Vízimadár közösség monitorozása a Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukció területén

  • Ferenczi Márta NYME, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet
  • Pellinger Attila Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Természetmegőrzési és Ökológiai Osztály
  • Csörgő Tibor ELTE, Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék
Kulcsszavak: Fertő-Hanság Nemzeti Park, élőhely-kezelés, mozaikos vegetáció, tőkés réce, diverzitás

Absztrakt

A Fertő-Hanság Nemzeti Park területén található Nyirkai-Hany rekonstrukciójára 2001-ben került sor. Az árasztás során kialakított három kazettában – a meginduló szukcessziós folyamat eredményeképpen - egymástól eltérő, mozaikos vegetációjú élőhelyek alakultak ki. 2002-ben, 2006-ban és 2007-ben heti rendszerességgel bejártuk a területet, és felmértük a vízimadarak faj- és egyedszámát. Összehasonlítottuk a három kazetta fajközösségét az egyes években, és az egyes kazetták illetve a teljes terület fajösszetételének változását a három felmérési évben. Mindhárom terület esetében megállapítható, hogy az eltelt időszakban a madarak egyedszáma több mint duplájára emelkedett. Eközben egy-egy faj egyedszáma kiugróan megnövekedett, mint a danka sirályé (Larus ridibundus) és a tőkés récéé (Anas platyrhynchos), míg a legtöbbé erősen csökkent. Ennek megfelelően a diverzitás és az egyenletességi értékek lényegesen alacsonyabbak lettek. A rekonstrukción belül az egyes kazetták fajösszetétele kevés hasonlóságot mutatott. Az eltelt öt év során – a vártakkal ellentétben – a szukcesszió lelassult, sőt a vízi növényzet pusztulását, a nyílt vízfelület arányának növekedését figyeltük meg. Ennek okai lehetnek az állandóan magasan tartott vízszint és a jelentős mértékben elszaporodott növényevő halállomány. A rekonstrukció kialakítása lehetővé teszi mindhárom terület önálló kezelését, így a továbbiakban javasoljuk az egyes területek vízszintjének szabályozását és a halállomány időszakonkénti lehalászását.

Hivatkozások

Aradi, Cs. & Gőri, Sz. (1997): Vizes élőhelyek kezelése a Hortobágyi Nemzeti Parkban. – Puszta 14: 71–79.

Brawley, H. A., Worren, S. R. & Askins, A. R. (1998): Bird use of Restoration and References Marshes Within the Barn Island Wildlife Management Area, Stontigton, Connecticut, USusA. – Environ. Manage. 22: 625–633.

Crivelli, A., Grillas, A., Jerrentrup, H. & Nazirides, T. (2006): Effects on fisheries and waterbirds of raising water levels at Kerkini Reservoir, a Ramsar site in northern Greece. – Environ. Manage. 19: 431–443.

Ecsedi, Z. (1997): A Hortobágy Természetvédelmi Egyesület által kialakított karácsonyfoki mesterséges vizes élőhely. – Puszta 14: 62–70.

Gáti E., Báldi A. & Palkó S. (2000): Nádi énekesmadár-közösségek változása az elárasztás hatására a Kis-Balatonon 1994 és 1997 között. – Ornis Hung. 10: 177–182.

Gilbert, G., Tyler, A., Dunn, J. & Smith W. (2005): Nesting habitat selection by bitterns Botaurus stellaris in Britain and the implications for wetland management. – Biodiv. Conserv. 124: 547–553.

Hutcheson, K. (1970): A test for comparing diversities based on the Shannon formula. – J. Theor. Biol. 29: 151–154.

Kaminski, M., Baldassarre, G. & Pearse, A. (2006): Waterbird responses to hydrological management of Wetlands Reserve Program habitats in New York. – Wildlife Soc. Bull. 34: 921–926.

Kovács, G. (1992): Mesterséges szikes tavak és szikes kopárok létesítésének módszerei és tapasztalatai a Hortobágyi Nemzeti Parkban. – Aquila 99: 155–161.

Magurran, A. E. (1988): Ecological Diversity and Its Measurement. – Princeton Univ. Press, Princeton.

Paillisson, J., Reeber, S., Carpentier, A. & Marion, L. (2006): Plant-water regime management in a wetland: consequences for a floating vegetation-nesting bird, whiskered tern Chlidonias hybridus. – Biodiv. Conserv. 15: 3469–3480.

Paracuellos, M. & Telleria, J. (2004): Factors affecting the distribution of a waterbird community: The role of habitat configuration and bird abundance. – Waterbirds 27: 446–453.

Pellinger, A. (2000): A mekszikópusztai élőhely-rekonstrukciók hatása a fészkelő és vonuló madárállományokra. - In: Pellinger, A. (szerk.): A Fertő-tó védett és fokozottan védett természetszerű élőhelyein végzett fenntartó kezelések és rekonstrukciók értékelését megalapozó monitoring. - Kutatási Jelentés, FHNPI, Sarród.

Pellinger, A. (2001): Hansági vizes élőhely-rekonstrukció Fertő-Hanság Nemzeti Park „Nyirkai-Hany” – Ismertető, FHNPI, Sarród.

Pellinger, A. 2007. A Nyirkai-Hany elárasztásai. In: Tardy J. (szerk.): A magyarországi vadvizek világa. Hazánk ramsari területei – Alexandra Kiadó, Budapest, pp. 26–28.

Pellinger, A., Takács, G. & Kozma L. (in press): A Nyirkai-Hany elárasztásának hatása vízimadárállományokra. – Ornis Hung.

Porej, D. (2006): Vegetation cover and wetland size as predictors of bird use of created wetland Ohio. – Bird use created wetlands, pp. 151–160.

Szentesi, Á. & Török, J. (1997): Állatökológia. - Kovásznai Kiadó, Budapest.

Takács, G. (szerk.) (2003): A dél-hansági élőhely-rekonstrukciók komplex ökológiai monitoringja. - Kutatási Jelentés, FHNPI, Sarród.

Timmermann, T., Margóczi, K., Takács, G. & Vegelin, K. (2006): Restoration of peat-forming vegetation by rewitting species-poor fen grasslands. – Appl. Vegetation Science, 9: 241–250.

Zar, J. H. (1996): Biostatistical analysis, 3rd ed. – Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey, 920 pp.

Megjelent
2009-12-31