Mezőgazdasági területek jellemző madárfajainak élőhely-preferencia vizsgálata a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területen

Judit Biró; Anikó Kovács; András Báldi

Biró Judit SZIE Állatorvos-tudományi Kar Biológiai Intézet
Kovács Anikó SZIE Környezettudományi Doktori Iskola
Báldi András MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoport

Kulcsszavak: cigánycsuk, élőhely–heterogenitás, fürj, gyep, mezei pacsirta, sárga billegető, sordély, szántó, út

Absztrakt

Hazánk kétharmada mezőgazdasági terület, mely számos fajnak jelent fontos életteret. Kutatásunk célja az agrártájhoz kötődő öt madárfaj: a fürj (Coturnix coturnix L. 1758), a mezei pacsirta (Alauda arvensis L. 1758), a sárga billegető (Motacilla flava L. 1758), a cigánycsuk (Saxicola torquatus L. 1766) és a sordély (Emberiza calandra, L. 1758) élőhely–preferenciáinak felmérése volt. A madárszámlálás 2008 áprilisától májusig zajlott a Hevesi–sík Érzékeny Természeti Területen (ÉTT) két, összesen 9700 méter hosszú transzekt mentén. Hét különböző mezőgazdasági kultúrára nézve vizsgáltuk a madarak eloszlását, táblánkénti denzitásokkal számolva. Eredményeink alapján a vizsgált madárfajok eloszlása fajspecifikus volt, a cigánycsuk és a sordély szignifikáns preferenciát mutatott az ugar és a repce, illetve utóbbi ezeken kívül a gyep iránt is. A sárga billegető és a mezei pacsirta marginálisan szignifikáns preferenciát mutatott a repce iránt, míg a fürj egyik kultúrát sem részesítette előnyben a többihez képest. A vizsgált öt mezőgazdasági madárfaj élőhely-preferenciái (például a repce iránt), illetve a kedvezőtlennek feltételezett kultúrák elkerülésének hiánya arra utal, hogy a régió gazdálkodása gazdag madárvilág fenntartására képes, melynek feltehetőleg fontos eleme a viszonylag extenzív kezelések illetve a kultúrák sokfélesége.

Hivatkozások

Báldi, A. & Faragó, S. (2007): Long-term changes of farmland game populations in a post-socialist country (Hungary). – Agriculture, Ecosystems and Environment, 118: 307–311.

Báldi, A., Batáry, P. & Erdős, S. (2005): Effects of grazing intensity on bird assemblages and populations of Hungarian grasslands. – Agriculture, Ecosystems and Environment 108: 251–263.

Batáry, P., Báldi, A. & Erdős, S. (2007): Grassland versus non-grassland bird abundance and diversity in managed grasslands: local, landscape and regional scale effects. – Biodiversity and Conservation, 16: 871–881.

Bibby, C., Burgess, N., Hill, D., & Mustoe, S. (1992): Bird Census Techniques. – Academic Press, ISisBN-10: 0-12-095831-7

Donald, P. F. (2004): The Skylark. – Poyser Monographs, London, ISisBN 0-7136-6568-8.

Donald, P. F., Pisano, G., Rayment, M. D., Pain, D. J. (2002): Review The Common Agricultural Policy, EU enlargement and the conservation of Europe’s farmland birds. – Agriculture, Ecosystems and Environment, 89: 167–182.

Farina, A. (1997): Landscape structure and breeding bird distribution in a sub–Mediterranean agro–ecosystem. Landscape Ecology, 12: 365–378.

Gregory, R. D., van Strien, A., Vorisek, P., Gmelig Meyling, A. W., Noble D. G., Foppens R. P.B., Gibbons, D. W. (2005): Developing indicators for European birds. – Philosophical Transactions of Royal Society B, 360: 269–288.

Haraszthy, L. szerk. (1998): Magyarország madarai. Mezőgazda kiadó, Budapest, 441 pp.

Herzon, I., O’Hara, R. B. (2007): Effects of landscape complexity on farmland birds in the Baltic States. – Agriculture, Ecosystems and Environment, 118: 297–306.

Hole, D. G., Whittingham, M. J., Bradbury, R. B., Anderson G. O. A, Lee P. L. M., Wilson J. D. & Krebs J. R. (2002): Widespread local house-sparrow extinctions. – Nature, 418: 931.

Jarvinen, O., & Vaisanen, R. A. (1983). Confidence limits for estimates of population density in line transects. – Ornis Scandinavica, 14: 129-134.

R Development Core Team (2006): R: a language and environment for statistical computing. – Foundation for Statistical Computing, Vienna. URL: http://www.R-project.org.

Siriwardena, G. M., Baillie, S. R., Buckland, S. T., Fewster, R. M., Marchant, J. H. & Wilson, J. D. (1998): Trends in the abundance of farmland birds: a quantitative comparison of smoothed Common Birds Census indices. – Journal of Applied Ecology, 35: 24–43.

Stoate, C., Boatman, N. D., Borralho, R. J., Carvalho, C. Rio, de Snoo, G. R. & Eden, P. (2001): Ecological impacts of arable intensification in Europe. – Journal of Environmental Management, 63: 337–365.

Szép, T., & Nagy, K. (2006): Magyarország természeti állapota az EU csatlakozáskor az MME Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2005 adatai alapján. – Természetvédelmi Közlemények, 12: 5–16.

Verhulst, J., Báldi, A. & Kleijn, D. (2004): The relation between land-use intensity and species-richness and abundance of birds in Hungary. – Agriculture, Ecosystems & Environment, 104: 465–473.

Weibull, A. C. & Östman, Ö. (2003):. Species composition in agroecosystems: The effect of landscape, habitat, and farm management. – Basic and Applied Ecology, 4: 349–361.