Néhány vízi szervezet ciánérzékenységének vizsgálata a tiszai ciánszennyezés kapcsán

János Regős; Éva Milinki; Beáta Nagy; Zoltán Murányi; Sándor Andrikovics; Thomas Tittizer

Regős János Eszterházy Károly Főiskola, TTK, Állattani Tanszék
Milinki Éva Eszterházy Károly Főiskola, TTK, Állattani Tanszék
Nagy Beáta Eszterházy Károly Főiskola, TTK, Állattani Tanszék
Murányi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola, TTK, Kémia Tanszék
Andrikovics Sándor Eszterházy Károly Főiskola, TTK, Állattani Tanszék
Thomas Tittizer Bonni Egyetem Állattani Intézet

Kulcsszavak: cianid szennyezés, Tiszavirág, túlélési görbe, letális koncentráció (LC50), gerinctelen makrofauna, halivadék

Absztrakt

A mérgező szennyvizek nem megfelelő tárolása hatalmas környezeti veszély forrásává válhat. A ciánszennyezés ökológiai katasztrófát előidéző hatására a 2000-ben bekövetkezett romániai cianidszennyeződést követően figyelt fel a világ. A cián mérgező hatásának kimutatására eltérő érzékenységű szervezetekkel toxikológiai vizsgálatokat végeztünk. Meghatároztuk a Tisza jellegzetes fajának a tiszavirág (P alingenia longicauda) lárváinak, illetve még 7 gerinctelen és 3 halfaj kálium cianidra (KCN) vonatkozatott 50%-os letális koncentrációját (LC50).
A vizsgálati eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az összes tesztelt faj közül a Palingenia longicauda lárvája a legérzékenyebbek, illetve ugyancsak nagy fokú érzékenység jellemzi a mezofauna elemek közül a rákokhoz tartozó Daphnia magna-t és a Gammarus fossarum-ot. A vizsgált halfajok közül a bodorka (Rutilis rutilus) és a vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophtahlmus) a kárászhoz képest nagyobb érzékenységűnek bizonyult. A zooplanktont alkotó Copepoda faj, a gyűrűsférgekhez tartozó Tubifex, és a vizsgált puhatestű faj ciánrezisztensnek tekinthető.
A kutatási programunk másik része a P. lomgicauda kérészfaj magyarországi és németországi folyóvizekbe való visszatelepítésének vizsgálata.

Hivatkozások

Andrikovics, S. & I. Turcsányi (2001): Tiszavirág. - Tisza Klub Füzetek 10: 1-69.

Clutius, A. (1635): De hemerobio sire Ephemero insecto et majali verme: 96. 100 - Amsterdam.

Oertel, N., J. Nősek & S. Andrikovics (2001): Mesterséges alzatok alkalmazása a kolonizáció vizsgálata során. - Hidrológiai Közlöny 81: 438-440.

Regős, J., Milinki, É., Mester, J., Murányi, Z. & Andrikovics, S. (2006): Tiszavirág-lárvák, és más tiszai szervezetek cián-érzékenységéről. Acta Acad. Paed. Agr. Nova Ser. Tom.

Szitó, A., Papp, Zs. & Végvári, P.(2001): Üledéklakó gerinctelenek pusztulásának aránya különböző cianid koncentrációk hatására téli-és nyári hőmérsékleten. - Hidrológiai Közlöny 81: 474-476.

Swammerdam, J. (1752): Bibel der Natur (Haft, Uferaas): 100-114. - J. F. Gleditschens Buchhandlung, Leipzig.

Varga, 1, Körösi, R, Balaskó, M. & Naár, Z.(2004): Assessing cadmium distribution applying neutron radiography in moss trophical levels in Szarvaskő, Hungary, Applied Radiation and Isotopes 61. 647-651.

Zsuga, K., & O. Kiss (2001): A cianid- és nehézfém szennyezés hatásának vizsgálata a Közép-Tisza vidékén a bioindikátor tegzesekre. - Hidrológiai Közlöny 81: 510-511.