Egyes növényfajok nehézfém szennyezettsége Vác térségében

  • Csereklye E. Krisztina Szent István Egyetem, Természetvédelemi és Tájökológiai Tanszék
Kulcsszavak: természetvédelem, területhasználat, toxikus szennyezés

Absztrakt

A kutatásom területeként Vác déli részén elhelyezkedő Duna-Ipoly Nemzeti Park mozaikos élőhelyét választottam. Jellegzetessége, hogy ebben a kis térségben igen sokféle vizes élőhely típus található: forrás, patak, tó, mocsár, ártér és folyó. A cikk célja, hogy bemutassa különböző növények toxikus nehézfém szennyezettségének vizsgálati eredményeit egyes jellemzők esetében. Az eredmények bemutatják a szennyezési állapotot a különböző területhasználati módok alapján is. A megvizsgált növényanyagban megtalálható több fa, mint például Fraxinus excelsior, Salix alba. A cserjék között a Buddleia davidii, Ligustrum ovalifolium, Pyracantha coccinea, Syringa vulgaris, Spiraea vanhouttei, valamint a lágyszárúak közül a Plantago major szerepel. A toxikus szennyezettség mérési eredményei atomabszorpciós spektrometriával a Varian-spectra AA300 műszeren készültek. Az elkészült mérési eredmények alapján megállapítható, hogy a Duna-part és a 2-es főút felszínének közelében sajátos nehézfém koncentráció alakult ki a növényzetben. Egyes fafajok esetében, mint például a Salix alba, a 2-es főút szegélye mentén a park belső terültén a tavaszi és az őszi mintákban többszörös koncentráció értéket kaptunk, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén gyűjtött mintáéhoz képest. Egyes esetekben az eltérés 5-8-szoros is volt. Csaknem az összes nehézfém esetén kiugróan magas volt a Plantago major nehézfém tartalma a 2-es főút, valamint a Duna-parti területen az őszi mintákban.

Hivatkozások

Aradi, Cs., Dévai, Gy., Gőri, Sz., Csabai, Z. & Nagy, S. (1999): Különböző típusú vízterek és vizes élőhelyek természetvédelmi kezelésének gyakorlati követelményei. Összefoglaló tanulmány a „Magyarország Vízgazdálkodási Stratégiája az Ezredforduló után” c. MTmtA projekthez. – Kézirat, Budapest, pp. 10-15.

Bíró, Gy. (2000): Vác Város Városfejlesztési- és Környezetvédelmi állapotfelvétel. – Vác Város Polgármesteri Hivatal, Vác, pp. 5-15.

Bíró, I. (2002): Váci Kistérség környezeti illetve levegőtisztasági állapotának vizsgálata. 2002/000-604-01 sz. nyilvántartott pályázat. – Aragon-Art Bt. Vác, pp. 5-40.

Bánhidi, L. (2001): A XXI. század küszöbén: Vác. – CEBA Kiadó, Budapest, pp. 11-31.

ELTE Atomfizikai Tanszék (2005): Nehézfém-szennyeződések meghatározása röntgenfluoreszcencia analízissel. Környezetfizikai Laboratóriumi Gyakorlatok. – http://ludens.elte.hu/~akos/kt/kfmeresek.html (letöltés ideje 2009. október 11.)

Fodor, F. (2003): Ólom és kadmiumstressz a növényekben. – Botanikai Közlem. 90: 107-120.

Fodor, L. (2002): Nehézfémek akkumlációja a talaj-növény rendszerben. – Disszertáció dolgozat, Pannon Egyetem, Veszprém.

Fogarasi, Gy. (2001): A Közép-Magyarországi Régió Struktúraterve, – Pro Régió Ügynökség, Budapest, pp. 80-83.

Hologon. (2006): A Dunakanyar természetes és kulturális örökségére alapozott fenntartható fejlesztési stratégia, kiegészített változat. – Hologon Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Bt., Verőce, pp. 14-15.

Illyés, Zs. (2005): Váci-Liget természetvédelmi kezelési és rehabilitációs terve. – Budapesti Corvinus Egyetem, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, Pagony Táj és Kertépítész Iroda, Budapest, pp. 1-15.

Kádár, I. (2001): Kutatás és környezet. A tápláléklánc szennyeződése nehézfémekkel, mikroelemekkel. Magyar Tudomány 2001/5. Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, Budapest, pp. 566-575.

Kun, A. (2002): A növénytakaró vizsgálata és leírása táji léptékben: az utóbbi évtized. – A MTmtA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve, 1952-2002. MTmtA ÖBKI, Vácrátót, pp. 35-64.

Sápi, V. 1983: Vác története I-II. kötet. – Kiadta a Pest Megyei Múz. Ig., Szentendre, pp. 12–15.

Simon, T. (2004): A magyarországi edényes flóra határozója. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 846 p.

Sipos, P. (2004): Nehézfémek mozgását és megkötődését meghatározó geokémiai tényezők vizsgálata cserháti talajszelvények példáján. – Doktori értekezés tézisei, Budapest, MTmtA Geokémiai Kutatólaboratóriuma, pp. 13-14.

Sz. Molnár, K. (2003): Cu, Zn, Pb és Cd megkötődési formáinak vizsgálata. Acta Agraria Debreceniensis, 2003/10., Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Talajtani és Mikrobiológiai Tanszék, Debrecen, pp. 3.

VPHI - Vác Polgármesteri Hivatal Irattár (2005): A Váci-Liget Természetvédelmi Kezelési és Felújítási Terve. – Vác, 2005. november 8. képviselő testületi előterjesztés pp. 2-7.

Megjelent
2009-12-31