Sokfajú gyeprekonstrukció a tiszacsegei Széles-halmon – Dokumentáció és első eredmények

  • Máté András Dorcadion Kft.
  • Kelemen András Szegedi Tudományegyetem TTIK Ökológiai Tanszék
  • Molnár Attila Debreceni Egyetem TTK Ökológiai Tanszék
  • Molnár Csaba Független kutató
Kulcsszavak: élőhely-rekonstrukció, faunisztika, felhagyott szántó, löszpusztagyep, szerkezetadó füvek

Absztrakt

Egy agrártájban elhelyezkedő, évszázadok óta szántott halmon, löszalapkőzeten, sokfajú gyeprekonstrukciót végeztünk, a lucerna helyére 2018-ban 114 faj propagulumát juttattuk ki. A területen 7 potenciális élőhelyet különítettünk el, melyekre különböző magkeverékeket vetettünk. A vetés során összesen 61,81 kg magot (95,9 mag kg/ha), valamint 198 Amygdalus nana palánta, 646 Fragaria viridis palánta és 246 Iris pumila palánta került kiültetésre. A terület kezelése évenkénti gépi kaszálással történt, a széna elvitelével. A kialakult gyepet az 1. és a 4. évben monitoroztuk. A vetett fajok közül 84-et sikerült eddig megfigyelnünk (74%). A vetett és ültetett fajok döntő része önfenntartó populációkat hozott létre. A vetett fajok borítása az 1. évhez képest a 4. évre a teljes növényzet arányában látványosan megnőtt (43→86%), ugyanakkor a vetett fajok élőhelyenkénti átlagos száma kissé csökkent, ahogy a m2-enkénti vetett fajszám is (21→17). A 4. évre a kétszikűek egyedszámának kismértékű csökkenése, borításának kismértékű növekedése mellett a csenkeszek látványos növekedése jellemző mind egyedszámukban, mind borításukban (7,5→17 egyed/m² és 1→40%). A gyepek fajkészlete már 4 év után is jól közelíti a természetes löszpusztagyepekét, de a szerkezete még messze elmarad ezektől. A megfigyelt állattani értékek is számottevőek, több védett rovar- és emlősfajt figyeltünk meg. Megállapítható, hogy a gyepregeneráció korai szakaszában a szerkezetadó csenkeszfajok sokkal jelentősebb térfoglalásra képesek, mint a velük együtt vetett kétszikűek. Vizsgálatunk arra utal, hogy előremutatóbb lehet a vetés kétlépcsős kivitelezése, ahol az első lépcsőben csak kétszikűek, esetleg pionír vagy ritkább füvek vetése javasolt, majd évekkel később érdemes a szerkezetadó füveket bevinni.

Hivatkozások

Andrásfalvy, B., Vargyas, G. (szerk.) (2009): Antropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében. L’Harmattan, Budapest, 368 p.

Bartha, S. (2007): Kompozíció, differenciálódás és dinamika az erdőssztyep biom gyepjeiben. In: Illyés E., Bölöni J. (szerk.): Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. – MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 72–103.

Bartha, S., Szabó, G., Csete, S., Purger, D., Házi, J., Csathó, A.I., Campetella, G., Canullo, R., Chelli, S., Tsakalos, J.L., Ónodi, G., Kröel-Dulay, Gy., Zimmermann, Z. (2022): High-resolution transect sampling and multiple scale diversity analyses for evaluating grassland resilience to climatic extremes. Land 11(3): e378. https://doi.org/10.3390/land11030378

Bartha, S., Szentes, Sz., Horváth, A., Házi, J., Zimmermann, Z., Molnár, Cs., Dancza, I., Margóczi, K., Pál, R., Purger, D., Schmidt, D., Óvári, M., Komoly, C., Sutyinszki, Zs., Szabó, G., Csathó, A. I., Juhász, M., Penksza, K., Molnár, Zs. (2014): Impact of mid-successional dominant species on the diversity and progress of succession in regenerating temperate grasslands. Applied Vegetation Science 16(4): 201–213. https://doi.org/10.1111/avsc.12066

Báldi, A., Pellaton, R., Bihaly, Á.D., Szigeti, V., Lellei-Kovács, E., Máté, A., Sárospataki, M., Soltész, Z., Somay, L., Kovács-Hostyánszki, A. (2022): Improving ecosystem services in farmlands: beginning of a long-term ecological study with restored flower-rich grasslands. Ecosystem Health and Sustainability 8(1): 8, e2090449. https://doi.org/10.1080/20964129.2022.2090449

Bede, Á. (2016): Kurgánok a Körös–Maros vidékén… Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 150 p.

Bengtsson, J., Bullock, J.M., Egoh, B.N., Everson, C., Everson, T., O’Connor, T., O’Farrel, P., Smith, H.G., Lindborg, R. (2019): Grasslands – more important for ecosystem services than you might think. Ecosphere 10(2): e2582 https://doi.org/10.1002/ecs2.2582

Biró, M., Bölöni, J., Molnár, Zs. (2018): Use of long-term data to evaluate loss and endangerment status of Natura 2000 habitats and effects of protected areas. Conservation Biology 32 (3): 660–671. https://doi.org/10.1111/cobi.13038

Buisson, E., Archibald, S., Fidelis, A., Suding, K.N. (2022): Ancient grasslands guide ambitious goals in grassland restoration. Science 377: 594–598. https://doi.org/10.1126/science.abo4605

Choi, Y.D., Temperton, V.M., Allen, E.B., Grootjans, A.P., Halassy, M., Hobbs, R.J., Naeth, M.A., Török, K. (2008): Ecological restoration for future sustainability in a changing environment. Ecoscience 15(1): 53–64. https://doi.org/10.2980/1195-6860(2008)15[53:ERFFSI]2.0.CO;2

Deák, B., Török, P., Kapocsi, I., Lontay, L., Vida, E., Valkó, O., Lengyel, Sz., Tóthmérész, B. (2008): Szik- és löszgyep-rekonstrukció vázfajokból álló magkeverék vetésével a Hortobágyi Nemzeti Park területén (Egyek-Pusztakócs). Tájökológiai Lapok 6(3): 323–332.

Deák, B., Török, P., Tóthmérész, B., Valkó, O. (2015): A hencidai Mondró-halom, a löszgyep-vegetáció őrzője. Kitaibelia 20: 143–149. https://doi.org/10.17542/kit.20.143

Deák, B., Valkó, O. (2015): Gyepesítési módszerek alkalmazása a természetvédelmi gyakorlatban – Kevésfajos és sokfajos magkeverékek, spontán gyepregeneráció és szénaráhordás. In: Török, P., Tóthmérész, B. (szerk.): Ökológiai szemléletű gyeptelepítés elmélete és gyakorlata. Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft. (ÖMKi), Budapest. pp. 37–38.

Guller, Zs. E., Házi, J., Bartha, S., Molnár, Cs., Purger, D., Szabó, G., Zimmermann, Z., Csathó, A. I. (2022): A domináns pázsitfűfaj felülvetésén alapuló gyeprekonstrukciós módszer eredményei löszparlagon. Tájökológiai Lapok 20(Suppl. 2) 3–29. https://doi.org/10.56617/tl.3972

Illyés, E., Bölöni, J. (szerk.) (2007): Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. – szerzői kiadás, Budapest, 238 p.

Joó, K., Barczi, A., Sümegi, P. (2007): Study of soil scientific, layer scinetific and palaeoecological relation of the Csípő-mound kurgan. Atti della Societa Toscana di Scienze Naturali A112: 141–144.

Király, G. (2009): Új magyar füvészkönyv. – ANPI, Jósvafő, 618 pp.

Király, G., Molnár, Zs., Bölöni, J., Csiky, J., Vojtkó, A. (2008): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. – MTA ÖBKI, Vácrátót, 248 p.

Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Miglécz, T., Tóth, K., Török, P., Lukács, K., Godó, L., Körmöczi, Zs., Radócz, Sz., Kelemen, A., Sonkoly, J., Kirmer, A., Tischew, S., Švamberková, E., Valkó, O. (2020): Establishment gaps in species-poor grasslands: artificial biodiversity hotspots to support the colonization of target species. Restoration Ecology 29: e13135. https://doi.org/10.1111/rec.13135

Komoly, C., Türei, D., Csathó, A. I., Pifkó, D., Juhász, M., Somodi, I., Bartha, S. (2012): Fűvetés hatása a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) tömegességére egy tiszaalpári fiatal parlagon. Természetvédelmi Közlemények 18: 283–293.

M. Nepper, I., Sőregi, J., Zoltai, L. (1980): Hajdú-Bihar megye halomkatasztere II. Hajdúság. Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4: 91–129.

Mankiw, N. G. (2011): A közgazdaságtan alapjai. – Osiris, Budapest, 640 p. Metera, E., Sakowski, T., Słoniewski, K., Romanowicz, B. (2010): Grazing as a tool to maintain biodiversity of grassland – a review. Animal Science Papers and Reports 28: 315–334.

Molnár, A., Máté, A. (2019): A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő löszös gyepfelszínek, löszgyep-fragmentumok általános botanikai, florisztikai és faunisztikai kutatása. kézirat, Debrecen, 173 p.

Molnár, Á. P. (2020): Javaslatok természetvédelmi gyeprekonstrukciók tervezéséhez két Körös–Maros közi védett terület példáján. Crisicum 11: 127–151.

Molnár, Zs. (1997): Másodlagos löszgyepek fejlődése dél-tiszántúli felhagyott szántókon I. Trendek és variációk. A Puszta 1/14: 80–95.

Molnár, Zs. (1998): Másodlagos löszpusztagyepek fejlődése felhagyott szántókon II. A fajkészlet. Crisicum 1: 84–99.

Molnár, Zs., Kelemen, A., Kun, R., Máté, J., Sáfián, L., Provenza, F., Díaz, S., Barani, H., Biró, M., Máté, A., Vadász, Cs. (2020): Knowledge co-production with traditional herders on cattlegrazing behaviour for better management of species-richgrasslands. Journal of Applied Ecology 57: 1677–1687. https://doi.org/10.1111/1365-2664.13664

Rákóczi, A., Barczi, A. (2014): Védett tájelemek az Európai Unióban, a 73/2009 EK rendelet hatásai a magyar kunhalmok állapotára. Tájökológiai Lapok 12: 95–105. https://doi.org/10.56617/tl.3692

Sackville Hamilton, N. R. (2001): Is local provenance important in habitat creation? A reply. Journal of Applied Ecology 38: 1374–1376. https://doi.org/10.1046/j.0021-8901.2001.00670.x

Sudnik-Wójcikowska, B., Moysiyenko, I. I. (2008): The floristic differentiation of microhabitats within kurgans in the desert steppe zone of southern Ukraine. Acta Societis Botanicorum Poloniae 77: 139–147. https://doi.org/10.5586/asbp.2008.018

Tölgyesi, Cs., Bátori, Z., Erdős, L., Gallé, R., Körmöczi, L. (2015): Plant diversity patterns of a Hungarian steppe-wetland mosaic in relation to grazing regime and land use history. Tuexenia 35: 399–416.

Tölgyesi, Cs., Vadász, Cs., Kun, R., Csathó, A. I., Bátori, Z., Hábenczyus, A., Erdős, L., Török, P. (2022): Post-restoration grassland management overrides the effects of restoration methods in propagule-rich landscapes. Ecological Applications 32(1): e02463. https://doi.org/10.1002/eap.2463

Töröcsik T., Sümegi P. (2019): Pollen alapú növénytermesztési rekonstrukció a Kárpát-medencében a népvándorlás korától a középkor végéig. Archeometriai Műhely 16(3): 245–269.

Török, K., Cevallos, D., Bede-Fazekas, Á. (2020): Származási régiók növényföldrajzi felülvizsgálata honos fajok magjainak restaurációs célú felhasználására. Természetvédelmi Közlemények 26: 109–119. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2020.26.109

Török, P., Deák, B., Vida, E., Valkó, O., Lengyel, Sz., Tóthmérész, B. (2010): Restoring grassland biodiversity: Sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. Biological Conservation 143: 806–812. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2009.12.024

Török, P., Tóthmérész, B. (2015): Ökológiai szemléletű gyeptelepítés elmélete és gyakorlata. ÖMKI, Budapest, 124 p.

Valkó, O., Deák, B., Török, P., Kelemen, A., Miglécz, T., Tóth, K., Tóthmérész, B. (2016): Abandonment of croplands: problem or chance for grassland restoration? Case studies from Hungary. Ecosystem Health and Sustainability 2(2): e01208. https://doi.org/10.1002/ehs2.1208

Zoltai, L. (1938): Debreceni halmok, hegyek, egyéb mesterséges és természetes emelkedések a város határában, valamint külső birtokain. – Szerző kiadása a város közönségének támogatásával, Debrecen, 57 p.

Megjelent
2023-12-19