Természetvédelmi szabályozás révén kialakított, természetközeli állapotú élőhelyek felhagyott síkvidéki építőanyag-bányákban
Absztrakt
Természetvédelmi szabályozással irányított rekultivációjú építőanyag-bányákban spontán kialakult, magas természeti értékű élőhelyek ökológiai állapotának felmérési eredményeit mutatjuk be. Egyik vizsgálati helyszínünk a dunai főmederhez csatlakozó, természetes mellékágat utánzó, sekély vizű felhagyott kavicsbányameder Szalkszentmártonnál, ami egyebek között a tompa folyamkagyló (Unio crassus), a szivárványos ökle (Rhodeus amarus) és az európai hód (Castor fiber) élőhelyévé vált. A másik: egy természetes szikes tavi és szikes pusztai élőhelymozaikot utánzó, felhagyott homokbánya Balástyánál, amelyben a nem egészen két évtized alatt betelepült növényfajok száma meghaladja a 200-at. Mindkét területen csak a felhagyással kialakuló környezeti körülményeket szabta meg a természetvédelmi államigazgatási beavatkozás. Célunk annak bemutatása, hogy az építőanyag-bányászat – a jelenlegi általános gyakorlattól eltérően – megfelelő helyválasztással és rekultivációs módszerrel olyan, magas természeti értékű vizes élőhelyek előállítására is képes lenne, melyek trendszerű fogyatkozása súlyos ökológiai probléma a Kárpát-medencei kultúrtájban.
Hivatkozások
Archibald, K. M., Buler, J. J., Smolinsky, J. A., Smith, R. J. (2017): Migrating birds reorient toward land at dawn over the Great Lakes, USA. The Auk: Ornithological Advances 134: 193–201. https://doi.org/10.1642/AUK-16-123.1
Barina, Z. (2000): Felhagyott homokbányák florisztikai vizsgálata I. Kitaibelia V(2): 313–318.
Barina, Z. (2002): Felhagyott homokbányák florisztikai vizsgálata II. Kitaibelia VI(1): 157–165.
Biró, M., Iványosi Szabó, A., Molnár, Zs. (2015): Táj és történelem - ez a mi kis hazánk: A Duna–Tisza köze tájtörténete. In: Iványosi Szabó, A. (szerk.): A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság negyven éve. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét, pp. 41–58.
Biró, M., Révész, A., Molnár, Zs., Horváth, F. (2006): Regional habitat pattern of the DanubeTisza interfluve in Hungary I. - The landscape structure and habitat pattern; the fen and alkali vegetation. Acta Botanica Hungarica 49(3): 267–303.
Boros, E., Ecsedi, Z., Oláh, J. (2013): Ecology and Management of Soda Pans in the Carpathian Basin. Hortobágy Environmental Association, Balmazújváros, 551 p.
Bozó, L. (2017): A Charadriiformes madárrend fajainak vonulása és fészkelése Kevermesen és Lőkösházán. Állattani Közlemények 102(1–2): 25–49. https://doi.org/10.20331/AllKoz.2017.102.1-2.25
Bölöni, J., Molnár, Zs., Kun, A. (2011): Magyarország élőhelyei, vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 441 p.
Deák, B. (2018): Természet és történelem. Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft, 151 p.
Engi, L. (2005): A dorozsmai hosszúháti trágyaszikkasztó és a közelben létesült homokbánya madárfaunisztikai adatai. A Puszta 2004-1/21: 223–234.
Fekete, R. (2021): Utak hatása a növényi sokféleségre. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem, 123 p.
Hegyeli, Zs. (2011): Adatok a Gyergyói-medence déli részének herpetofaunájához. In: Markó, B., Sárkány-Kiss, E. (szerk.): A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei. Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, pp. 175–182.
Hudák, T. (2018): A nappali lepkefauna vizsgálata Székesfehérváron (Lepidoptera: Rhopalocera). Natura Somogyiensis 31: 113–136.
Király, G., Molnár, Zs., Bölöni, J., Csiky, J., Vojtkó, A. (2008): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, 248 p.
Kókai, K., Kasza, F., Lovászi, P. (2020): A Tisza-Maros-szög madárfaunája 2000-2018 között. Crisicum 11: 199–233.
Löki, V. (2019): A temetők szerepe a biodiverzitás megőrzésében. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem, 152 p.
Magyar, L. (2019): A gyommagvak terjedése II. Biotikus terjesztési módok: önterjesztés és az állatok segítségével történő magterjesztés. Magyar gyomkutatás és technológia 20(2): 25–46.
Molnár, Zs., Biró, M. (2011): A Duna-Tisza köze és a Tiszántúl természetközeli növényzetének változása az elmúlt 230 évben: összegzés tájökológiai modellezések alapozásához. In: Rakonczai, J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7., Békéscsaba, pp. 75–85.
Pigniczki, Cs. (2015): A magyar gyűrűs kanalasgémek (Platalea leucorodia) diszperziója és vonulása. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem, 142 p.
Šálek, M. (2012): Spontaneous succession on opencast mining sites: implications for bird biodiversity. Journal of Applied Ecology 49(6): 1417–1425. https://doi.org/10.1111/j.1365-2664.2012.02215.x
Somogyi, S., Szabó, J. (2012): Mocsarak, lápok. In: Dövényi Z. (szerk.): A Kárpát-medence földrajza. Akadémiai Kiadó, pp. 207–208.
Sonkoly, J. (2016): Reproduktív jellegek szerepe a növényi életciklusban és a biodiverzitás fenntartásában. Doktori értekezés, Debreceni Egyetem, 81 p.
Sulyok, J., Ilonczai, Z. (2002): Lápok, Nemzeti Ökológiai Hálózat 3. Környezetvédelmi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 28 p.
Tóth, K., Bogyó, D., Tar, J., Valkó, O. (2016): A kis lilik (Anser erythropus L.) és közel rokon nagytestű lúdfajok magterjesztésben betöltött szerepe és élőhelyi preferenciája a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Kitaibelia 21 (1): 136-147. https://doi.org/10.17542/kit.21.136
Tölgyesi, Cs., Torma, A., Zoltán, B., Šeat, J., Popović, M., Gallé, R., Gallé-Szpisjak, N., Erdős, L., Vinkó, T., Kelemen, A., Török, P. (2022): Turning old foes into new allies—Harnessing drainage canals for biodiversity conservation in a desiccated European lowland region. Journal of Applied Ecology 59(1): 89–102. https://doi.org/10.1111/1365-2664.14030
Varga, A. (1995): Kétéltű és hüllő adatok Magyarországról II. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 20: 209–217.
PADAPT Pannonian Database of Plant Traits. Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszéke és az MTADE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportja gondozásában. https://padapt.eu/
"37/2002 (XII.30.)" sz. önkormányzati rendelet Székesfehérvár Sóstó természeti terület helyi védetté nyilvánításáról.
