A tájhasználat hatása homoki gyepek madárközösségeire

  • Somay László MTA-ÖBKI, Növényökológiai Osztály
  • Batáry Péter Georg-August University, Agroecology; MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoport
  • Boros Emil Naturglob Környezetvédelmi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
Kulcsszavak: madárközösség, pontszámlálás, Kiskunság, homoki gyepek, parlagok, cserjésedés, legeltetés

Absztrakt

Napjainkra a Kiskunságra jellemző hagyományos tájhasználat jelentősen megváltozott. Vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy a különböző tájhasználati módok illetve azok megváltozása hogyan hat a homoki gyepek madárközösségeire. A madárfelmérést 2007 tavaszán végeztük kétszeri pontszámlálás módszerével. Háttérváltozóként a gyep típusát, a cserjeborítást, a kezelést valamint a környező gyepek kiterjedését vettük figyelembe. Adataink 12 db 5 × 5 km-es mintaterületről, összesen 97 számolási pontról származnak. A madárfajokat attól függően, hogy földön fészkelnek vagy sem, gyepi (specialista) illetve nem-gyepi (generalista) madarakra osztottuk. Az adatokat lineáris kevert modellekben elemeztük. Összesen 45 madárfajt regisztráltunk, ebből 13 bizonyult gyepi és 32 nem-gyepi fajnak. Kimutattuk, hogy a parlagok mind a fajszámot, mind az abundanciát tekintve alulmaradnak a gyepekkel szemben. A kezelésnek (extenzív legeltetés vagy kaszálás) nem találtuk kimutatható hatását. A cserjeborításnak kiemelten fontos szerepe van, mivel sok nem-gyepi faj is megjelenik a cserjésedő gyepeken. Ezzel szemben a gyepi madarak kiszorulnak az erősen cserjésedő gyepekből. A környező gyepek kiterjedését nem találtuk limitáló tényezőnek, még a gyepi madarak esetében sem. Vizsgálatunk alapján elmondható, hogy a madarak szempontjából a még meglévő gyepek megőrzése kiemelten fontos, még akkor is, ha azok viszonylag kisméretűek és elszigeteltek.

Hivatkozások

Báldi, A., Moskát, Cs. & Szép, T. (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer IX. Madarak. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. pp. 81.

Báldi, A., Verhulst, J. & Kleijn, D. (2004): Eltérő intenzitással kezelt agrárterületek madárközösségeinek összehasonlítása. – Termvéd. Közlem. 11: 449--455.

Batáry, P., Báldi, A. & Erdős, S. (2007a): Grassland versus non-grassland bird abundance and diversity in managed grasslands: local, landscape and regional scale effects. – Biodiv. Conserv. 16: 871--881.

Batáry, P., Báldi, A. & Erdős, S. (2007b): Helyi és tájszerkezeti hatások alföldi gyepek madárközösségeire. – Termvéd. Közlem. 13: 241--248.

Bíró, M. & Molnár, Zs. (1998): A Duna-Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése, növényzete és tájtörténete a XVIIIiii. századtól. – Történeti Földrajzi Füzetek 5: 1--34.

Bíró, M. (2003): Pillantás a múltba: a Duna-Tisza közi buckások tájtörténete az elmúlt kétszázötven évben. – In: Molnár, Zs. (szerk.): A Kiskunság száraz homoki növényzete. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 71–82.

Büttner, Gy., Feranec, J. & Jaffrain, G. (2002): CORINE land cover update 2000. Technical guidelines. – European Environment Agency, Copenhagen, pp. 56.

Chapman, R. N., Engle, D. M., Masters, R. E. & Leslie, D. M. (2004): Tree invasion constrains the influence of herbaceous structure in grassland bird habitats. – Ecoscience 11: 55--63.

Donald, P. F., Green, R. E. & Heath, M. F. (2001): Agricultural intensification and the collapse of Europe’s farmland bird populations. – Proc. R. Soc. B. 268: 25--29.

ESRI (2006): ArcGIS 9.2. Redlands, California, USA.

Grant, T. A., Madden, E. & Berkey, G. B. (2004): Tree and shrub invasion in northern mixed-grass prairie: implications for breeding grassland birds. – Wildlife Soc. Bull. 32: 807--818.

Gregory, R. D., van Strien, A., Vorisek, P., Meyling, A. W. G., Noble, D. G., Foppen, R. P. B. & Gibbons, D. W. (2005): Developing indicators for European birds. Philos. T. R. Soc. B. 360: 269--288.

Kovács, A., Batáry, P. & Báldi, A. (2007): Különböző intenzitással kezelt szántóföldek madár és növény fajszámának és abundanciájának összehasonlítása. – Termvéd. Közlem. 13: 371--378.

Mihály, B. & Botta-Dukát, Z. (2004): Özönnövények – Biológiai inváziók Magyarországon. – Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 408.

Pinheiro, J., Bates, D., DebRoy, S. & Deepayan, S. (2007): The nlme Package: Linear and Nonlinear Mixed Effects Models. URL: http://cran.r-project.org/src/contrib/Descriptions/nlme.html

Reif, J., Vorisek, P., Stastny, K., Bejcek, V. & Petr, J. (2008): Agricultural intensification and farmland birds: new insights from a central European country. – Ibis 150: 596--605.

Rosenstock, S. S. & Van Riper, C. (2001): Breeding bird responses to juniper woodland expansion. – J. Range Manage. 54: 226--232.

Skowno, A. L. & Bond, W. J. (2003): Bird community composition in an actively managed savanna reserve, importance of vegetation structure and vegetation composition. – Biodiv. Conserv. 12: 2279--2294.

Szép, T. & Nagy, K. (2002): Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000. – MMmmE BirdLife Hungary, Budapest, 10 pp.

Tscharntke, T., Klein, A. M., Kruess, A., Steffan-Dewenter, I. & Thies, C. (2005): Landscape perspectives on agricultural intensification and biodiversity – ecosystem service management. – Ecol. Lett. 8: 857--874.

Verhulst, J., Báldi, A. & Kleijn, D. (2004): Relationship between land-use intensity and species richness and abundance of birds in Hungary – Agric. Ecosyst. Environ. 104: 465--473.

Megjelent
2009-12-31