Az agrár-környezetgazdálkodás nádgazdálkodási célprogramjában szereplő előírások értékelése a nádban költő énekesmadár fajokra gyakorolt hatásuk alapján

Csaba Vadász; Tibor Csörgő

Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Csörgő Tibor ELTE, Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék

Kulcsszavak: Agrár-környezetgazdálkodási program, fenntartható használat, függönyhálózás, Kolon-tó, téli nádvágás, territórium térképezés

Absztrakt

Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok a gazdálkodói és a természetvédelmi érdekek összehangolását szolgálják. Hatásaik nyomon követésével hatékonyságuk tovább javítható. Munkánkban a nádgazdálkodási célprogram előírásainak megfelelően végzett téli nádvágásnak a nádban költő énekesmadár fajok lokális abundanciájára gyakorolt hatásait elemeztük. Az elemzéshez 2004. és 2008. között az izsáki Kolon-tó egyes, nádgazdálkodásba bevont és be nem vont részein függönyhálózással, illetve territórium térképezéssel nyert adatokat használtuk fel. A vágott területeken az adott téli nádvágást követő költési periódusban a vizsgált fajok (nádiposzáta fajok, nádi tücsökmadár, nádisármány) nem költöttek sem az első-, sem a másod-, illetve pótköltés során. Az egy évig nem vágott – az AKG szerint hagyásfoltnak minősülő –nádasokban a fajok többsége a kontroll, soha nem vágott területekhez képest szignifikánsan alacsonyabb denzitásban költött. A függönyhálózás során megfogott egyedszámok alapján a legtöbb faj táplálkozó területként is kisebb intenzitással használta a vágott nádasokat. Az eredmények arra világítanak rá, hogy a hagyásfoltok több évig történő meghagyása a jelenlegi előírásoknál jóval kedvezőbb hatással volna a nádi énekesmadarakra nézve.

Hivatkozások

Aebischer, A., Perrin, N., Krieg, M., Studer, J. & Meyer D. R. (1996): The role of territory choice, mate choice and arrival date on breeding succes in the Savi’s Warbler Locustella luscinioides. – J. Avian Biol. 27: 143-152.

Alvarez-Cobelas, M., Cirujano, S. & Sánchez-Carrillo, S. (2001): Hydrological and botanical man-made changes in the Spanish wetland of Las Tables de Daimiel. – Biol. Conserv. 97: 89–98.

Báldi, A. & Moskát, C. (1995): Effect of reed burning and cutting on breeding bird communities. In: Bissonette, J. A. & Krausman, P. R. (eds.) Integrating people and wildlife for a sustanable Future. The Wildlife Society, Bethesda, Maryland, USA, pp. 637–642.

Bensch, S., Hasselquist, D, Nielsen, B., Nihlén, C. & Frodin, P. (2001): Food resources and territory quality in the polygynous Great Reed Warbler. In: Hoi, H. (ed.): The ecology of reed birds. Austrian Academy of Sciences, Vienna, pp. 49–67.

Bibby, C. J. & Lunn, J. (1982): Conservation of reed beds and their avifauna in England and Wales. – Biol. Conserv. 23: 167–186.

Björndahl, G. (1985): Influence of winter harvest on stand structure and biomass production of the common reed, Phragmites australis (Cav.) Trin. ex Steud. in Lake Tåkern, southern Sweden. – Biomass 7: 303–319.

Brix, H. (1999): The European research project on reed die-back and progression (EUREED). – Limnologica 29: 5–10.

Bussmann, C. (1979): Ökologische Sonderung der Rohrsänger Südfrankreichs aufgrund von Nahrungsstudien. – Vogelwarte 30: 84–101.

Cowie, N. R., Sutherland, W. J., Ditlhogo, M. K. M. & James, R. (1992): The effects of conservation management of reed beds. IIii. The flora and litter disappearance. – J. Appl. Ecol. 29: 277–284.

Goc, M, Iliszko, L. & Kopiec, K. (1997): The effect of reed harvesting on reedbed birds community. – The Ring 19: 135–148.

Graveland, J. (1999): Effects of reed cutting on density and breeding succes of Reed Warbler Acrocephalus scirpaceus and Sedge Warbler A. schoenobaenus. – J. Avian Biol. 30: 469–482.

Gryseels, M. (1989): Nature management experiments in a derelict reedmarsh. I. Effects of winter cutting. – Biol. Conserv. 47: 171–193.

Hawke, C. J. & José, P. V. (1996): Reedbed management for commercial and wildlife interests. RSrsPB, Sandy.

Hoi, H., Eichler, T. & Dittami, J. (1991): Territorial spacing and interspecific competition in three species of reed warblers. – Oecologia 87: 443–448.

Hoi, H. & Hoi, Ch. (2001): Habitat selection and habitat use of the Bearded Tit (Panurus biarmicus). In: Hoi, H. (ed.): The ecology of reed birds. Austrian Academy of Sciences, Vienna, pp. 73–86.

Järvinen, O. & Väsäinen, R. A. (1976): Finnish line transect censuses. – Ornis Fennica 53: 115–118.

Kleijn, D. & Sutherland, W. J. (2003): How effective are agri-environment schemes in maintaining and conserving biodiversity? – J. Appl. Ecol. 40: 947–969.

Kube, J. & Probst, S. (1999): Birds breeding in reedbeds at the southern Baltic Sea coast: what effect does reed harvesting have on population densities? – Vogelwelt 120: 27–38.

Leisler, B. (1975): The significance of foot morphology in the habitat separation of Central European Acrocephalus and Locustella species. – J. Ornithologie. 116: 117-153.

Leisler, B., Ley, H. W. & Winkler, H. (1989). Habitat, behavior and morphology of Acrocephalus warblers: an integrated analysis. – Ornis Scandinavica 20: 181–186.

Leisler, B. & Wink, M. (2000): Frequencies of multiple paternity in three Acrocephalus species (Aves: Sylviidae) with different mating systems (A. palustris, A. arundinaceus, A. paludicola). – Ethol. Ecol. Evolut. 12: 237–249.

Mook, J. H. & van der Toorn, J. (1982): The influence of environmental factors and management on stands of Phragmites australis. IIii. Effects on yield and its relationships with shoot density. – J. Appl. Ecol. 19: 501–517.

Moskát, C. & Báldi, A. (1999): The importance of edge effect in line transect censuses applied marshland habitats. – Ornis Fennica 76: 33–40.

Németh, F. (1996): Rise and fall of the wetlands in the Carpathian Basin. Pp. 20–22. In: IUCN Wetlands Program Newsletter No. 13.

Ostendorp, W. (1989.): ’Die-back’ of reeds in Europe - A critical review of the literature. – Aquatic Botany 35: 5–26.

Ostendorp, W. (1995): Impact of winter reed harvesting and burning on the nutrient economy of reed beds. – Wetlands Ecol. Manage. 3: 233–248.

Poulin, B. & Lefebvre, G. (2002a): Effect of winter cutting on the passerine breeding assemblage in French Mediterranean reedbeds. – Biodiv. Conserv. 11: 1567–1581.

Rea, N. (1996): Water levels and Phragmites: decline from lack of regeneration or dieback from shoot death. – Folia Geobot. Phytotax. 31: 85–90.

Rolletschek, H., Rolletschek, A., Hartzendorf, T. & Kohl, J.-G., (2000): Physiological consequences of mowing and burning of Phragmites australis stands for rhizome ventilation and amino acid metabolism. – Wetlands Ecol. Manage. 8: 425-–433.

Roman, C. T., Niering, W. A. & Warren, R. C. (1984): Salt marsh vegetation change in response to tidal restriction. – Environ. Manage. 8: 141–150.

Sutherland, W. J., Pullin, A. S., Dolman, P. M., & Knight, T. M. (2004): The need for evidence-based conservation. – Trends Ecol. Evolut. 19: 305–308

Trnka, A. & Prokop, P. (2006): Reedbed structure and habitat preference of reed passerines during the post-breeding period. – Biologia 61: 225–230.

Valkama, E., Lyytinen, S. & Koricheva, J. (2008): The impact of reed management on wildlife: A meta-analitical review of European studies. – Biol. Conserv. 141: 364–374.

Vadász Cs., Németh Á. & Csörgő T. (2008): The effect of winter reed cutting on the diversity and abundance of reed-nesting Passerines. Acta Zoologcia Hungarica 54(suppl.1): 177–188.

Van der Putten, W. H. (1997): Die-back of Phragmites australis in European wetlands: an overview of the European Research Programme on reed die-back and progression (1993-1994). – Aquatic Botany 59: 263–275.

Vásárhelyi, T. (1995): A nádgazdálkodás természetvédelmi vonatkozásai. In: Vásárhelyi, T. (ed.) Nádasok élővilága. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.