Taxonómiai, populációgenetikai és fenológiai vizsgálatok egy síkfőkúti erdő nemes tölgyeinek körében
Absztrakt
Magyarország természetes erdőtakarójának meghatározó elemei a tölgyek. Ebből adódóan a természetközeli erdőgazdálkodás megköveteli a hazai tölgy (Quercus) fajok ökológiai jellemzőinek minél alaposabb megismerését. Ehhez először is el kell különíteni a különböző taxonokat, ami a reproduktív izoláció hiánya miatt koránt sem egyszerű. Jelenlegi kutatásunkat a Síkfőkút-projekt cseres-tölgyes erdőállományában végeztük, ahol a hosszú-távú megfigyelésekhez kijelölt 1 hektáros mintaterület tölgyfáinak taxonómiai besorolását végeztük el levélmorfológiai jellemzőket felhasználó numerikus módszerrel. Eredményeink azt mutatják, hogy nem elegendő a csertölgy (Q. cerris) és kocsánytalan tölgy (Q. petraea) szerinti megkülönböztetés a területen, ahogy az korábban történt, mivel a molyhos tölgy (Q. pubescens) introgressziója is erősnek bizonyult. Továbbá a kocsánytalan tölgy komplexen belül is nagy formagazdagság mutatkozik. A morfológiai vizsgálatokkal párhuzamosan fenológiai megfigyeléseket és populációgenetikai analíziseket is végeztünk. Az elemzésbe vont 10 enzimlokusz közül mind polimorfnak bizonyult, de öt lokusznál erős heterozigóta hiányt találtunk. Egyes lokuszoknál az allélek eloszlásában figyelemre méltó eltérések mutatkoznak a fakadási csoportoknak és a taxonómiai jellegnek megfelelően.
Hivatkozások
Borovics, A. (1998): Keresztezési kísérletek őshonos tölgyfajaink között. – Erd. Kut. 88: 223–235.
Borovics, A. (2000): Keresztezési kísérletek és taxonómiai vizsgálatok a tölgyek alakkörében. – PhD értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron.
Jakucs, P. (1985): Ecology of an oak forest in Hungary. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kremer, A., Petit, R. J., Csaikl, M., Bordács, S., Burg, K. & Mátyás, G. (2002): Identification of refugia and postglacial colonisation routes of European white oaks based on chloroplast DNdnA and fossil pollen evidence. – Forest Ecol. Manage. 156: 49–74.
Mészáros, I., Veres, Sz., Kanalas, P., Oláh, V., Szőllősi, E., Sárvári, É., Lévai, L. & Lakatos, Gy. (2007): Leaf Growth and Photosynthetic Performance of Two Co-existing Oak Species in Contrasting Growing Seasons. – Acta Silvatica & Lingaria Hungarica 3: 7–20.
Müller-Starck, G. & Ziehe, M. (1991): Genetic Variation in population of Fagus sylvatica L., Quercus robur L., and Quercus petraea Liebl. in Germany. – In: Müller-Starck, G. & Ziehe, M. (eds) Genetic variation in European populations of forest trees. – Sauerländer, Frankfurt, 125–140.
Petit, R. J., Demesure, B. & Pineau, E. (1996): Chloroplast DNdnS (cpdnA) variation at a local and continental scale in European oak species: the importance of historical factors. – In: Kremer, A. & Muhs, H. J. (eds): Inter- and Intraspecific Variation in European Oaks: Evolutionary Implications and Practical Consequences. – Office for Official Publications of the European Communities, Brussels, 145–164.
Schwarz, O. (1936): Monographie der Eichen Europas und des Mittelmeergebietes. – Feddes Repertorium, Dahlem-Berlin.
