Az ugarok jelentősége a madárvédelmében a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területen
Absztrakt
Az agrártermelés térhódításával csökkent a természetes élőhelyek aránya, számos faj visszaszorult. A biodiverzitás csökkenés megállítására létrehozott agrár-környezetvédelmi program a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területen a résztvevők számára öt év alatt szántóföldjeik összesen 20 százalékán 1-3 éves területpihentetést ír elő, s az így létrejövő ugarok potenciális fészkelő és táplálkozó helyek lehetnek az extenzív mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok számára. Vizsgálatunk során 2008-ban 1, 2 és 3 éves ugarterületek, őszi vetésű búzaföldek és gyepek madárvilágát hasonlítottunk össze 39 területen. A madarak relatív abundancia-becslésére pontszámlálással két alkalommal, áprilisban és májusban került sor. Az öt eltérő élőhely típus közti különbséget varianciaelemzéssel (ANOVA), valamint Tukey post hoc teszttel vizsgáltuk. Összesen 176 ponton 51 faj 1347 egyedét figyeltük meg. Leggyakrabban előforduló fajok a mezei pacsirta (Alauda arvensis) 40,6%, a sárga billegető (Motacilla flava) 13,5% és a sordély (Miliaria calandra) 16,5% voltak. Mind a fajszám, mind az abundancia esetében a búzaföldek bizonyultak a legszegényebbnek. Az ugarok a pihentetés idejének növelésével fajokban és egyedekben is egyre gazdagabbá váltak. A gyepek fajszám tekintetében az egy és kétéves, abundancia tekintetében csupán az egyéves ugaroknál bizonyultak gazdagabbnak. Vizsgálatunk rámutatott arra, hogy az ugarok gazdag madárközösségeknek adnak otthont, így természetvédelmi szerepük jelentős.
Hivatkozások
Ángyán, J., Tardy, J. & Vajnáné Madarassy, A. (szerk.) (2003): Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. – Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Báldi, A., Moskát, C. & Szép, T. (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. IX. Madarak. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 80 pp.
Batáry, P., Báldi, A. & Erdős, S. (2007) Helyi és tájszerkezeti hatások alföldi gyepek madárközösségeire. – Termvéd. Közl. 13: 241–248.
Benton, T. G., Vickery, J. A. & Wilson, J. D. (2003): Farmland biodiversity: is habitat heterogeneity the key? – Trends Ecol. Evol. 18: 182–188.
Critchley, C. N. R. & Fowbert, J. A. (2000): Development of vegetation on set-aside land for up to nine years from a national perspective. – Agr. Ecosyst. Environ. 79: 159–174.
Erdős, S., Báldi, A., Batáry, P. (2009): Nest site selection and breeding ecology of Sky Larks Alauda arvensis in Hungarian farmland. – Bird Study 56: 259-263.
Henderson, I. G., Cooper, J., Fuller, R. J. & Vickery, J. (2000): The relative abundance of birds on set-aside and neighbouring fi elds in summer. – J. Appl. Ecol. 37: 335–347.
Kovács, A., Batáry, P. & Báldi, A. (2007): Különböző intenzitással kezelt szántóföldek madár és növény fajszámának és abundanciájának összehasonlítása. – Termvéd. Közlem. 13: 371–378.
Moreira, F. (1999) Relationships between vegetation structure and breeding bird densities in fallow cereal steppes in Castro Verde, Portugal. – Bird Study 46: 309–318.
Peach, W. J., Lovett, L. J., Wotton, S. R. & Jeffs, C. (2001): Countryside stewardship delivers Cirl Buntings Emberiza cirlus in Devon, UK. – Biol. Conserv. 101: 361–373.
R Development Core Team (2006): R: a language and environment for statistical computing. Foundation for Statistical Computing, Vienna. URL: http://www.R-project.org.
Robinson, R.A. & Sutherland, W.J. (2002): Post-war changes in arable farming and biodiversity in Great Britain. – J. Appl. Ecol. 39: 157–176.
Stoate, C., Boatman, N. D., Borralho, R. J., Rio Carvalho C., de Snoo G. R. & Eden P. (2001): Ecological impacts of arable intensification in Europe. – J. Environ. Manage. 63: 337–365.
Sutherland, J. W. (2002): Openness in management. – Nature 418: 834–835.
Svenning, J. C. (2002): A review of natural vegetation openness in north-western Europe. – Biol. Conserv. 104: 133–148.
Szép, T. & Nagy, K. (2002): Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999–2000. – Budapest: MME BirdLife Hungary.
Wilson, J. D., Evans, J., Browne, S. J. & King, J. R. (1997): Territorial distribution and breeding success of skylarks on organic and intensive farmland in southern England. – J. Appl. Ecol. 34: 1462–1478.
