Egy cseres–tölgyes lágyszárú növényzetének válasza avarmanipulációra

  • Papp Mária Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék
  • Koncz Gábor Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék; Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszék
  • Kotroczó Zsolt Nyíregyházi Főiskola, Biológiai Intézet
  • Krakomperger Zsolt Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszék
  • Schellenberger Judit Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék
  • Tóth János Attila Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszék
Kulcsszavak: avarkezelések, lágyszárú borítás, fajszám, magkészlet

Absztrakt

Ökoszisztémákban, így az erdőkben is a növényi avar mennyisége és eloszlása befolyásolja a talaj mikrobiális folyamatait, így annak kémiai tulajdonságait, de a növényzet struktúráját is. Ennek vizsgálatára 2000–ben hosszú távra avarmanipulációs kísérleteket állítottunk be (Tóth et al. 2007) az észak-magyarországi síkfőkúti cseres–tölgyes erdőben. A kísérleti rendszer 7x7 m–es tartós parcelláiban három éven keresztül vizsgáltuk a lágyszárú növényzet válaszát az egyes kezelésekre. Azokban a parcellákban, ahol az avar mennyiségét megnöveltük, kis mértékű fajszám– és borításnövekedést tapasztaltunk. Ezzel szemben az avartól megfosztott parcellákon jelentős változások voltak. Ott, ahol az avareltávolítás nem járt együtt a fás szárú növényzet eltávolításával, csak a fajszám emelkedett szignifikánsan. Ahol a fásszárúak eltávolítása és a parcellák „körbeszigetelése” miatt a lecsökkent transpiráció a talajt szinte folyamatosan nedvesen tartotta, mind a borítás, mind a fajszám ugrásszerűen megnőtt. A talaj magbankja aktivizálódott. A gyomfajok térhódítása figyelhető meg, miközben az erdő évelő fajai visszaszorultak. Eredményeink igazolják az avar szerepét az erdő természetességének megőrzésében, és az elfekvő magkészlet gyors aktiválódását kezelések/bolygatások hatására.

Hivatkozások

Beatty, S. W. & Sholes, O. D. V. (1988): Leaf litter effects on plant species composition of deciduous forest treefall pits. – Can. J. Forest Res. 18: 553–559.

Borhidi, A. (1995): Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. – Acta Botanica Hungarica 39: 97–181.

Carson, W. P. & Peterson, C. J. (1990): The role of litter in an oldfield community: impact of litter quantity in different seasons on plant species richness and abundance. – Oecologia 85: 8–13.

Clark, D. B. & Clark, D. A (1989): The role of physical damage in the seedling mortality regime of a neotropical rain forest. – Oikos 55: 225–230.

Denslaw, J. S., Newell, E., Ellison, A. M. (1991): The effect of understory palms and cyclanths on the growth and survival of Inga seedlings. – Biotropica 23: 225–234.

Facelli, J. M. & Pickett, S. T. A. (1991a): Plant litter: its dynamics and effects on plant community structure. – Bot. Rev. 57: 1–32.

Facelli, J. M. & Pickett, S. T. A. (1991b): Plant litter: light interception and effects on an oldfield plant community. – Ecology 72: 1024–1031.

Foster, B. L. & Gross, K. L. (1998): Species richness in a successful grassland: effects of nitrogen enrichment and plant litter. – Ecology 79: 2593–2602.

Fowler, N. L. (1986): Microsite requirements for germination and establishment of three grass species. – Am. Mid. Nat. 115: 131–145.

Goldberg, D. E. & Werner, P. A. (1983): The effects of size of opening in vegetation and litter cover on seedling establishment of goldenrods (Solidago spp.). – Oecologia 60: 149–155.

Grime, J. P. (1979): Plant Strategies and Vegetation Processes. Wiley, New York

Hamrick, J. L. & Lee, M. J. (1987): Effects of soil surface topography and litter cover on germination, survival and growth of musk thistle. – Am. J. Bot. 74: 451–457.

Heady, H. F. (1956): Changes in the central California annual plant community induced by the manipulation of natural mulch. – Ecology 37: 798–811.

Holub, S. M., Lajtha, K., Spears, J. D. H., Tóth, J. A., Crow, S. E., Caldwell, B. A., Papp, M., Nagy, P. T. (2005): Organic matter manipulations have little effect on gross and net nitrogen transformations in two temperate forest mineral soils in the U.S.A and Central Europe. – Forest Ecol. Manag. 214: 320–330.

Jakucs P. (szerk.) (1985): Results of „Síkfőkút Project”. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Jankowska-Blaszczuk, M. & Grubb, P. J. (2006): Perspectives in Plant Ecology. – Evol. Syst. 8: 3–21.

Knapp, A. K. & Seastedt, T. R. (1986): Detritus accumulation limits productivity of tallgrass prairie. – Bioscience 36: 622–668.

Koncz, G (2007): Klímazonális tölgyerdő lágyszárú növényzetének hosszú–távú változása és magkészlete. Diplomadolgozat

Kotroczó, Zs., L. Halász, J., Krakomperger, Zs., Fekete, I., D. Tóth, M., Vincze, Gy., Varga, Cs., Balázsy, S., Tóth, J. A. (2008): Erdőtalaj szerves–anyag mennyiségének változása avarmanipulációs kísérletek hatására (Síkfőkút Project). – Talajvédelem Különszám 431–440.

Monk, C. D. & Gabrielson, F. C. Jr. (1985): Effect of shade, litter and root competition on old field vegetation in South Carolina. – Bulletin of the Torrey Botanical Club 112: 383–392.

Monk, C. D. (1983): Relationship of life forms and diversity in old–field succession. – Bulletin of the Torrey Botanical Club 110: 449–453

Nadelhoffer, K., Boone, R., Bowden, R. D., Canary, J., Kaye, J., Micks, P., Ricca, A., McDowell, W., Aitkenhead, J. (2004): The DIRT experiment. In: Foster, D. R., Aber, D. J. (eds) Forests in Time. Yale University Press, Michigan.

Papp, M. & Jakucs, P. (1976): Phytozönöglogische Characterisierung des Quercetum petraeae–cerris Waldes des Forschungsgebists "Síkfőkút Project" und serier Undebung. – Acta Biol. Debrecina 13: 109–119.

Shaw, M. W. (1968): Factors affecting the regeneration of sessile oak (Quercus petraea) in North Wales. 11. Acorn losses and germination under field condition. – J. Ecol. 56: 647–666.

Simon, T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Suding, K. N. & Goldberg, D. E. (1999): Variation in the effects of vegetation and litter on recruitment across productivity gradients. – J. Ecol. 87: 436–449.

Sydes, C. & Grime, J. P. (1981a): Effets of leaf litter on herbaceous vegetation in deciduous woodland. I. Field investigations. – J. Ecol. 69: 237–248.

Sydes, C. & Grime, J. P. (1981b): Effect of tree leaf litter on herbaceous vegetation in the deciduous woodlands. II. An experimental investigation. – J. Ecol. 69: 249–262.

Thompson, K., Grime, J. P., Mason, G. (1977): Seed germination in response to diurnal fluctuations of temperature. – Nature 267: 147–149.

Tóth, J. A., Lajtha, K., Kotroczó, Zs., Krakomperger, Zs., Caldwel, B., Bowden, R. D., Papp, M. (2007): The effect of climate change on soil organic matter decomposition. – Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 3: 75–85.

Vázquez–Yanes, C. & Orozco–Segovia, A. (1992): Effects of litter from a tropical rain forest on tree seed germination and establishment under controlled conditions. – Tree Physiol. 11: 391–400.

Vitousek, P. M. (1984): Litterfall, nutrient cycling and nutrient limitation in tropical forests. – Ecology 65: 285–298.

Watt, A. S. (1970): Contribution to the ecology of bracken (Pteridium aquilinum) VIIvii. Bracken and litter 3. The cycle of change. New Phytol. 69: 431–449

Watt, A. S. (1974): Senescence and rejuvenation in ungrazed chalk grassland in Breckland: the significance of litter and moles. – J. Appl. Ecol. 11: 1157–1171.

Xiong, S. & Nilsson, C. (1997): Dynamics of leaf litter accumulation and its effects on riparian vegetation: a review. – Bot. Rev. 63: 240–264.

Xiong, S. & Nilsson, C. (1999): The Effects of Plant Litter on Vegetation: A Meta–Analysis. – J. Ecol. 87: 984–994.

Megjelent
2009-12-31