Dél-Dunántúl tőzegmohás élőhelyei

  • Fodor Andrea ELTE, Biológiai Intézet, Növényrendszertani és Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék
  • Szurdoki Erzsébet Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár
Kulcsszavak: tőzegmoha, Sphagnum, elterjedés, Dél-Dunántúl, Somogy, Mecsek

Absztrakt

A Dél-Dunántúlon tőzegmohák Somogyban és a Mecsekben találhatók. A somogyi előfordulások elsősorban a Barcsi-Borókásban és a kaszói erdőtömbben helyezkednek el. A vizsgált területen 30 helyről került elő eddig tőzegmoha, amelyek közül 19-ben jelenleg is megtalálható. Az elmúlt közel 90 évben összesen 16 tőzegmoha fajt írtak le a Dél-Dunántúlról. Munkánk során 7 faj jelenlétét sikerült kimutatnunk, legyakoribb a Sphagnum palustre, valamint gyakori még a S. fimbriatum és a S. fallax. A legritkább hazai tőzegmoha fajok közül előkerült a S. auriculatum, a S. inundatum és a S. teres is. A Dél-Dunántúlon a tőzegmohák elsősorban égerlápokban, fűzlápokban és egyéb nedves mélyedésekben fordulnak elő. Ezek az utóbbi évtizedekben egyre szárazabbá váltak, gyomosodnak, sokukban megjelentek az özönnövények is, jelentősen hozzájárulva a tőzegmohák eltűnéséhez.

Hivatkozások

Ádám, L., Marosi, S. & Szilárd, J. (szerk.) (1981): A Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl). – Akadémiai Kiadó, Budapest, 704 p.

Ádám, L., Marosi, S. & Szilárd, J. (szerk.) (1988): A Dunántúli-középhegység. B. Regionális tájföldrajz. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 494 p.

Barina, Z. (2001): Felhagyott homokbányák florisztikai vizsgálata 2. – Kitaibelia 6:157– 161.

Borhidi, A. (1958): Belső-Somogy növényföldrajzi tagozódása és homokpusztai vegetációja. – MTA Biológiai Csoport Közleményei 1: 343–378.

Borhidi, A. & Juhász, M. (1985): Egy új növénytársulás a Barcsi Borókás Tájvédelmi Körzetben: Ranunculo flammulae-Gratioletum officinalis Borhidi et Juhász ass. nova. – Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat, A Barcsi Borókás élővilága 5: 59–66.

Borhidi, A. & Járai-Komlódi, M. (1959): Die Vegetation das Naturschutzgebiets des Baláta-Sees. – Acta Botanica Acad. Scient. Hung. 5: 259–320.

Borhidi, A. & Járai–Komlódi, M. (1960): A Baláta-tó növényvilága. – Természettudományi Közlöny 91: 501–503.

Borhidi, A. & Sánta A. (1999): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól. – Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, I. 362 p., II. 404 p.

Boros, Á. (1915-1972): Florisztikai jegyzetek (kézirat). MTM Tudománytörténeti Tára, Budapest.

Boros, Á. (1924a): Magyar láptanulmányok II. A drávabalparti síkság flórájának alapvonásai, különös tekintettel a lápokra. – Magyar Botanikai Lapok 23: 1–56.

Boros, Á. (1924b): A zsombék. – Természettudományi Közlöny Pótfüzete 56: 61–63.

Boros, Á. (1926): Közép és Nyugatmagyarország Sphagnum-lápjai növényföldrajzi szempontból. – A debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának Kiadványai 2: 3–14.

Boros, Á. (1936): Adatok Somogy vármegye flórájának ismeretéhez. – Vasi Szemle 3: 79– 86.

Boros, Á. (1953): Magyarország mohái. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 361 p.

Boros, Á. (1964): A tőzegmoha és a tőzegmohás lápok Magyarországon – Vasi Szemle 18: 53–68.

Boros, Á. (1968): Bryogeographie und Bryoflora Ungarns. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 466 p.

Daniels, R. E. & Eddy, A. (1985): Handbook of European Sphagna. – Institute of Terrestrial Ecology, Huntingdon, 266 p.

Fodor, A. (2004): Nyugat-Magyarország tőzegmoha előfordulásai. Szakdolgozat. – ELTE TTK Biológia Intézet, Budapest.

Galambos, I. (1981): A Barcsi Borókás Tálvédelmi Körzet moha flórája. – Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat, A Barcsi Borókás élővilága 2: 25–42.

Galambos, I. & Juhász, M. (1985): Újabb adatok a Barcsi Borokás Tájvédelmi Körzet mohaflórájához. – Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat. A Barcsi Borókás élővilága 5: 233–243

Hill, M. O., Bell, N.; Bruggeman-Nannenga, M. A., Brugues, M., Cano, M. J., Enroth, J., Flatberg, K. I., Frahm, J. P., Gallego, M. T., Garilleti, R., Guerra, J., Hedenas, L., Holyoak, D. T., Ignatov, M. S., Lara, F., Mazimpaka, V., Munoz, J. & Söderström, L. (2006): An annotated checklist of the mosses of Europe and Macaronesia. – Journal of Bryology 28: 198–267.

Jaczó, I. (1941): Néhány Dunántúli tőzegmohaláp és Sphagnum előfordulás házas Rhizopodáiról. – Állattani Közlemények 38: 18–34.

Jakucs, P., Marosi, S. & Szilárd, J. (1967): Mikroklímamérések és komplex természeti földrajzi típusvizsgálatok a Belső-Somogyban (Nagybajom). – Földrajzi Értesítő 16: 161–186.

Juhász, M., Szerdahelyi, T. & Szollát, Gy. (1985a): Újabb adatok a Barcsi Tájvédelmi Körzet flórájához. – Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat. A Barcsi Borókás élővilága 5: 35–50.

Juhász, M., Szerdahelyi, T. & Szollát, Gy. (1985b): Természetvédelmi gondok a Barcsi Tájvédelmi Körzetben - botanikat tapasztalatok alapján. – Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat. A Barcsi Borókás élővilága 5: 241–243.

Kaán, K. (1931): Természetvédelem és a természeti emlékek. – Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 312 p.

Király, G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 p.

Lájer, K. (1998a): Az Aldrovanda vesiculosa L. újabb előfordulása és egyéb adatok Magyarország flórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 3: 263–274.

Lájer, K. (1998b): Bevezetés a magyarországi lápok vegetáció-ökológiájába. – Tilia 6: 84–238.

Latzel, A. (1934): Beitag zur Kenntnis der Moose des Komitats Baranya – Botanikai Lapok 33: 160–191.

Marosi, S. & Somogyi, S. (1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. – MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1026 p.

Megyeri, J. (1965): Adatok a Baláta tó vizifaunájának ismeretéhez. – Acta Academiae Paedagogicae Szeged, 2: 105–114.

Misik, T. & Misik-Bartók, D. (2011): Új tőzegmoha-előfordulás a Mátrában (Apró közlemények). – Kitaibelia 15:180.

Ódor, P., Szurdoki, E. & Tóth, Z. (1996): Újabb adatok a Vendvidék mohaflórájához. – Botanikai Közlemények 83: 97–108.

Ódor, P., Szurdoki, E. & Tóth, Z. (2002): Az Őrség és a Vendvidék főbb élőhelyeinek mohavegetációja és flórája. – Kanitzia 10: 15–60.

Papp, B., Erzberger, P., Ódor, P., Hock, Zs., Szövényi, P., Szurdoki, E. & Tóth, Z. (2010): Updated checklist and red list of Hungarian bryophytes. – Studia Botanica Hungarica 41: 31–59.

Péterfi, M. (1904): Magyarország Tőzegmohai. – Növénytani Közlemények 3: 137–169.

Pócs, T. (1958): Beiträge zur Moosflora Ungarns und der Ost- und Südkarpaten. – Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici 50: 107–117.

Simkovics (1873): Adatok Magyarhon edényes növényeihez. – Mathematikai és Természettudományi Közlemények 11: 157–211.

Somlyai, L. & Lőkös, L. (1999): Florisztikai és taxonómiai kutatások a Tornense területén. – Kitaibelia 4: 17–23.

Soós, Á. (1940a): A magyarországi tőzegmoha-lápok fonalférgeiről II. – Állattani Közlemények 37: 71–91.

Soós, Á. (1940b): Über die Nematoden eines neuen, bisher unbekannten Sphagnum-Vorkommens. – Fragmenta Faunistica Hungaria 3: 17–18.

Szerdahelyi, T. & Hably, L. (1980): New species in Hungary: Osmunda regalis L. – Studia Botanica Hungarica 14: 73–78.

Szurdoki, E., Tóth, Z. & Pelles, G. (2000): The Sphagnum populations of the Zemplén Mountains, NE Hungary. – Studia Botanica Hungarica 30–31: 113–125.

Szurdoki, E., Ódor, P., Tímár, G. & Tóth, Z. (2001): Tőzegmohás élőhelyek a Vasi-hegyhát területén. – Természetvédelmi Közlemények 9: 111–149.

Szurdoki, E. & Nagy, J. (2002): Sphagnum dominated mires and Sphagnum occurrences of North-Hungary. – Folia Historico Naturalia Musei Matrensis 26: 67–84.

Szurdoki, E. (2003): Peat Mosses of North Hungary. – Studia Botanica Hungarica 34: 55–79.

Uherkovich, G. (1981): A Szürühely-folyás (Barcsi-Borókás) tőzegmohás tavacskájának algái. – Dunántúli dolgozatok Természettudományi Sorozat 2: 5–23.

Vajda L. (1933-1978): Florisztikai jegyzetek (kézirat). MTM Növénytár, Budapest.

Visnya, A. (1939): Sphagnum-folt a Kalaposkőn. – Vasi Szemle 6: 346–347.

Megjelent
2014-12-31
Rovat
Természettudományos kutatások