Egy cseres-tölgyes állomány (Síkfőkút, Bükk-hegység) magbankja és szerepe a lágyszárú szint regenerálódásában
Absztrakt
Síkfőkúton a hetvenes évek végétől közel egy évtizedig tartó tölgypusztulás átalakította az erdő struktúráját. A lágyszárú növényzet borítása 1973-ban átlagosan 21% volt. Ez 1988-ra 6%-ra csökkent és azóta sem emelkedett 8% fölé. Célkitűzésünk volt megvizsgálni, hogy az erdő magbankja milyen sűrűségű és fajszámú, milyen mértékben hasonlít a föld feletti vegetációhoz. Az erdő magbankját csíráztatásos módszerrel megvizsgáltuk. A magbankot alacsony sűrűségűnek találtuk (kb. 1270 db/m2). Talajmintáinkból 33 faj 314 egyede csírázott. A föld feletti vegetáció és a magkészlet közötti hasonlóság (Sørensen-index) 44%. A magkészletben a degradációt jelző fajok magvai vannak többségben. A magvak 99%-a a rövid-távú és hosszú-távú perzisztens kategóriába tartozik. A ruderális fajok magvainak több mint 86%-a hosszú-távú perzisztens, ezek közé tartozik a legnagyobb magszámmal szereplő Chenopodium polyspermum. Eredményeink azt mutatják, hogy a tölgyesekre jellemző lágyszárúak alacsony sűrűségű tranziens és rövid-távú perzisztens magbankot képeznek (mintegy 120 db/m2).
Hivatkozások
Aude, E. & Lawesson, J. E. (1998): Vegetation in Danish beech forests: the importance of soil, microclimate and management factors, evaluated by variation partitioning. – Plant Ecol. 134: 53--65.
Bossuyt, B. & Hermy, H. (2001): Influence of land use history on seed banks in European temperate forest ecosystems: a review. – Ecography 24: 225--238.
Bossuyt, B., Heyn, M., Hermy, M. (2002): Seed bank and vegetation composition of forest stands of varying age in central Belgium: consequences for regeneration of ancient forest vegetation. – Plant Ecol. 162: 33--48.
Canham, C. D & Marks, P. L. (1985): The response of woody plants to disturbance, patterns of establishment and growth. – In: Pickett, S. T. A., White, P. S. (szerk.): The Ecology of Natural Disturbance and Patch Dynamics. Academic Press, New York, pp. 197--216.
Csapody, V. (1968): Keimlingsbestimmungsbuch der Dicotyledonen. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Csontos, P. (1996): Az aljnövényzet változásai cseres-tölgyes erdők regenerációs szukcessziójában. Scientia Kiadó, Budapest.
Csontos, P. (2001): A természetes magbank kutatásának módszerei. Scientia Kiadó, Budapest
Csontos, P. (2006): A magbank-ökológia alapjai, a hazai flóra magökológiai vizsgálata. Akadémiai doktori értekezés, MTA Kézirattár, Budapest.
Csontos, P. (2007): Seed banks: ecological definitions and sampling considerations. – Community Ecol. 8: 75--85.
Eriksson, O. (1995): Seedling recruitment in deciduous forest herbs: the effect of litter, soil chemistry and seed bank. – Flora 190: 65--70.
Halpern, C. B., Evans, S. A., Nielson S. (1999): Soil seed banks in young closed-canopy forests of the Olympic Peninsula, Washington: potential contributions to understory reinitiation. – Can. J. Bot. 77: 922--935.
Hopfensperger, K (2007): A review of similarity between seed bank and standing vegetation across ecosystems. – Oikos 116: 1438--1448.
Fisher, R. F. & Binkley, D. (2000): Ecology and Management of Forest Soils. – Wiley, New York.
Ingersoll C. A. & Wilson M. V. (1990): Buried propagules in an old-growth forest and their response to experimental disturbances. – Can. J. Bot. 68: 1156--1162.
Jakucs, P., Berki, I., Holes, L. & Tóthmérész, B. (1988): Lokale industrielle Emission und Waldschäden in Nordungarn I. Problemstellung, Ausgang-Hypothese und zusammenfassende Wertung. Acta Botanica Hungarica 34: 11--24.
Kalamees, R. & Zobel, M. (1998): Soil seed bank composition in different successional stages of a species rich wooded meadow in Laelatu, western Estonia. – Acta Oecol. 19: 175--180.
Kárász, I. (2001): A síkfőkúti erdő cserjeszintjének strukturális változásai. – In: Borhidi-Botta-Dukát (szerk.): Ökológia az ezredfordulón I. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 213--223.
Kotroczó, Zs., Krakomperger, Zs., Koncz, G., Papp, M., Bowden, R. D., Tóth, J. A. (2007): Egy cseres-tölgyes erdő fafaj-összetételének és struktúrájának hosszú távú változása (Síkfőkút Project). – Természetvédelmi Közlemények 13: 93--100.
Kotroczó, Zs., Fekete, I., Tóth, J. A., Tóthmérész, B., Balázsy, S. (2008): Effect of leaf- and root-litter manipulation for carbon-dioxide efflux in forest soil. – Cereal Res. Commun. 36: 663--666.
Krakomperger, Zs., Tóth, J. A., Varga, Cs., Tóthmérész, B. (2008): The effect of litter input on soil enzyme activity in an oak forest. – Cereal Res. Commun. 36: 322--326.
Leckie, S., Vellend, M., Bell, G., Waterway, M. J., Lechowicz, M. J. (2000): The seed bank in an oldgrowth, temperate deciduous forest. -- Can. J. Bot. 78: 181--192.
Milberg, P. (1995): Soil seed bank after eighteen years of succession from grassland to forest. -- Oikos 72: 3--13.
Papp, M. (1985): Phytomass and production of herbs. In: Jakucs, P. (ed.): Ecology of an oak forest in Hungary. Results of „Síkfőkút project”. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 180--208.
Papp, M., Jakucs, P. and Tóthmérész, B. (1989): Herb layer deterioration in a forest (North Hungary). In: Bohác, J. and Ruzicka, V. (eds.), Proceedings of the 5th International Conference Bioindicatores Deteriorisationis Regionis I., Ceske Budejovice, CSSR, 1: 67--71.
Papp, M. (2001): Változások a lágyszárú növényzetben a síkfőkúti cseres-tölgyes erdőben és környékén 25 év távlatában. – In: Borhidi A. & Botta-Dukát Z. (szerk): Ökológia az ezredfordulón I. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 223--231.
Pickett, S. T. A. & McDonnell, M. J. (1989): Seed bank dynamics in temperate deciduous forest. – In: Leck, M. A., Parker, V. T., Simpson, R. L. (eds) Ecology of Soil Seed Banks. Academic Press, Inc., London, pp. 123--145.
Priestly, D. A. (1986): Seed aging: implications for seed storage and persistence in the soil. – Cornel Univesity Press, Ithaca, NewYork.
Runkle, J. R. (1982): Patterns of disturbance in some old-growth mesic forests of Eastern North America. – Ecology 63: 1533--1546.
Schiffman, P. & Johnson, W. C. (1992): Sparce buried seed bank in a Southern Appalachian oak forest: Implication for succession. – Am. Midl. Nat. 127: 258--267.
Simon, T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Staaf H., Jonsson, M. and Olsen, L. G. (1987): Buried germinative seeds in mature beech forests with different herbaceous vegetation and soil types. -- Holar. Ecol. 10: 268--277.
Sullivan, K. A. & Ellison, A. M. (2006): The seed bank of hemlock forests: implications for forest regeneration following hemlock decline. – J. Torrey Bot. Soc. 133: 393--402.
Templeton & Levin (1979): Evolutionary consequence of seed pools. – Am. Nat. 114: 232--249.
ter Heerdt, G. N. J., Verweij, G. L., Bekker, R. M., Bakker, J. P. (1996): An improved method for seed bank analysis: seedling emergence after removing the soil by sieving. – Funct. Ecol. 10: 144--151.
Thompson, K. & Grime, J. P. (1979): Seasonal variation in the seed banks of herbaceous species in ten contrasting habitats. – J. Ecol. 67: 893--921.
Thompson, K (1992): The functional ecology of seed banks. – In: Fenner, M. (ed.) Seed and ecology of regeneration in plant communities pp. 231--257.
Thompson, K., Bakker, J. P., Bekker, R. M. (1997): The soil seed banks of North West Europe: methodology, density and longevity. – Cambridge University Press, Cambridge.
Tóthmérész, B. (2001): A síkfőkúti erdő fapusztulási dinamikájának monitoringja. In: Borhidi A. és Botta-Dukát Z. (szerk.): Ökológia az ezredfordulón I. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 211--212.
Tóthmérész, B. and Jakucs, P. (1989): Damage estimation of an oak forest (Quercetum petraeae-cerris). In: Bohác, J. and Ruzicka, V. eds., Proceedings of the 5th International Conference Bioindicatores Deteriorisationis Regionis I., Ceske Budejovice, CSSR, 1: 72--77.
Warr, J. S., Kent, M., Thompson, K. (1994): Seed bank composition and variability in five woodlands in southwest England. – J. Biogeog. 21: 151--168.
