén viszont szinte üres bentoszt találtunk.
Hivatkozások
Andrikovics S. (2001): Újabb bentonikus (mező- és makro) fauna vizsgálatok a Szabadszállás környéki szikes tavakon. - Hidrol. Közl. 81: 311-313.
Andrikovics S. & Murányi D (2003): Zoobentosz együttesekről a Szabadszállás-Fülöpszállás környéki fehér szikes vizekben. - Természetvédelmi Közlemények 10: 251-271.
Andrikovics S., Forró L., Örvössy N. and A. Pellinger (2006): Zooplankton-macrozoobenthos as the potential food resources for the aquatic bird feeding guilds in the recostructed sodic habitats (Fertő-Hanság National Park, Hungary). - Limnology and Waterbirds 2006 Eger Abstracts: 40-41.
Beretzk P. (1955): Újabb adatok a Szegedi-fehértó madárvilágához 1949-1953. - Aquila, 59-62:217-227.
Boros E. (1999): A magyarországi szikes tavak és vizek ökológiai értékelése. - Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 13-80.
Boros E. (2001): Vonuló parti madarak (Charadriiformes) speciális táplálékkínálata szikes vizekben. Hidrol. Közl. 81: 332-334.
Boros E.(2003): Vízimadár populációváltozások és környezeti okai a Kiskunsági Nemzeti Park szikes tavain és mocsarain (KNP II. sz. területének térségében). - Természetvédelmi Közlemények 10: 289-312.
Boros E., Andrikovics S., Kiss B. and L. Forró (2006a): Feeding ecology of migrating waders (Charadrii) at sodic-alkaline pans in the Carpathian Basin. - Bird Study 53: 86-91.
Boros E., Andrikovics,S., Forró L., Gere G. and L. Vörös (2006b): The role of aquatic birds in the regulation of trophic relationships of the continental sodic waters. - Limnology and waterbirds 2006 Eger Abstracts pp: 47—48.
Dévai Gy. (1976): Javaslat a szárazföldi (kontinentális) vizek csoportosítására. - Acta Biol. Debrecina 13: 147-161.
Dvihally Zs. (1970): A kémiai és optikai változások dinamikája a magyar szikes vizekben. - Hidrol. Tájékoztató 10: 130-132.
Dvihally Zs. (1999): Hazai szikes vizeink kémiai jellege. - Acta Bioi. Debr. Oecol. Hung. 9: 281-292.
Ferencz M. (1970): Zoobenthos vizsgálatok szikes vizeken. - Hidrol. Tájékoztató, 10: 135-137.
Ferencz M., (1977): Data on the Vertical Distribution of Zoobenthos in Saline „Lakes” and Rivers. - Acta Biol. Szeged., pp. 108-116.
Festetics A. (1970): A pannóniai szikes tócsák madártani problémái. - Hidrol. Tájékoztató 10: 162-164.
Forró L. (1987): The Branchiopoda fauna o f the Kiskunság National Park. - In: Mahunka S.(szerk.). The Fauna of the Kiskunság National Park. Vol. 11. 67-72. p.
Forró L. (1989): Composition and seasonal changes of the microcrustacean fauna of sodic waters near Fülöpháza (Kiskunság National Park, Hungary). — Miscnea zool. Hung. 5: 33-41.
Forró, L., Andrikovics, S., Herceg, F., & Milinki, É. (1994): A tiszavasvári Göbölyös természeti értékei - érvek a védetté nyilvánítás mellett. - Természetvédelmi Közlemények, 3-4: 113-121.
Gulyás P. & Forró L. (1999): Az ágascsápú rákok (Cladocera) kishatározója 2. (bővített) kiadás. — Vízi természet- és környezetvédelem 9: 1—237.
Hammer, U. T. (1986): Saline lakes of the World. - Dr. W. Junk Publ. The Hague, pp. 602.
Horváth A. (1950): A szegedi Fehértó Mollusca faunája. - A Szegedi Tudományegyetem Biológiai Intézetének Évkönyve 8: 321—326.
Kiss B., Lengyel Sz., Müller Z. Juhász R, Olajos R, Szállassy Noémi, Dévai Gy., & Grigorszky I. (2001): A Kiskunsági Nemzeti Park szikes víztereiben élő vízi makroszervezetek mennyiségi vizsgálata (Hirudinea, Gastropoda, Odonata és Heteroptera). - Hidrol. Közl. 81: 385-388.
Löffler, H. (1970): Alkáli tavak földrajzi eloszlása és keletkezése. - Hidrol. Tájékoztató 10: 145-148.
Megyeri J. (1975): A fülöpházi szikes tavak hidrozoológiai vizsgálata. - Acta Acad. Paed. Szeged 1975/11: 53-72 p.
Ifj. Oláh J. (2003): Vízimadár táplálkozási guildek. - Magyar Vízivad Közlemények 10: 395-423.
Ponyi J.& Kertész Gy. (1967): Über die Krebstiere (Crustacea) der Natrongewasser von Farmos. - Opusc. Zool. Budapest, 7, 1: 175-183.
Richnovszky A. (1970): Adatok az Alföld szikes vizeinek Mollusca faunájáról. - Hidrol. Tájékoztató 10: 37—39.
Rozkosny, R. /ed.(1980): Klic vodnich larev hmyzu. - Praha, pp. 521.
Sterbetz I. (1970): A szikes vizek madártani problémái Magyarországon. - Hidrol. Tájékoztató, 10: 141-142.
