A pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri Mertens, 1952) élőhelyeinek vizsgálata az Aggteleki-karszt területén

  • Drozd Attila Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
  • Farkas Tünde Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
Kulcsszavak: Ablepharus kitaibelii fitzingeri, élőhelyvizsgálat

Absztrakt

A pannongyík hazánk egyik legritkább és egyben legismeretlenebb gyíkfaja, ezért ökológiai igényei kevéssé ismertek, sőt, pontos hazai elterjedéséről, állománynagyságáról is csupán részleges, illetve becsült adatok állnak rendelkezésre. Ugyanakkor a faj megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű az állat hazai elterjedésének és élőhelyeinek pontos megismerése. Kutatásunk során az Aggteleki-karsztra vonatkozóan új előfordulási helyeket kerestünk, eredményeinket figyelembe véve potenciális elterjedési térképet rajzoltunk és arra kerestük a választ, hogy az Aggteleki-karszton találni-e összefüggést a pannongyík előfordulása és élőhelyének növényzete között. 2008–2009 folyamán, 20 mintaterületen évente 2 alkalommal végeztünk cönológiai felvételezéseket, és regisztráltuk a pannongyík jelenlét-hiányát. A cönológiai felvételek statisztikai módszerekkel történő elemezése során kiderült, hogy a pannongyík zömében azokon az élőhelyeken fordult elő, ahol a korábbi tájhasználat lehetővé tette a nyílt sziklagyep–zárt sziklagyep–lejtősztyep–bokorerdő szukcesszió megtorpanását. A faj élőhelyválasztásában ugyanakkor fontos szerepet játszanak a csomós növekedésű egyszikű fajok is, hiszen a recens előfordulási adatok olyan élőhelyekről származnak, ahol ezek a növények legalább 35 %-os borítást érnek el.

Hivatkozások

Borhidi, A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 p.

Gocmen, B., Kumlutas, Y. & Tosunoglu, M. (1996): A New Subspecies, Ablepharus kitaibelii (Bibron & Borry, 1833) budaki n. ssp. (Sauria: Scincidae) From the Turkish Republic of Northern Cyprus. – Turkish Journal of Zoology 20: 397–405.

Harmos, K. & Herczeg, G. (2003): A pannongyík elterjedése és természetvédelmi helyzete a Központi-Cserhátban és környékén. – Folio Historico Naturalia Musei Matraensis 27: 349–357.

Herczeg, G. & Korsós, Z. (2003): Az interspecifi kus kompetíció hatása a pannongyíkra (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) egy antropogén hatásoknak kitett élőhelyen. – Állattani Közlemények 88: 73–84.

Herczeg, G., Tóth, T., Kovács, T., Korsós, Z. & Török, J. (2004): Distribution of Ablepharus kitaibelii fitzingeri Mertens, 1952 (Squamata: Scincidae) in Hungary – Russian Journal of Herpetology 11: 99–105.

Herczeg, G., Kovács, T., Korsós, Z. & Török, J. (2007a): Microhabitat use, seasonal activity and diet of the snake-eyed skink (Ablepharus kitaibelii fi tzingeri) in comparison with sympatric lacertids in Hungary – Biologia. 62:482–487.

Herczeg, G., Török, J. & Korsós Z. (2007b): Size-dependent heating rates determine the spatial and temporal distribution of small-bodied lizards. – Amphibia–Reptilia 28. 347–356.

Horváth, F., Dobolyi, Z. K., Morschhauser, T., Lőkös, L., Karas, L. & Szerdahelyi, T. (1995): Flóra adatbázis 1.2. – MTA ÖBKI, Vácrátót, 267 p.

Illyés, E. & Bölöni, J. (2007): Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyepprétek Magyarországon. – MTA ÖBKI, Vácrátót-Budapest 236 p.

Király, G. (szerk) ( 2009): Új magyar füvészkönyv. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 p.

Korsós, Z. (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer VIII, Kétéltűek és Hüllők. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. 44 p.

Korsós, Z., Csekés, Z. & Takács, E. (2008): New locality records of Ablepharus kitaibelii fitzingeri Mertens 1952 from the area surrounding the river Ipel’, in Slovakia and adjacent Hungary. – North-Western Journal of Zoology 4: 125–128.

Kovács, T. (2011): Herpetológiai felmérés a Nyárlőrinci-erdőben. – Kutatási jelentés, KNPI, 6 p.

Mertens, R. (1952): Über den Glattechsen-Namen Ablepharus pannonicus. – Zoologischer Anzeiger, Leipzig 149: 48–50.

Nagy, D. (2008): A Gömör-Tornai-karszt történeti felszínborítása. – ANP Füzetek 5. 107 p. Podani, J. (1997): Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. – Scientia Kiadó, Budapest, 412 p.

Podani, J. (1988): SYN-TAX III. User’s Manual. – Abstracta Botanica 12: 1–183.

Poulakakis, N., Lymberakis, P., Tsigenopoulosc, C.S., Magoulasc, A. & Mylonasa, M. (2005): Phylogenetic relationships and evolutionary history of snake-eyed skink Ablepharus kitaibelii (Sauria: Scincidae). – Molecular Phylogenetics and Evolution 34: 245–256.

Rakonczay, Z. (szerk.) (1989): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 360 p.

Szövényi, G. & Jelić, D. (2011): Distribution and conservation status of Snake eyed skink (Ablepharus kitaibelii Bibron & Bory, 1833) in Croatia. – NW Jurnal of Zoology 7: 20–25

Vojtkó, A. (2001): Kutatási jelentés az ANP 1 : 10 000-es méretarányú vegetációtérképezése című kutatási témában. – Kézirat, ANPI Jósvafő.

Megjelent
2013-12-31
Rovat
Természettudományos kutatások