A felsőtárkányi Vár-hegy erdőrezervátum faállományának korosztály viszonyai erdőtörténeti összefüggésben

  • Mázsa Katalin MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
  • Horváth Ferenc MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
  • Balázs Borbála ELTE Meteorológiai Tanszék
  • Bölöni János MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
  • Aszalós Réka ELTE Növényrendszertan és Ökológia Tanszék
Kulcsszavak: felhagyás, védett erdő, erdőfejlődés, fafaj-összetétel, Quercus, Acer campestre, Fraxinus excelsior

Absztrakt

Tanulmányunkban a Vár-hegy erdőrezervátum magterületének faállomány-felvételezés eredményét vetettük össze az erdő történetével. A következő kérdéseket vizsgáltuk: 1. Milyen hatások érték a mai erdőrezervátum erdőállományát a tervszerű erdőgazdálkodás kezdetétől napjainkig? 2. Ezekre a hatásokra hogyan változtak a faállomány korosztály-viszonyai és fafaj-összetétele? A mai erdőképre ható események négy korszakra szakaszolhatók: 1) az üzemtervezést megelőző 2) az első üzemterv által meghatározott 3) a II. világháború majd az állami erdő üzemtervezése által meghatározott és a 4) a védetté és erdőrezervátummá nyilvánítást követő időszakra. Ezzel összhangban négy korosztályt lehetett elkülöníteni. A 100 évnél idősebb tölgyes állománnyal szemben, a középkorú és fiatal korcsoportokban mindhárom tölgy faj (Quercus petraea; Q. cerris; Q. pubescens), de elsősorban a kocsánytalan tölgy aránya sokkal kisebb, ezzel szemben a magas kőris (Fraxinus excelsior), a mezei juhar (Acer campestre) és a gyertyán (Carpinus betulus) aránya jelentősen magasabb. Az erdő szerkezete több korosztályossá, elegyesebbé és változatosabb szerkezetűvé alakult, amelynek következtében természetvédelmi jelentősége kiemelkedő.

Hivatkozások

Anon. (2003): Interpretation Manual of European Union Habitats. EUR25. – European Commission DG Environment, Nature and biodiversity, 127 pp.

Bidló, A., Gucsik, A., Heil, B., Illés, G., Juhász, P., Kovács, G. & Varga, Zs. (2004): Termőhelyfeltárás a Vár-hegy erdőrezervátum területén. – Kézirat, kutatási jelentés. ER Archívum 2004/D-006/1-2, KvVM – MTA ÖBKI.

Borovszky, S. (szerk.) (1896-1914): Magyarország vármegyéi és városai. – CD-Rom kiadás (2004) Arcanum; ISBN 963 9374 91 1.

Cowell, C. M. & Hayes, J. J. (2007): Structure, history and dynamics of a mature oak-beech forest in western Indiana. – J. Torrey Bot. Soc. 134: 215-222.

Drury, S. A. & Runkle, J. R. (2006): Forest vegetation change in southeast Ohio: Do older forests serve as useful models for predicting the successional trajectory of future forests? – Forest Ecol. Manage. 223: 200-210.

Felsőtárkány állami erdő üzemterve. (1953-1963); (1963-1973); (1976-1985); (1986-2000); (1996-2005) – MGSZH Heves Megyei Erdészeti Igazgatósága (Eger, Vác).

Gesztes, K. (1887): Az egri érseki uradalom felsőtárkányi erdőbirtokának (A és B üzemosztály) általános leírása (1887/88). – Heves Megyei Levéltár: IV-415/34.

Gossner, M., Engel, K. & Jessel, B. (2008): Plant and arthropod communities in young oak stands: are they determined by site history? – Biodivers. Conserv. 17: 3165-3180

Horváth, F. & Borhidi, A. (szerk.) (2002): A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiája és módszerei – TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, p. 287.

Horváth, F., Gergely, Z., Mázsa, K., Jelitai, E., Bidló, A., Kovács, G., Bölöni, J., Mányoki, G. & Ódor, P. (2007): A faállomány-szerkezet mintavételi pont körül való felmérésének az Erdőrezervátum Programban ajánlott módszere (MVP FAÁSZ). – Kézirat. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, pp. 19.

Kotroczó, Zs., Krakomperger, Zs., Koncz, G., Papp, M., Bowden, R. D. & Tóth, J. A. (2007): A síkfőkúti cseres-tölgyes fafaj-összetételének és struktúrájának hosszú távú változása. –Természetvédelmi Közlem. 13: 93-100.

Lindbladh, M., Brunet, J., Hannon, G., Niklasson, M., Eliasson, P., Eriksson, G. & Ekstrand, A. (2007): Forest history as a basis for ecosystem restoration − A multidisciplinary case study in a South Swedish Temperate Landscape. – Restor. Ecol. 15: 284-295.

Mázsa, K., Horváth, F., Aszalós, R., Czájlik, P., Gergely, Z., Bidló A., Kovács, G. & Király, G. (2006): Forest+N+E+T Monitoring network of forest stand dynamics and ecology – 1st European Congress of Conservation Biology „Diversity for Europe” 22-26 August 2006, Eger, Hungary. Book of Abstracts, p. 137.

Orwig, D. A. & Abrams, M. D. (1994): Land-use history (1720-1992), composition, and dynamics of oak pine forests within the Piedmont coastal-plain of Northern Virginia. – Canad. J. Forest Res. 24: 1216-1225.

Reinholz, A., Yasui, A. & Plieninger, T. (2008): The relevance of historical features for forest management in the Black Forest (Germany) – Allg. Forst. Jagdztg. 179: 179-186.

Szepesi, A. (1997): Forest Health Status in Hungary. – Environ. Poll. 98: 393-398.

Megjelent
2009-12-31